DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A tisztelt Országgyűlés a 2005. évi XII. törvénnyel módosította a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvényt, az úgynevezett autópálya-törvényt, többek között azért, hogy az állami társaságok által folytatott autópálya-építési program magántőke segítségével is finanszírozható legyen.

(20.30)

A jelenlegi módosítás elsődleges célja így annak szabályozása, hogy a vagyonkezelői jogok az ÁAK Rt.-t mint állami tulajdonban lévő, állami feladatot ellátó gazdálkodó szervezetet illessék meg. Az ÁAK Rt.-nek ugyanis ez év során jelentős mértékű forrást kell bevonnia a nemzetközi tőkepiacokon a hozzákerülő autópályák építésének megfelelő ütemű finanszírozása céljából. Ehhez rendezett vagyoni helyzet és a szóban forgó ingatlanokkal kapcsolatos vagyonkezelői jogok egyértelmű törvényi szabályozása szükséges. Annak érdekében tehát, hogy az ÁAK Rt. sikerrel ki tudjon lépni a kötvénypiacra, szabályozni szükséges a vagyonkezelés kérdését.

A módosítás másik köre az autópálya-törvény 3. számú mellékletét egészíti ki az M7-es autópálya két szakaszával, a Balatonkeresztúr–Nagykanizsa, illetve a Letenye–országhatár közötti szakaszokkal, valamint az M0-s autóút azon szakaszaival, amelyeket az NA Rt. az ÁAK Rt.-nek építés, üzemeltetés, fenntartás és finanszírozás céljából átad. Ezekre vonatkozóan az NA Rt.-nek az M3, M7 és M8 autópályák átadandó szakaszaihoz hasonlóan elszámolási kötelezettsége keletkezik a magyar állammal szemben.

A törvényjavaslat 3. §-ában megjelölt M0-s autópálya keleti és északi szakaszainak PPP-konstrukcióban történő megvalósítása egyébként nem különbözik az ÁAK Rt. többi, magántőke bevonásával finanszírozandó szakaszának megvalósításától, annak ellenére, hogy az M0-s díjmentes gyorsforgalmi út, és négy másik állami beruházás keretében épülő szakaszát a kohéziós alapból finanszírozzák. Az állam és az ÁAK Rt. között kötendő rendelkezésreállási szerződés ugyanis független a kereslettől, így a beszedett útdíjból származó bevétel mértékétől is, továbbá az M0-s kohéziós alapból támogatott és nem támogatott szakaszai finanszírozási szempontból külön kezelhetők. Az M0 hivatkozott szakaszai befejezetlen beruházások, esetükben az építési és rendelkezésreállási kockázat döntő része a magánpartner oldalán jelenik meg.

Az autópálya-finanszírozás átalakításával összefüggésben szükségessé vált a 2005. évi költségvetési törvény módosítása is, az egyedi kezességvállalási keret 225 milliárd forintos összegének 375 milliárd forintra történő emelése. A 150 milliárd forintos kötelezettségvállalás lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. magánbefektetői forrás bevonásán alapuló autópálya-építési rendszer átmeneti finanszírozása érdekében külső finanszírozási forrást vehessen igénybe, az ezen felüli kötelezettségvállalás pedig a MÁV Rt. működési költségeit és pályaberuházását finanszírozó hitel, továbbá a BKV Rt. hiteligénye miatt szükséges.

Tisztelt Országgyűlés! Amennyiben az ÁAK Rt. vagyonkezelői helyzete rendezett, úgy magasabb hitelminősítéssel bocsáthat ki kötvényt a nemzetközi tőkepiacokon, és finanszírozási költségei is csökkennek, amely végső soron kedvezően hathat a szolgáltatás árára is, emellett a törvénymódosítás további autópálya-szakaszok megépítésére is lehetőséget teremt.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és az autópálya-építések gyorsítása érdekében a kormány szándékát támogatni szíveskedjék.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu