ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy abban egyetértünk, hogy a kétszintű érettségi és az ehhez tartozó új felvételi rendszer bevezetése szükséges és elengedhetetlen volt. A korábbi felvételi rendszert olyan körülményekre találták ki, amikor a gyerekeknek csak 40 százaléka járt érettségit adó középiskolába, és csak a gyerekek 10 százaléka került be a felsőoktatásba; ma ezek az arányok 75 százalék és 50 százalék.

Nyilvánvaló tehát, hogy szükség van a változásra, ezért döntött úgy ’97-ben a kormányzat, és ezért vitte tovább ezt a döntést minden ezt követő oktatási kormányzat, hogy újfajta érettségi és felvételi rendszerre van szükség. Ez a felvételi rendszer lehetővé teszi azt, hogy a középiskolai eredmények és tanulmányok alapján egységes rendszerben, egy vizsgával kerüljön sor a felvételi sorrend megállapítására is.

Amikor a képviselő úr idézi az oktatási jogok biztosának állásfoglalását vagy hivatkozik rá, akkor egy fontos mondatról elfeledkezik. Ez a mondat arról szól, hogy az érettségi-felvételi eljárás jelenlegi szakaszában az előre lefektetett szabályok nem változtathatóak meg, ezzel ugyanis a jogbiztonság alkotmányos követelménye olyan súlyosan sérülne, hogy ez nagyobb károkat okozhat, mint a jelenleg fennálló helyzet. Tehát menet közben, akkor, amikor a felvételi eljárás már megkezdődött, nincs mód a szabályok folyamatos változtatgatására.

Tisztelt Képviselő Úr! Az érettségit és a felvételit illető közérdekű információk nyilvánosak ma is. A felvételi jelentkezések megtalálhatóak az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda honlapján - - és az intézmények honlapjain is, beleértve a korábban érettségizettek arányát is; az érettségi jelentkezéssel kapcsolatos adatok és statisztikák pedig az OM és az OKÉV honlapjain elérhetőek. Ugyanakkor olyan közös adatbázis nincsen, amelyik a képviselő úr által igényelt adatokat szolgáltathatná, ezért a sajtó sem rendelkezhet ilyen adatokkal.

Azt is tudnunk kell, hogy a legnépszerűbb szakokon az elmúlt években is négy-ötszörös volt a túljelentkezés, és ezen belül nagyon jelentős számban, többségben voltak a korábban érettségizettek. Önmagában az ön által idézett adatok sem bizonyítják az esélyek eltolódását semelyik irányba. Pontos információkkal majd akkor rendelkezhetünk, ha befejeződnek az érettségi és a felvételi vizsgák. A többletpontok beszámításának lehetősége mind az idén érettségizettek, mind a korábban érettségizettek rendelkezésére áll, ilyen módon esélykülönbség nem következik.

Mégis elképzelhető az, hogy egyes szakokon feszültség jelenhet meg a felvételi rendszer változása miatt, ezért döntött úgy a kormány a 269/2000-es kormányrendelet módosítása során, hogy módjában áll az oktatási miniszternek változtatni a keretszámokon abban az esetben, hogyha feszültség jelentkezik a korábban és az idén érettségizettek között akár az egyik, akár a másik irányban.

Tisztelt Képviselő Úr! Ezen a módon azt reméljük, hogy a korrekt ponthúzással lehetőség van arra, hogy továbbra is érvényesüljön egy egyszerűbb, jobban kiszámítható, a középiskolások igényeihez jobban igazodó és a használható tudást valóban mérő felvételi rendszeren keresztül a hallgatók, a felvételizők esélyegyenlősége.

A képviselő úr azt kérdezi, hogy tisztában vagyunk-e a felelősségünkkel, tisztában vagyunk-e azzal, hogy több tízezer gyerek sorsáról van szó. Igen, képviselő úr, tisztában vagyunk vele. A minisztérium úgy dolgozik, hogy ezeknek a gyerekeknek az érdekeit szolgálja. Én azt kérem az ellenzéki pártoktól, a képviselő úrtól is, hogy ők is tegyenek így, ők is az érettségizők, a felvételizők érdekeit, és ne valamifajta politikai szándékot nézzenek.

Tisztelettel kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu