PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! 2004. január 1-jével hatályba lépett a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal kapcsolatos jogharmonizációs módosítása, megváltozott a személyes adatok védelme területén a klasszikus ombudsmani szerep, így az adatvédelmi biztos intézménye is történetének új szakaszába lépett. 2004. május 1-jével teljes jogú tagjai lettünk az Európai Parlament és a Tanács az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról szóló irányelve 29. cikkelyével létrehozott munkacsoportnak. 2004-ben olyan új törekvésekkel kellett szembenéznünk, amelyek a polgárok ellenőrzésére, adataik új módszerekkel vagy új struktúrában történő nyilvántartására irányultak a terrorizmus, a szervezett bűnözés elleni harc, a biztonságra törekvés jegyében.

A nagy ívű uniós bel- és igazságügyi program - melynek számos lényeges elemét az Európai Tanács 2004 novemberében elfogadott hágai programja tartalmazza - a bevándorlás, a menekültügy, a határvédelem és a vízumpolitika fontosabb kérdéseiben új megoldásokat javasol, például a biometrikus azonosítókkal ellátott útlevelek bevezetése vagy a mobil távközlő hálózatokon továbbított szöveges és képüzenetek forgalmi adatainak bűnüldözési célból, esetlegesen tartalmának egy évig való tárolása.

A fentiek alapján kérdésként is megjelenhet, hogy lehetséges-e a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése, vagy fel kell azt áldozni a biztonság miatt. A szervezett bűnözés, valamint a terrorveszély alapján a szabadságjogokat Magyarországon is folyamatosan, rendszeresen korlátozzák, látszatra jogszerűen, erre már az előző évi beszámolóm kapcsán is utaltam. Egyre több az igazoltatás, egyre több a felírás, egyre több a motozás és a csomagátvizsgálás, egyre több a telefonlehallgatás, egyre több kamera működik.

(9.50)

Számos állami szervezet, állami tulajdonú gazdasági társaság vezetője személyiségi jogokat, illetve adatvédelmi elveket sértő, megalázó ellenőrzési módszerekkel kísérletezik. Az internet- és e-mail-forgalom ellenőrzése; minden számítógépes leütés ellenőrzését lehetővé tevő rendszer bevezetésének terve; kamerákkal figyelni a kamerákat figyelő rendőröket; hangrögzítésre is képes kamerák felszerelése a rendőrautókra, hogy az intézkedő rendőrt szemmel lehessen tartani; kamerák felszerelésének terve a Volán-buszokban a sofőrök és az utasok megfigyelésére. Az elmúlt év végén pedig egy biztonsági szolgálatnak köszönhetően elérhetővé vált egy új szolgáltatás: elég egy telefon, és a társaság munkatársai állnak a megrendelő szolgálatára, és gyors drogtesztet végeznek az alkalmazottakon, tanulókon vagy az aggódó szülő gyermekén. Természetesen a munka világára, az oktatásra vonatkozóan az állásfoglalás elkészült, és ez nem teszi lehetővé az ilyen formában alkalmazandó gyorsteszt üzemeltetését, alkalmazását.

Látható, hogy a biztonságos környezetre törekvés maga után vonta a személyes adatok védelméhez való jog korlátozását. A folyamatot kétségkívül kedvezőtlenül értékelik az adatvédők, különösen azért, mert az alapjog korlátozása egyelőre nem eredményezte a bűnözés méreteinek csökkenését. Az még kérdéses, hogy mennyiben fogják elijeszteni a terroristákat, bűnözőket az egy évig tárolt sms-ek és mms-ek vagy éppen az Unió polgárainak biometrikus azonosítókat tartalmazó útlevelei. Reméljük mindenesetre azt, hogy az ismertetett folyamatok a jövőben olyan irányt vesznek, amelynek hasznait elsősorban a polgár - akinek a szabadsága éppoly fontos, mint a biztonsága - fogja élvezni, nem pedig a különböző biometrikus azonosítókat forgalmazó társaságok részvényesei.

A fentiek mellett az adatvédelemre jelentős hatással volt a számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és elterjedése is. Mögötte áll az informatikai és hírközlési technológia, amely az elmúlt években elképesztő léptékkel fejlődött, de jelenti a kommunikációs lehetőségek bővülését is.

Az információs társadalom jegyében elindult az elektronikus közigazgatás kialakítása. Kétségkívül hasznos és a szolgáltató államhoz illő, ha a közigazgatási szolgáltatásokat a polgárok és egyéb jogalanyok egyszerűbben, gyorsabban, olcsóbban tudják igénybe venni, akár otthonról vagy bármely más helyről, ahol van számítógép és megfelelő kapcsolat. Ezt a törekvést igazolja az Európai Unió ajánlása is, melynek megfelelően meg kell teremteni a húsz leginkább keresett szolgáltatás on-line elérhetővé tételét.

Az információs társadalom az adatvédelem oldaláról a felhasználók hiteles, minél kevesebb adattal történő azonosítását, az információk hatékony védelmét és az adatállományok összekapcsolhatóságának kérdését is jelenti. Ez meghatározza az adatvédelmi biztos feladatait is: kritikusan kell szemlélni minden kezdeményezést, az előnyök mellett alaposan vizsgálva annak hátrányait is.

Az adatvédelmi biztos irodája ügyiratai számának növekedési üteme az elmúlt évben minden addigi rekordot megdöntött: összesen 5689 intézkedést igénylő irat érkezett, ebből az új iktatott ügyek száma 2015 volt. Ez az emelkedési tendencia és ütem ez évben is folytatódik.

A korábbi évekhez hasonlóan a személyes adatok kezelését érintő beadványok száma ezúttal is felülmúlta az információszabadságét, ugyanakkor érzékelhetően fokozódik a társadalom kíváncsisága a közügyek iránt, a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos ügyek száma jelentősen emelkedett.

Jelentős mértékben emelkedett a jogszabály-véleményezések, a panaszügyek, valamint a konzultációs ügyek száma.

Növekedett azon beadványok száma is, amelyekben az indítványozó nem vizsgálatot, csupán választ kér, hogy az általa leírt esetben történt-e, történhetett-e valamilyen jogsértés, illetve tájékoztatást vár a biztostól a vonatkozó jogszabályok köréről és tartalmáról.

Az információs társadalom, az e-társadalom és e-közigazgatás térhódítása is új kihívásokat, igényeket támaszt a hivatallal szemben. Az ügyszámok emelkedésével párhuzamosan növekszik az e-mail-forgalom; az adatvédelmi biztos honlapja tartalmilag és formailag is megújult, és az adatvédelmi nyilvántartás is bárki számára hozzáférhető az interneten. A telefonon felvilágosítást, tanácsot, információt kérők száma is jelentősen emelkedett.

Ebben az évben 1804 adatkezelő tevékenységét vizsgáltuk. A legtöbb vizsgálat a munkáltatókat, a különböző szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokat, áruküldőket, társasházakat érintette. Jelentősen emelkedett a sajtót és a médiát érintő vizsgálatok száma is. A közüzemi szolgáltatókat érintő vizsgálatok száma csökkent. Növekedett a fegyveres és rendvédelmi szerveket, a helyi önkormányzatokat és az oktatási intézményeket, valamint nagyobb mértékben a társadalmi szervezeteket és a külföldi adatkezelőket érintő vizsgálatok száma is.

Megállapítható, hogy az összes bepanaszolt adatkezelések 48 százalékában állami, önkormányzati adatkezelő tevékenységét sérelmezték a panaszosok. A magán-adatkezelők tevékenységével szemben 780 esetben érkezett kifogás.

Tekintve, hogy a bepanaszolt adatkezelések száma jelentős mértékben növekedett, egy-egy panaszügy kivizsgálása több szálon folyhat, illetve több jogterületet érint, összetettebbé válik, ezért a lezárásukra csak hosszabb idő elteltével kerülhet sor. Ennek ellenére az ügyek 46 százalékában egy hónapon belül érdemi választ adtunk. A lezárt panaszügyek közel 40 százalékában állapítottuk meg, hogy jogos vagy részben jogos volt az indítványozó panasza. Hatáskörünk hiányát mindössze 75 esetben állapítottuk meg.

Röviden szólnék az adatvédelmi biztos tapasztalatairól feladatai tükrében.

Személyes adatok területe: a panaszok nagyobb része a magánszektor adatkezelőit érintette, ezen belül a munkáltatók, a pénzügyi szervezetek, távközlési szolgáltatók, közüzemi szolgáltatók ellen irányult. A munkáltató továbbra is megfigyel, pszichológiai teszteket alkalmaz; a bankok és a távközlési szolgáltatók a törvényes kereteken túllépve gyűjtenek adatokat, míg a közüzemi szolgáltatók a jogi szabályozás hiányosságait kihasználva, nehezen átlátható módon kezelik, továbbítják ügyfeleik adatait.

Az állami szervek adatkezelését illetően az adatvédelmi biztos vizsgálatainak jelentős része továbbra is a fegyveres szervek, a társadalombiztosítás szervei, az önkormányzatok adatkezeléséhez vagy az egyes minisztériumok kezelésében lévő nyilvántartásokhoz kapcsolódik.

2004-ben az egészségügyi adatkezeléseket érintően a legnagyobb jelentőségű ügy az irányított betegellátás rendszerének modellkísérletével volt kapcsolatos. Ez ügyben az Alkotmánybírósághoz fordultam utólagos normakontrollt kezdeményezve, a modellkísérlet jogi alapját jelentő költségvetési törvény és a vonatkozó kormányrendelet megsemmisítését kezdeményeztem.

Az anonim HIV-szűréssel kapcsolatos adatvédelmi aggályok miatt vizsgálatot folytattam, ennek eredményéről ajánlást adtam ki.

A Magyar Posta Rt. új logisztikai központjában végzett vizsgálat eredményeképpen megállapítottam, hogy a postáról szóló törvény adatkezelésre vonatkozó egyes rendelkezései és az új rendszerű küldeményfeldolgozás meghatározott mozzanatai nem felelnek meg az adatvédelmi törvény előírásainak; a könyvelt küldemények átvételének igazolására szolgáló kézbesítési okirat adattartalmára vonatkozó törvényi szabályozás sem felel meg az adatvédelmi törvényben foglaltaknak. Mindezek alapján javasoltam az informatikai és hírközlési miniszternek, hogy kezdeményezze a postáról szóló törvény módosítását. Kezdeményezésem pozitív visszhangra talált.

Az adatvédelmi biztos egyik új jogosítványa az előzetes ellenőrzés. Ez a módosítás szintén uniós, jogharmonizációs módosítás következtében került a magyarországi hatáskör bővítése során jogosítványaim közé. Ugyanakkor ez ügyben mindössze két vizsgálatot folytattunk le az elmúlt évben. A vizsgálat megállapításai vegyesek. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a tényleges adatkezelés előtt 30 nappal még nem áll rendelkezésre az az adatbázis, ahogy a rendszer működni tud, így ebben az esetben csak elméleti vizsgálódásra van lehetőség.

(10.00)

A hatáskörömet illetően a legnagyobb változás az elmúlt évben kétségkívül az volt, hogy január 1-je óta a jogszabály lehetővé teszi számomra, hogy elrendelhetem a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, illetve megtilthatom a jogellenes adatkezelést, külföldre történő adattovábbítást.

Természetesen ebben az esetben az adatkezelő bírósághoz fordulhat. Ugyanakkor az uniós jogharmonizációs módosítás következtében a jogszabály nem tartalmazza azt, hogy ebben az esetben milyen eljárás szerint kell a bíróságnak eljárnia. Ezt a hiányosságot pótolja az adatvédelmi törvény nemrégiben elfogadott módosítása, amely ezekre az ügyekre a közigazgatási per szabályait rendeli alkalmazni, így ez a kérdés remélhetőleg megoldódik.

A közérdekű adatok nyilvánosságáról. A 2004. esztendő az információszabadságot érintő ügyek számának további emelkedését hozta. Jóllehet jóval nagyobb arányt képviseltek a panaszügyek, mint a korábbi években, de tovább emelkedett az adatkezelő szervtől érkező kérdések száma, így ebben az évben is a közérdekű adatot kezelő szerv konzultációs kérdése volt a tipikus beadvány.

2004-ben különös súllyal és minden korábbit meghaladó számban vetődött föl a bírósági eljárás nyilvánosságának kérdése. Új jelenségként kell azonban értékelnünk, hogy számos esetben bírósági vezetők kértek állásfoglalást. Több ízben is megerősítettem azt a véleményemet, hogy halaszthatatlan a bírósági adatkezelést átfogóan szabályozó törvény elfogadása, amely képes az e téren felmerülő valamennyi alkotmányos jog és alkotmányos alapelv összehangolására. A bírói eljárás nyilvánosságát értelmezve biztosítja a személyes adatok védelmét, a közérdekű adatok nyilvánosságát, a bírósági iratok kutathatóságát.

Az adatvédelmi biztos működésének megkezdése óta birkózik azzal az ellentmondással, hogy az adatvédelmi törvény és a hatályos egyéb törvények nem tartalmaznak egyértelmű szabályokat a két információs jog ütközésének feloldására, a köz- és magánszféra határainak kijelölésére. A két jog ütközésével kapcsolatos elmúlt évi beadványok rendkívül szerteágazóak voltak; csak néhány jellemező kérdés: közérdekű adat-e a középiskolai tanár iskolai végzettsége; közzétehető-e az újságban az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata; közzétehető-e interneten az egyetemi oktatók hallgatói véleményezése s a többi.

A két jog ütközésének kérdéseit a közfeladatot ellátó személyek vagy szervek feladatkörében eljáró személyekre vonatkozóan a nemrég elfogadott adatvédelmi törvény módosítása remélhetőleg megoldja, illetőleg feloldja azzal az új rendelkezéssel, hogy a feladatával összefüggő adatok a jövőben nyilvánosak.

A 2003. évi beszámoló is jelezte, hogy a közszféra ellenőrzésére hivatott állami ellenőrző szervek tevékenységének átláthatósága az információszabadság egyik fontos területe. Ebben az esztendőben megszaporodtak a fogyasztóvédelmi felügyelőségek működésével kapcsolatos adatok nyilvánosságát firtató beadványok. Például: jogosan tagadhatják-e meg az általuk megbírságolt cégek adatainak közlését; az egyes energiaszolgáltatók elmarasztalásával, a rájuk kiszabott bírsággal kapcsolatos adatok kapcsán lehet-e üzleti titokra hivatkozni. Az volt az állásfoglalásom, hogy az üzleti titok intézménye nem lehet menedék a piac jogsértő szereplői számára. A vállalkozások jogszerű működésének ellenőrzésére hivatott hatóságok elmarasztaló határozata közérdekű adat.

A jogszabály-véleményezésekről. Az adatvédelmi biztos jogalkotással kapcsolatos véleményező és kezdeményező jogkörét nem a jogalkotásról szóló törvény, hanem az adatvédelmi törvény nevesíti, amely a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat tartalmazza.

Az, hogy a biztos véleményezési jogkörét az információszabadság és az információs önrendelkezési jog alapvető szabályait meghatározó törvény nevesíti, arra enged következtetni, hogy a jogalkotó ennek kiemelt fontosságot tulajdonított. Az adatvédelmi biztos szakmai véleménye biztosíthatja ugyanis azt, hogy az adatkezelést elrendelő jogszabály megfeleljen az adatvédelmi törvénynek, és összhangban legyen az alkotmánnyal is. Természetesen a jogszabály-véleményezésnél majdnem minden évben elmondjuk, és sajnos ez ebben az évben is folytatódik, hogy a jogszabály-véleményezésre megfelelő határidőt kell adni. Elfogadhatatlan az, hogy egy-két órára kapjuk meg a sokszor több jogszabály-módosítást is jelentő sokoldalas tervezeteket. Ilyen körülmények között természetesen nem lehet megalapozott véleményt adni.

Az európai uniós csatlakozásunk a jogalkotással kapcsolatos tevékenységünket is befolyásolja, hiszen a jogszabálytervezetek véleményezése során a közvetlenül hatályosuló adatkezelést előíró, illetve adatvédelemmel kapcsolatos közösségi jogforrásokra is figyelemmel kell munkánkat ellátni.

Befejezésül az adatvédelmi nyilvántartással kapcsolatban megemlíteném, hogy ez a magyarországi személyes adatokat tartalmazó adatbázisokat tartja nyilván. Örvendetesnek tartom, hogy észrevehetően növekednek azok a bejelentések, amelyek a különböző - népszavazási, valamint más célú - aláírásgyűjtésekkel kapcsolatosak.

Végezetül én is szeretném megköszönni mind az Országgyűlés, mind a bizottságok munkáját, illetőleg azt, hogy véleményünkre kíváncsiak, kikérik a fontosabb kérdésekben álláspontunkat, és ezúton, ezen a fórumon is szeretném megköszönni munkatársaimnak is azt a tevékenységét, amivel a megnövekedett feladatainkhoz, a megnövekedett ügyszámokhoz képest, úgy gondolom, hasonló színvonalon tudjuk ellátni feladatainkat, mint eddig is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu