DR. SERFŐZŐ ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A piacgazdaság általános térhódításával szinte egyidejűleg megkezdődött a gazdasági verseny szabályozása is, annak érdekében, hogy a verseny korrekt keretek között maradjon. Az egykori szabályok szerint az érvényesülés, a boldogulás érdekében bárki bárminő eszközt felhasználhat, feltéve, hogy az eszköz tisztességes és becsületes. Tény és való, hogy a Révai Lexikon összefoglalója ebben a témában még a becsületes szót tartalmazta, azóta viszont ennek sajnos nyoma veszett - remélem, hogy az üzleti életből nem.

Nálunk 1996-ban szabályozták átfogó módon a gazdasági verseny szabályait. 2003-ban már az uniós jogi követelményekkel összhangban módosította a parlament a tisztességetlen piaci magatartásról és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény előírásait. Most pedig újabb módosító javaslatok találhatók a parlament előtt.

Mik a módosítás okai? A módosításokat több szempont egyidejű érvényesítése indokolja. Az élet nem áll meg, ezért a gazdaságban lezajló tényleges fúziókat, szervezeti változásokat a jognak követni kell. Meg kell találni azokat a kereteket, amelyek szinkronban vannak az élet változásaival. Másik fontos ok, hogy 2005. november 1-jén hatályba lép a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény. Eddig az időpontig meg kell teremteni minden közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályozásban az összhangot a közigazgatási eljárási törvénnyel. A tervezet továbbá olyan újabb uniós döntéseket, szabályokat vesz át, amelyek Európában korábban már gyakorlattá váltak.

Tisztelt Országgyűlés! Ezt követően lássuk a törvénytervezet fontosabb, új szabályozási elemeit! A módosítás bevezeti az úgynevezett vállalkozáscsoport fogalmat, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy leegyszerűsítse a fúziós szabályok bonyolult fogalomrendszerét. Általános elvként mondja ki a tervezet, hogy nem függetlenek az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások, valamint azok, amelyeket ugyanazok a vállalkozások irányítanak. Az Unióban nem kedvelik a kivételezéseket. 2003-ban megszüntették az egyedi mentesítés iránti kérelmek rendszerét a versenyjogi eljárásban. Célszerű tehát a hazai és uniós rendszer közötti ellentmondások megszüntetése érdekében a kérelem alapján történő mentesítés intézményének eltörlése. Ezek száma egyébként nem volt nagy a javaslat indokolása szerint nálunk, de most a tervezet ezt a kiskaput is bezárja.

A fúzióra vonatkozó fejezet küszöbszámai az első versenytörvény óta nem változtak, akkor is becslés alapján lettek megállapítva. A jelenlegi javaslat a szakmai vélemények alapján úgy szól, hogy a 15 milliárd forintos küszöbszám megfelelő lesz a szabályozási cél elérése érdekében. Abban az esetben, ha egyes piacokon szükséges, akkor az ágazati jogszabályok tartalmazhatnak speciális összevásárlási szabályokat. A küszöbszám megemelése a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is maga után vonja.

A versenyügyek elbírálására létrehozott Gazdasági Versenyhivatal jogállása, feladatai, országgyűlési kapcsolatai sok szempontból különböznek a közigazgatás más szerveitől. A köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselők helyzete, a munkatársak, a vizsgáló kötelezettségei és jogai körében számottevőek az eltérések. Szigorúbbak a kötöttségek más hatóságokhoz képest. Ezért a versenyfelügyeleti munka színvonalának emelése érdekében javítja a tervezet a speciális munkát végzőknek a munkafeltételeit. Függetlenségüket biztosítja, hogy például a Versenytanács tagjai a bíróhoz hasonló státusban dolgozhatnak, tehát a munkájuk végzéséhez minden szükséges jogi, közgazdasági feltételrendszerrel rendelkeznek.

Tisztelt Országgyűlés! Védi a tervezet a verseny tisztaságát, szem előtt tartva a gazdasági élet szereplőinek üzleti titkait. Az üzleti titkok védelme azért fontos, mert a gazdasági élet résztvevőinek egy része jelentős anyagi eszközöket fordít kutatásokra, fejlesztésre, innovációs célokra, s ezek a sok pénzzel előállított, a szervezetek jövőjét szolgáló eredmények rendszerint üzleti titkokat képeznek. Kétségkívül vannak a gazdasági versenynek olyan szerepelői is, akik a kutatás-fejlesztés helyett mások ilyen irányú titkainak kifürkészésén munkálkodnak. Az ilyen jelenségek ellen védeni kell a tisztességes gazdálkodás során keletkezett üzleti titkokat a gazdasági versenyhivatali eljárás során is.

A tervezet szerint például, ha egy vizsgálat lezárul, akkor a Gazdasági Versenyhivatal a vizsgálat lezárásaként készült jelentésében az üzleti titkokat nem tartalmazó változatot nyilvánosságra hozhatja. A versenyhivatali eljárás során bevezetik a bejelentési űrlapok használatát, ezzel is demonstrálva az eljárás információs fontosságát. A sérelmet szenvedőnek arra van joga, hogy a Gazdasági Versenyhivataltól választ kapjon a kérelmére, de nincs alanyi joga a verseny felügyeleti eljárását kikényszeríteni. Ha ez nem így lenne, a kemény konkurenciaharcban viszonylag egyszerű lenne a versenytársat ellehetetleníteni, mert ellene folyamatosan lehetne eljárásokat indítani. Bejelentő egyébként bárki lehet, személyes érdekeltség valószínűsítése sem szükséges. A bejelentőkör ilyen nagy mértékű kiterjesztése kifejezi a versenyjog közjogi helyzetét, valamint erősíti a bejelentések információs mivoltát. A javaslat lehetővé teszi a bejelentés során adatokat szolgáltató személyek, vállalkozások számára azt, hogy az eljárásban kérjék adataik üzleti titokként kezelését. Ez is egy garancia a cégek üzleti titkainak védelmében.

Tisztelt Ház! A törvénymódosítás biztosítja - és ez egy fontos garancia az eljárásban részt vevők számára -, hogy az eljárásban határozatot csak a Versenytanács hozhasson. Ezt a határozatot háromtagú eljáró tanácsban döntik el. Az eljárás tárgya a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vagy a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás elbírálására irányul, és ha az indokolt, a Versenytanács öttagú testületben is dönthet, több szem többet lát.

(10.50)

A módosítás során, látva az informatika gyors fejlődését, gondolni kellett az informatikai jellegű bizonyítékokra is. Az eljárásban az elektronikus adatgyűjtés lényege, hogy lehetőség van az egyes hardvereszközök tartalmáról való, az eredetivel mindenben megegyező, úgynevezett tükörmásolatok készítésére. Ez lehetővé teszi egy számítógép lemeze aktuális állapotának rögzítését, arról hiteles másolat készítését és annak elvitelét. Ezalatt az eredeti hardver az ügyfélnél marad, és nem akadályozza annak további tevékenységét. Korábban, bizonyára emlékeznek rá, sok botrány származott abból, hogy a hatóság elvitt minden eszközt egy-egy eljárás során, és így a cég nem tudta a tevékenységét tovább folytatni.

A Gazdasági Versenyhivatalnak eljárása során erős hatásköröket biztosít a törvény tervezete. Például zár alá helyezheti a helyszínen talált bizonyítékokat. Erre akkor kerül sor, ha jogsértés gyanúja merül fel, és a bizonyítási eszközök megsemmisítésétől, elrejtésétől lehet tartani. A zár alá vett dolgokat az azok megőrzésére alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben kell elhelyezni, majd a tárolót, illetve helyiséget le kell zárni és le kell pecsételni. Az eljárás rendszerébe garanciális elemeket is beépít a tervezet. Például az egyes cselekmények, mint üzleti helyiségek, raktárak átkutatása, megvalósulhatnak a hivatali vizsgáló önhatalmú belépésével is, de ehhez bírói jóváhagyás szükséges.

Ha a hivatal úgy látja jónak, hogy magánlakást, magánterületeket is be kell vonni a vizsgálatokba, szemle ilyen helyeken is tartható, ha indokolt, akár a rendőrség segítségével is. Ha a szemle tárgyát nem mutatják be, vagy a helyszín átvizsgálását megakadályozzák, ez esetben például a szemletárgy a rendőrség segítségével lefoglalható. A bírói engedélyek kiadása során a Fővárosi Bíróság kap kizárólagos illetékességet. Ez az egységes kezelés lehetővé teszi a váratlan helyszíni vizsgálatok elvégzését, és a titoktartásra is nagyobb a garancia, mint ha a hatáskörök széjjelaprózódnának.

A feladatok ellátásához szükséges hatalmi jogosítványokat megadja a tervezet a Gazdasági Versenyhivatal részére. De az ügyvéd és ügyfele közötti kommunikációs feljegyzéseket nem tekinti szabadon felhasználható bizonyítékoknak. Ha viszont az ügyvéd és ügyfél közötti irat harmadik személy kezébe kerül, vagy nem gondoskodnak annak zárt körű kezeléséről, és az adatok nyilvánosságra kerülnek, akkor már felhasználhatók az eljárásban szabad bizonyítékként is. Természetesen nem minden ügyvédi irat élvezhet védelmet, mert például ha egy árkartell-megállapodást az ügyvéd aláír és lebélyegez, az nem válhat olyan irattá, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhat. Az ügyfél és ügyvéd közötti iratok védelmének ilyen kiterjesztése meghiúsíthatná az egész eljárás eredményességét.

Tisztelt Országgyűlés! Az 1/2003. európai uniós rendelet egy új típusú határozatot vezet be az eljárásban. Ez pedig a kötelezettségvállalás intézménye. Ennek lényege, hogy amennyiben a versenyjog megsértésének lehetősége merül fel, a vállalkozások kötelezettséget vállalhatnak az aggályok eloszlatására. Ha ezt a hatóság elfogadja, akkor kötelező erejűvé teszi a kölcsönös vállalásokat, és megszünteti az eljárás alá vont ellen az eljárást. A határozat ebben az esetben nem mondja ki, hogy történt-e jogsértés vagy sem, de kötelezővé teszi a vállalások végrehajtását. Amennyiben viszont nem hajtják végre a felek a vállalt kötelezettséget, úgy bírság kiszabására is van lehetőség a vállalások kikényszerítése céljából. Azért tűnik jónak ez a rendelkezés, mert mentesítheti a feleket a hírnévrontó publicitástól és az ebből eredő esetleges piacvesztéstől. Ez a diszkrécióra is lehetőséget adó eljárás kétségkívül új színfolt a magyar “megtiltom, elutasítom, megbüntetemö szemléletű korábbi hatósági eljárásokhoz képest.

Tisztelt Ház! A tervezet a versenyjog által érintett vállalkozások számára egyértelműbbé, kiszámíthatóbbá teszi a jogi feltételeket, védi a tisztességes vállalkozókat, a jogsértők pedig az eddigieknél hatékonyabb szabályokkal és eljárással szembesülnek. Fentiek alapján támogatjuk a törvényjavaslatot, és kérjük a parlamentet, hogy annak megvitatása után fogadjuk el.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu