ÉLŐ NORBERT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének feladata a hatóságok és közszolgáltatók tevékenységében olyan alkotmányos jogokkal összefüggő sérelmek, mulasztások vizsgálata, kivizsgáltatása, ami alkotmányos visszásságot okoz, és orvoslásuk érdekében feladatuk még ajánlások megfogalmazása és egyedi vagy általános intézkedések kezdeményezése. Magyarán, ez azt jelenti, hogy az általános értelemben vett hivatal packázásaival szemben védi az ombudsman az embereket.

2004-ben körülbelül 10 százalékkal emelkedett a beadványok, illetve a panaszok száma. Ez számomra a jogtudatosság növekedését jelenti. Az ügyeknek csak 4-5 százaléka restancia, ami jó aránynak tekinthető. Szomorú tény számomra az, hogy bár az összlakosságnak csak kétharmad része él a városokban, a panaszok háromnegyedét ők nyújtják be. Ez azt jelenti, hogy minden 1800 városlakóra jutott egy panaszos, míg a falvakban csak minden 3000-re. Tovább növekedett azon panaszok, beadványok száma, amelyeket egyes magánszemélyek helyett civil szervezetek nyújtottak be. 2003-ban 204, 2004-ben pedig 233 ilyen eset volt. Általában környezetvédelmi és betegjogi természetű ügyekről volt szó. Ez azért jó, mert a civil társadalom úgy is, mint emberijog-védő jelenik meg, és az erejét, a szerveződését mutatják ezek az adatok.

Azt is meg kell említeni, hogy az első helyre került az egészségügyi ellátást, az egészségbiztosítást, a nyugdíj-biztosítást érintő panaszok száma, ez 10 százalék fölé emelkedett, tehát több mint 600 panaszról van szó. Ezek nagyobb súlyú panaszok, ami még inkább jelzi, hogy az egészségüggyel és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való joggal kapcsolatban romlott a helyzet 2004-ben.

Az általános megállapítások után a beszámoló alapján több, általánosan érvényes megállapítást tehetünk, ami a jövőre nézve adhat eligazítást ügyeinkben. Kiemeltem egyes, általunk fontosnak tartott területek eseményeit.

Gyermekjogok: az újszülöttek életének védelmében a biztosok olyan jogszabály alkotását kezdeményezték, amely a csecsemőnek a kórházak bejáratánál való elhelyezését nem rendeli büntetni. Az élethez való jog érvényesülését kellett itt elősegíteni. Az erről szóló törvény e hónapban lépett hatályba. A gyermekek egészségéhez való jogát érintette az a beadvány, ami a kisdiákok terhelését vizsgálva megállapította, hogy a kisdiákok iskolatáskájának összsúlya meghaladja a gyermek testtömegének 10-12 százalékát. Ez olyan káros egészségügyi következmények előidézését jelenti, amely a gyermeki jogok alkotmányban deklarált teljesítését veszélyezteti. Az oktatási tárcának erre és különösen a kisgyermekek terhelésére fokozottabban kell figyelnie.

A gyermeknek és az őt gondozó szülőnek a megélhetését szolgálja a tartásdíj megelőlegezése. A tartásdíj megelőlegezése úgy működik Magyarországon, hogy addig, amíg van erre a célra elkülönített összeg, a tartásdíjat utalják, amikor az elfogyott, akkor a tartásdíjat nem előlegezik már meg. Ebből az előre nem tervezett helyzetből az a tisztán jogellenes helyezet áll elő, hogy olyan érvvel például, hogy a megelőlegezett tartásdíj megtérülése reménytelen, az ilyen tartásdíj-megelőlegezést meg szokták szüntetni. Ez egy teljesen lehetetlen és elfogadhatatlan helyzet.

A testi és lelki egészséghez való jog témakörében: egy esetben a praxisát eladni kívánó fiatal fogorvos közel másfél évig folytatta szélmalomharcát az önkormányzattal, mert az hosszú ideig nem kötött szerződést az átvevő orvossal, és ezzel hosszú időre jogbizonytalan helyzetet teremtett. A közigazgatási hivataloknak jobban kell figyelniük a határidők betartására.

Az időszakban a mentőszolgálatok munkáját kifogásoló panasz érkezett, mellyel kapcsolatban az ombudsman arra hívta fel a figyelmet, hogy a mentőszolgálat feladatainak reális felmérése, a szolgálat körülményeinek, szakmai minimumfeltételeinek fejlesztése, az eszköz- és járműpark korszerűsítése elengedhetetlen. A száz lépés programjában ennek megoldására történnek intézkedések.

Fogyasztóvédelem: kiemelt jelentőségű ügy, hogy a rossz minőségű áruk áradatának gátat szabjunk. Ezért fontos, hogy az ombudsman a fogyasztóvédelmi felügyelőség és egyéb felügyelőségek vonatkozásában mint hatóság eljárásának vagy mulasztásának a vizsgálatára hatáskörrel rendelkezik. Kiemelném itt a Baumag-ügyet, amiben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a saját hatáskörében való eljárást megtagadta arra hivatkozva, hogy nem tartozik hozzá, viszont az ombudsman ajánlásában kimondta, hogy ez hozzátartozik, és ebben el kellett volna járnia; látjuk, milyen hátrányokat okozott.

Azonkívül panasz érkezett például arra, hogy a felügyelőség kiskorú diákokat foglalkoztat vendéglátó-ipari egységek ellenőrzése során. Kiderült, hogy a felügyelőség jogszerűen járt el ebben az esetben, viszont a vendéglátó egységek jogsértő gyakorlata miatt több bírságot róttak ki. A fogyasztóvédelem területén az országgyűlési biztosok feladata az, hogy a határidők, eljárási rendek betartását beadványok alapján különösen figyeljék, hiszen ezen a területen rendkívüli az elmaradottságunk az EU régebbi államaihoz képest.

Rendőrség, tűzoltóság: a hivatásos állománytól érkező panaszok elbírálását az általános helyettes végzi. A vizsgált tűzoltóságon tapasztalt körülmények azt tükrözték, hogy sem a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló hivatali, igazgatási feladatokat ellátó, sem pedig a hivatásos tűzoltóállomány ellátottsága, felszereltsége, az itt dolgozók munkakörülményei nem megfelelőek. Az oltóanyagok és szakfelszerelések ellátottsága gyenge, a lejárt szavatosságú habképző anyagok és szakfelszerelések pótlására és cseréjére sem a központi normatíva, sem pedig az önkormányzat nem biztosít fedezetet. Az egyéni védőeszközök körében a minimális ellátottsághoz hiányzik néhány speciális védőfelszerelés. Emellett némelyik ellátandó helység pedig túl messze van ahhoz, hogy tűz esetén időben elérhető legyen. Az ombudsman megkeresésére jelentős előrelépések történtek, a kormány programjába pedig bekerültek a fejlesztési feladatok.

A rendőrségnél a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása tárgykörében a még mindig meglévő hiányosságok mellett az 1997-ben végzett ombudsmani vizsgálathoz képest jelentős előrelépés volt tapasztalható.

(11.20)

A tanyavillamosítás ügye. Változatlanul komoly gondot jelent a tanyák villamosítása a jelentős költségek miatt. Ennek ellenére ezeken a helyeken is meg kell teremteni az itt élők számára a komfortos életet, és így biztosítani a társadalmi érvényesülés azonos esélyeit. Az itt élők generációkon keresztül öröklik a nehéz életkörülményeket az esélyegyenlőség legcsekélyebb javulása nélkül. Ebben a kérdéskörben a nemzeti fejlesztési terv vidékfejlesztési operatív programja tud segítséget nyújtani, de ez nem megoldás azon önkormányzatoknál, ahol a saját erő előállítása is nehézségekbe ütközik.

Távfűtés. A távhőszolgáltatással kapcsolatos panaszok az elmúlt években elsősorban a mérés szerinti elszámolásra való áttéréssel voltak kapcsolatosak. Emellett a hatósági árak megállapítása a fogyasztóvédelem területére tartozik. Itt az ombudsmani ajánlásokat az új távfűtési törvény megalkotása során kell figyelembe venni a szociális biztonsághoz való jog keretében.

Munkajog. A munkajogi beadványok nagy részében az ombudsman nem illetékes. Viszont illetékes az ombudsman azokon a területeken, ahol a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb számban sérelmezték, hogy a munkáltatók a foglalkoztatás során hátrányos megkülönböztetést, diszkriminációt alkalmaznak a panaszosokkal szemben. A leggyakrabban az álláshirdetésre jelentkezés során tapasztalt életkor, nem vagy származás szerinti megkülönböztetést kifogásolták. A munka törvénykönyve 2003-ig nem szabályozta az orvoslás módját, csak tiltotta a hátrányos megkülönböztetést. Az esélytörvény hatálybalépésével megnyílt a lehetőség arra, hogy a külön jogeljárások folyamán az ilyen igények orvosolhatóak legyenek. Ezen a területen az esélyegyenlőség megvalósítása még nagyon sok tennivalót kíván.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása és az értelmi fogyatékosok foglalkoztatása terén is érvényes, hogy “segély helyett bértö, azaz olyan intézményes jogi megoldást kellene találni, amely őket visszacsatolja a társadalomba, az emberi közösségekbe. Munkát végeznek, és ha az ebből a munkából származó haszon nem fedezi az ilyen foglalkoztatások költségeit, akkor a különbözetet az államnak kell hozzátennie. Az pedig, hogy 20-30 százalékra becsülték az olyan magánmunkáltatók arányát, akik ezzel visszaéltek, színleg létesítettek ilyen foglalkoztatási helyeket, és aztán felvették a közpénzt, nem ok arra, hogy a 70 százalékot büntessük. Ennek a megoldására is új rendszert dolgoztunk ki.

Önkormányzati ügyek. Az önkormányzati hatósági ügyekben a telepített hatáskör sokszor elegendő volt a határidőcsúszáshoz. A hatósági ügyekben fontos érdek fűződik a döntéshozó szintek pontos és egységes szabályozásához. Ezzel a területtel azért különösen fontos foglalkozni, mert a jogbiztonság és az ellátáshoz való hozzájárulás egyenlősége sérül, ha az önkormányzat a tényállást nem tisztázza körültekintően, és az ügyintézési határidőt jelentősen túllépve sem hoz érdemi határozatot. Különösen szociális ügyekben és bérlakások kiutalásánál hajlamos az önkormányzat a rászorultsági elvet nem kellő körültekintéssel érvényesíteni. A méltányosság hiánya gyakran azt eredményezi, hogy száz forint túllépés miatt nem jut segélyhez egy-egy kérelmező.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés

alelnöke foglalja el.)

A nyugdíjasok. A jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonsághoz való alkotmányos alapjoggal összefüggésben visszásság fennállását állapította meg a biztos egy esetben, mert a megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóság új határozat helyett már visszavont határozatot módosított, és eljárási cselekményét a hatályon kívül helyező határozat meghozatalát követően három hónap elteltével hajtotta végre. Az ombudsman megállapította, hogy a nyugdíj-biztosítási igazgatóság késedelme, illetve a határozat meghozatalának elmulasztása, melynek következtében az ügyfél ellátatlan maradt, nem felelt meg a szociális biztonsághoz való alapjog érvényesülése érdekében végzett jogalkalmazói feladat követelményeinek, és közvetve az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben is alkotmányos visszásságot okozott.

A bírósági végrehajtók. Az országgyűlési biztos megállapította egy esetben, hogy az eljáró önálló bírósági végrehajtó a tulajdonhoz való joggal, valamint a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben visszásságot okozott, mivel a végrehajtási jog bejegyzését az ingatlan-nyilvántartás szerinti panaszos kizárólagos tulajdonában álló ingatlan tekintetében kérte egy tőle teljesen független ügyben - nem vette figyelembe a házassági vagyonjog és a tulajdonjog szabályozását sem. A földhivatal a bejegyzéssel a tulajdonhoz és a tisztességes eljárásához való joggal összefüggő visszásságot okozott. Az országgyűlési biztos felkérte a kamarát, hogy figyelmeztesse a végrehajtót, és a földhivatalok vezetőit felhívta a körültekintőbb ügyintézésre, valamint az ügyintézési határidők betartására. A végrehajtásban a legkiszolgáltatottabb az ember, ezért különösen érzékenyen kell reagálni az ezen a területen bekövetkező eseményekre.

Lakhatással kapcsolatos ügyek. Az országgyűlési biztos már egy 1997-es jelentésében megállapította, hogy az ingatlanok lakottan történő árverési értékesítése alkotmányos visszásságot okoz. Az adósság miatt elárverezett ingatlanok esetében jelentős problémát jelent, ha az ingatlanok árverési értéke nem fedezi az adósságot. Ilyenkor a hajléktalanná válás réme fenyeget, ráadásul az esetlegesen meglévő állami garancia sem érvényesíthető. Itt nem elég a téli kilakoltatás megszüntetése, hiszen a legkiszolgáltatottabb helyzetű családokról van szó. A rászorulókról szóló szociális gondoskodás alapkövetelménye sérül ekkor. Ráadásul nem egy esetben az árverés után sokkal magasabb értéken kerül eladásra az ingatlan, ami alapvető jogokat sért. Itt a hitelezőt kellene kötelezni arra, hogy mindent megtegyen azért, hogy bizonyítsa az árverés során, mindent megtett annak érdekében, hogy követelése megtérüljön.

Az egészségügyről. A magánfinanszírozás problémája merült fel fajsúlyosabban ebben a tárgykörben. Ha az OEP-kassza mint zárt kassza nem tud finanszírozni, nincs a listáján törzskönyvezve az adott gyógyszer, de az orvos azt ajánlja, és a beteg a saját magánvagyonából megveszi, akkor az OEP ezt legalább ne tiltsa meg, mert az egészséghez való jog mellé társul a saját vagyonnal való szabad rendelkezés joga.

Az EU-ban bárhol törzskönyvezett gyógyszer Magyarországon is mint EU-s tagállamban most már alanyi jogon jár. Csakhogy ezek a legújabb, legkorszerűbb és egyben leghatékonyabb gyógyszerek a legdrágábbak, pénzügyi forrás pedig általában nincs rájuk. Ha ezeket a sor elejére tesszük, akkor a finanszírozási kassza zártsága folytán valamit a végéről le kell hagyni. Az OEP már tavaly is kérte a segítséget, hogy az emberi jogok hierarchiájához vagy rangsorához - mint emberi méltóság, élet, egészség -, azon belül pedig az egészségügyben egyébként is ismert sürgősségi ellátási hierarchiához és rangsorhoz hozzá kellene igazítani a finanszírozási rangsort. Csakhogy ez nagyon sokakat érintő, súlyos probléma, mert akiktől megvonnak vagy csökkentik a támogatásokat, azok biztos, hogy ellen fognak ennek állni.

A katasztrófák ügye merül fel ma már fajsúlyosabban. Az árvíz, belvíz nagyon aktuális probléma. Ezekhez kapcsolódóan a katasztrófakárok, a kártalanítás kérdése nincs teljesen megoldva. Körülbelül három éve folyamatosan szorgalmazza az ombudsmani hivatal egy olyan nemzeti katasztrófavédelmi alap létrehozását, amely egyfelől tehermentesítené a költségvetést, társadalmi, széles szétterítésen, kockázat- és kárelosztáson keresztül teremtene pénzügyi forrást, hozzá szervezeti és dologi garanciákat, másrészt megteremtené az azonnali reagálás lehetőségét, éspedig társadalmi méretekben. A fő probléma itt az volt, hogy innen-onnan kellett általában átcsoportosítani, ha valami nagy katasztrófa történt, ami nem igazán jogállami megoldás. A tulajdon biztonsága és a jog biztonsága egy intézményes garanciát követel, egy pénzügyi alapot vagy szervezetet a személyi, dologi feltételeket illetően egyaránt. Ebben a kérdéskörben a katasztrófavédelmi törvényt a Belügyminisztérium benyújtotta mostanában.

Végül az akadálymentesítésről. Az akadálymentesítésről több ezer oldalas anyagot készített a hivatal, egy '99-es országos vizsgálat utóvizsgálatát végezte el 2004-ben. A törvényi előírást 25 százalékban sikerült teljesíteni. Az ombudsmani megállapítás rendkívül fontos nekünk, törvényhozóknak. Itt az egyik nagy tanulság az, hogy a legjobb szándékú törvény is rossznak bizonyul, és súlyos problémahalmazt generál, ha hatásvizsgálat nélkül, főleg a pénzügyi, gazdasági teljesítőképesség vizsgálata nélkül ígér olyat, amit aztán nem tud teljesíteni. Rangsort kell felállítani, és itt a rangsorban a vége felé kell hogy álljanak a ritkán igénybe vett és kevésbé fontos megközelíthetőségek.

Összefoglalóan azt lehet elmondani, hogy ezek az ügyek, amelyeket itt említettem, kiragadottak, viszont szerintem általános érvényűek.

Ezen túl: az emberi jogok harmonizációja, beillesztése a magyar jogrendszerbe egy másfél évtizedes folyamatban tökéletesen sikerült, most azonban ezeknek a tényleges, gyakorlati érvényre juttatása olyan terheket jelent, amelyek miatt az egész állami újraelosztást, a rangsorokat újra kell majd gondolni - elsősorban persze a törvényhozásnak -, és főleg a költségvetési törvények tárgyalása és a költségvetés elfogadása során kell figyelembe vennünk az ajánlások nagy részét.

Elmondták az ombudsmanok, hogy sokkal nehezebben tudják elbírálni mostanában a panaszokat, mert bonyolultabbá váltak, másrészt dogmatikailag sem teljesen kidolgozott, hogy mikor, milyen ügyekben kell fellépni. Én azt javaslom, hogy a megnövekedett feladatok miatt célszerű lenne Magyarországon magát az ombudsmani hálózatot is kiterjeszteni regionális szintre, hiszen sokkal több a panasz annál, mint amennyi az ombudsmani hivatalt valóban el tudja érni, hiszen kistelepülésekről általában a kisnyugdíjasok vagy adott esetben a szegényebb réteg egyszerűen nem is fér hozzá az információhoz, hogy adott esetben az ombudsmanhoz tudjon fordulni. Ezt mindenképpen érdemes lenne a jövőben finanszírozni, már csak a vidéki esélyegyenlőség biztosítása érdekében is.

Emellett még kiemelném azt, hogy ezen okfejtések mellett arra is kellene ügyelni, hogy például nagy segítség volna a hivatalnak, ha megnyugtatóan rendeződne a hivatali székház sorsa. Összesen kétszázmillió forint körüli összegről van szó.

Nemzetközi kitekintésben pedig jó ötletnek tűnik az, hogy EU-s tagságunkból kifolyólag a visegrádi négyek együttműködését ki kellene terjeszteni a négy ombudsman együttműködésére is. Jó példák voltak a romániai ombudsmannal való együttműködésre vagy az osztrák ombudsmannal való együttműködésre.

Végezetül: nekünk, parlamenti képviselőknek az is a feladatunk, hogy az embereket figyelmeztessük arra, jogaikat miként érvényesíthetik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Egy pillanat! A választókörzetemben két olyan ügy is van, ami miatt az ombudsmanhoz szükséges fordulni, mert a panaszosok már minden helyi fórumon próbálkoztak, az önkormányzat mégsem foglalkozik jogos problémáikkal. Úgyhogy javasolni fogom az érintetteknek, hogy az országgyűlési biztosok segítségével keressünk megoldást az ügyükre. Remélem, ezen két ügy végére is hamarosan pontot tehetünk.

A beszámoló alapján nagyon bízom az országgyűlési biztos úr (Az elnök ismét csenget.) és általános helyettese problémamegoldó képességeiben, ezért a beszámolók és az országgyűlési határozat elfogadását javaslom. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Az elnök felé fordulva:) Elnézést kérek a túllépésért!

Forrás: parlament.hu