DR. HENDE CSABA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági állásfoglalások szövege a következő:

“Az ügyrendi bizottság 47/2002-2006. ÜB. általános érvényű állásfoglalása, 2005. május 25. Az ügyrendi bizottság mint a Házszabály értelmezésért felelős bizottság az Országgyűlés alelnökének megkeresésére a Házszabály 143. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi általános érvényű állásfoglalást hozza. Az ügyrendi bizottságnak nincs hatásköre az alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére, ezért a Házszabály 43. § (1) bekezdésére, 63. §-ára, 64. § (2)-(4) bekezdéseire, 132. §-ához kapcsolódó, többször megerősített 1995. június 1-jei házbizottsági és alkotmányügyi bizottsági állásfoglalásokra tekintettel az alábbiakban foglal állást. A köztársaságielnök-választás harmadik fordulójában az érvénytelen szavazatok nem dönthetik el a választás eredményét, azokat az eredmény megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Dr. Csiha Judit, a bizottság elnöke.ö

“Az ügyrendi bizottság 48/2002-2006. ÜB. általános érvényű állásfoglalása, 2005. május 25. Az ügyrendi bizottság mint a Házszabály értelmezésért felelős bizottság az Országgyűlés alelnökének megkeresésére a Házszabály 143. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi általános érvényű állásfoglalást hozza. Amennyiben a köztársaságielnök-választási eljárás harmadik fordulójában két jelölt esetén szavazategyenlőség alakul ki, vagy a szavazás egyéb okból eredménytelen, haladéktalanul új köztársaságielnök-választást kell kiírni. Dr. Csiha Judit, a bizottság elnöke.ö

“Az ügyrendi bizottság 49/2002-2006. ÜB. általános érvényű állásfoglalása, 2005. május 25. Az ügyrendi bizottság mint a Házszabály értelmezésért felelős bizottság az Országgyűlés alelnökének megkeresésére a Házszabály 143. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi általános érvényű állásfoglalást hozza. Több jelölt esetén a Házszabály 64. § (2) bekezdését kell kiindulópontként alapul venni. Eszerint a képviselő ťigenŤ, ťnemŤ vagy ťtartózkodomŤ szavazatot adhat le. Az alkotmányügyi bizottság AIB. 1995. június 1-jei állásfoglalása szerint a vezető közjogi tisztségek betöltőinek titkos választásánál ťtartózkodomŤ szavazat leadására nincs mód. A titkos szavazás lebonyolításának rendjéről szóló házbizottsági állásfoglalás szerint érvénytelen a szavazat, ha abból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott. A köztársaságielnök-választás során tehát nincs mód két vagy több jelölt esetén ťnemŤ szavazat leadására, mert az ťigenŤ szavazat már önmagában a többi jelölt elutasítását jelenti. A ťnemŤ szavazat egyes képviselőknek több szavazat leadásának lehetőségét biztosítaná, amely ellentétben áll azzal az elvvel, hogy minden képviselőnek azonos számú, azaz egy szavazata lehet. A leírtak vonatkoznak arra az esetre is, amikor egy képviselő kettő vagy több ťnemŤ szavazatot kíván leadni. Dr. Csiha Judit, a bizottság elnöke.ö

“Az ügyrendi bizottság 50/2002-2006. ÜB. általános érvényű állásfoglalása, 2005. május 25. Az ügyrendi bizottság mint a Házszabály értelmezésért felelős bizottság az Országgyűlés alelnökének megkeresésére a Házszabály 143. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi általános érvényű állásfoglalást hozza. A titkos szavazás lebonyolításának rendjéről szóló házbizottsági állásfoglalás szerint érvénytelen a szavazat, ha abból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott. A köztársaságielnök-választás során a ťtartózkodomŤ szavazatból ez szintén nem lenne megállapítható, azaz érvénytelen szavazatot eredményezne, tehát ilyen szavazat leadására nincs mód. Mindezek alapján az alkotmányügyi bizottság AIB. 1995. június 1-jei állásfoglalása hatályon kívül helyezésére nincs ok. Dr. Csiha Judit, a bizottság elnöke.ö

Forrás: parlament.hu