DR. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az európai uniós csatlakozás nagyon sok jogterületen az Unió joganyagának átvételét is jelenti. Rengeteg tennivalója volt és még ma is van a jogharmonizációval az államnak, az önkormányzatoknak és a magyar jogásztársadalomnak.

(8.20)

A büntetőjog ebből a szempontból különleges helyzetben van, mert bár az uniós jog közvetlenül nem terjed ki a magyar büntetőjogra, de annak a kerettényállásait meghatározó háttérjogszabályokra igen, tehát van jó néhány olyan tényállása a jelenlegi tervezetnek, amelyet mégis az uniós jogi szabályozás miatt kell módosítani. A módosítások más része pontosítás jellegű, a jogalkalmazást teszi egyszerűbbé, például értelmező rendelkezésekkel.

A környezetet védő és a gazdasági bűncselekményeket szankcionáló tényállások részben hazai, részben uniós követelmények miatt módosulnak. Nézzük a konkrétumokat!

Embargót eddig csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai rendelhettek el kötelező erővel. Az uniós csatlakozás után Magyarországra nézve kötelező embargót már az Európai Unió Tanácsa is elrendelhet. A javaslat módosítja a kiutasítás szabályait. Szigorítja a végleges kiutasítás feltételeit, és szigorú feltételekhez köti az uniós állampolgárok hazánk területéről történő kiutasítását. A javaslat pontosítja az igazságügyi szakértők jogállását is azzal, hogy közfeladatot ellátó személynek minősíti a szakértőket.

A környezetet védő három tényállás: a környezetkárosítás, a természetkárosítás és a veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése azért módosul, mert az uniós jogalkotás rendkívül termékeny ezen a területen, de a kerettényállásokat kitöltő háttérjoganyag Magyarországon is módosult, illetve új törvények születtek. Így természetesen az említett három tényállásnak is módosulnia kell.

Szükség van arra is, hogy a szaktörvények fogalomrendszere összhangba kerüljön a büntető törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseivel. Bízzunk benne, hogy az értelmezési kérdések is egyértelműbbekké válnak, bár a büntetőjogászok egy részének belekerül jó néhány álmatlan éjszakájába, mire a javaslatba most beemelt szakzsargont értelmezi.

Ami viszont érthető: a veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése miatt a jövőben könnyebben indítható eljárás, hiszen a törvény szövege egyszerűsödött. A bűncselekmény megvalósul, ha a hulladékokat nem az engedélyezett helyre rakják le. Bármilyen hulladék, amely veszélyhelyzetet okoz, az elkövetés tárgya lehet. Ez az a tényállás, amelynek szigorítását úgy hajtja végre a törvényhozó, hogy nem a büntetést szigorítja, hanem kiszélesíti a szankcionált elkövetési magatartások körét. A szigorítással teljes egészében egyetérthetünk, hiszen az utak környéke, az elhagyatottabb területek, de akár a természetvédelmi területek is tele vannak illegálisan lerakott szeméttel, amely nemcsak ronda és az ország szégyene, de a természetet is károsítja. A gazdasággal összefüggő bűncselekmények szigorításával, kiterjesztésével a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását célozza meg a törvényhozó.

A magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak működésükkel a társadalom szociális biztonságát erősítik. Ezért természetes, ha a javaslat büntetni rendeli azt, aki engedély nélkül végzi ezt a tevékenységet, vagy a pénztárak működésének szabályait - például a számvitelt - sérti meg. Egyre többet lehet hallani és tudni arról, hogy a gazdasági élet azon területein, ahol versenyre, mégpedig tisztességes versenyre lenne szükség, a felek megállapodásai jogellenes helyzetet idéznek elő. Ilyen a koncessziós szerződések és a közbeszerzési eljárások eredményének tisztességtelen befolyásolása. Ezért például a kartelltilalom, a közbeszerzési eljárások tisztaságának büntetőjogi védelme mindenképpen indokolt.

Az Európai Unió irányelvben tilalmazza a bennfentes kereskedelmet és a piac tisztességtelen befolyásolását. Az irányelv igényli a tőkepiacról szóló törvény módosítását, ezt viszont összhangba kell hozni a büntető törvénykönyv rendelkezéseivel, melyet a javaslat most megtesz, például azzal, hogy a bennfentes kereskedelem tilalma eddig csak az értékpapírokra terjedt ki, most kiterjeszti a tilalmat a pénzügyi eszközök teljes körére. Ugyancsak helyeselhető a munkáltatással összefüggő adócsalás szankcionálása különösen azért, mert a feketemunkáltatás bizonyos ágazatokban és területeken túl nagy méreteket öltött.

A javaslat elfogadása szigorítja a büntetőjogi fenyegetettséget, és szolgálja a megelőzést is. Ugyancsak támogatható a javaslat azon törekvése, hogy a jövedékkel visszaélésnél, az adócsalásnál, a munkáltatással elkövetett adócsalásnál büntethetőséget megszüntető ok az, ha az elmulasztott adót, illetéket befizeti az elkövető. Ha az előzőekben a megelőzést említettem, akkor itt, ennél a rendelkezésnél a megelőzés fokozatosan érvényesül.

Összességében a javaslat az uniós követelményeket és a magyar büntetőpolitika célkitűzéseit szakmailag jó színvonalon teljesíti, ezért általános vitára alkalmas.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu