KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elektronikus információszabadságról szóló törvény beterjesztésével egy új szabadságjog alkotmányos feltételeinek kialakítására teszek ma javaslatot a kormány nevében.

A működő modern demokráciák elemzésének és az országok megítélésének egyik fontos fokmérője a nyilvánosság. A nyilvánosság állami elismerése és biztosítása, valamint az állampolgárok szerepvállalása a közügyekben, a társadalmi szerepvállalás nyilvánossága attraktív jellemzője lehet az országoknak. Talán éppen ezért az utóbbi években azt figyelhettük meg, hogy az információszabadság biztosításának megteremtése után, annak következő részeként az elektronikus információszabadság került napirendre. Az Egyesült Államok elsőként, majd Nagy-Britannia és a skandináv államok elfogadták már az elektronikus információszabadságról szóló törvényi szabályozásokat.

Magyarországon immáron másfél évtizede gyakoroljuk a közösen megteremtett és kivívott demokratikus alapértékek adta jogainkat. Liberális politikusként ezek megőrzését és a modernizáció áramát is figyelve a megújulásra való nyitottságot tartom elsődleges feladatomnak.

A jogállam, a jogbiztonság és a nyilvánosság alapvető jogintézményei működnek. Ugyanakkor 2005-re megérett az idő, hogy a modern demokrácia új minőségi szintjeit és az információs hatalommegosztás új feltételeit teremtsük meg, amelyek mindeddig hiányoztak. A modern demokrácia modelljében az állampolgár aktívan részt vesz a demokratikus közügyekben, véleményt nyilvánít, közösségteremtő és közvélemény-formáló ambícióit szabadon gyakorolja. A modell működőképessége azonban több alapfeltételt is megkövetel. Az aktív állampolgárnak biztosítani kell, hogy jól informált legyen a közügyek részleteiről, a jogszabályokról, a joggyakorlatról, hiszen megalapozott véleményt csak az tud kialakítani, aki birtokában van a szükséges adatoknak.

Ugyanakkor új eljárási formákat, a párbeszéd és a dialógus új fórumait kell létrehozni, amelyeken keresztül a döntéshozó bevonja a folyamatba az állampolgárt, és kikéri a véleményét a közügyekről való döntésben, így például a jogszabályok megalkotásában. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény megteremti ezeket a feltételeket, és tulajdonképpen elvégzi az információ felszabadítását. Felmerülhet a kérdés bennünk, valóban önálló törvényt kell-e alkotnunk. A válasz nem lehet kétséges: a jogalkotási törvény szerint jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelezettségek rendezése azt szükségessé teszi.

Nos, aligha vonható kétségbe, hogy az elmúlt évtized során az információs társadalom fejlődése minőségi változást eredményezett. Gondoljunk csak arra, hogy a ’90-es évek elejének egyik nagy eredménye az volt, hogy hosszú várakozás nélkül lehetett végre vezetékes telefonhoz jutni. Abban az időben a legmodernebb otthoni számítógép a Commodore 64 volt, s alig néhányan hallottunk az összekapcsolt számítógépes hálózatokról. Ma pedig már a minél általánosabb szélessávú internethasználat a cél.

Az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat elfogadásával olyan jogszabály születik, amely az információs társadalom adta lehetőségek révén új tartalommal tölti meg demokratikus jogainkat. Engedjék meg, hogy négy alappontba sűrítve tájékoztassam a tisztelt Országgyűlést, melyek azok a pontok, ahol a törvény a szabadság jogainak feltételeit kívánja biztosítani.

Az első az állampolgár informáltságát szolgálja. Az informáltság az alapvető, a törvény mellékletében meghatározott közérdekű adatokhoz való egyszerű és gyors elektronikus hozzáférés és az egységes közadatkereső rendszer kiépítése, valamint a főbb szervek honlapfenntartási kötelezettségének előírása és a közzétételi listák előírása révén teremtődik meg. A javaslat pótolja azt a hiányt, hogy máig nem létezik olyan jogszabály, amely egységes szempontok szerint, a közszféra egésze vonatkozásában határozná meg a közzétételi kötelezettség pontos tartalmát. A törvény megváltoztatja az információáramlásban érintett felek pozícióját, hiszen a közadat birtokosa külön erre irányuló kérelem nélkül, eredeti kötelezettségként közzéteszi a tevékenységére, szervezetére, gazdálkodására vonatkozó közérdekű vagy közérdeklődésre számot tartó adatait.

A másik fontos feltétel, hogy az információszabadságról szóló törvény biztosítja az állampolgárok közügyekben való részvételét, véleménynyilvánítását, a döntéshozatali eljárásokban való aktív szerepét. A törvény a jogalkotási folyamat aktív részesévé teszi az állampolgárokat azáltal, hogy az alkotmányban deklarált szólás- és véleménynyilvánítás szabadságával élhetnek az elektronikus úton nyilvánosságra hozott jogszabálytervezetekkel kapcsolatban, az interneten ugyanis figyelemmel kísérhetik a teljes jogalkotási folyamatot, és véleményezhetik azt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közfeladatot ellátó szerveknek, köztük az önkormányzatoknak is már az előkészítés szakaszában az interneten nyilvánosságra kell hozniuk a jogszabálytervezetekkel kapcsolatos legfontosabb dokumentumokat, így magukat a tervezetszövegeket, illetve azok szakmai indoklásait. A beérkezett véleményekre pedig, ha csak összefoglaló jelleggel is, de reagálniuk kell. És persze a döntéshozatal során figyelembe lehet venni - ez már a politika és a politikus kérdése - a véleményeket. A jogszabálytervezetek nyilvánosságának megteremtésével élővé válik az a helyzet, miszerint a polgár nemcsak passzív részese, de aktív formálója is lehet az életére hatással bíró döntéshozatali eljárásoknak.

(20.40)

A harmadik fontos eleme a törvénynek, hogy a közügyekben való felkészült és kompetens részvétel és véleménynyilvánítás feltételeit, s ezen belül vagy emellett is a jogkövető magatartás elvárásának a célját is úgy biztosítja, hogy mindenki hozzáférjen a hatályos magyar jogszabályokhoz naprakészen, ingyenesen. A jogismeret és jogtudat nélkülözhetetlen a működő demokráciában, és a jogszabályokhoz való hozzáférés egyben biztosítja a jogkövetés magas szintjét és a kompetens részvételt. Így régi igényünknek teszünk eleget azzal, hogy a jogszabályok tartalma a jogalanyok, az állampolgárok számára megismerhetővé válik. A javaslat biztosítja a Magyar Közlöny interneten keresztüli ingyenes elérhetőségét, valamint a hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteményének a hozzáférhetőségét, mely az adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály szövegét egységes szerkezetben tartalmazza.

Ugyancsak az esélyegyenlőség elvét, a jogismeret fejlesztését és a közügyekben való részvétel során kompetens vélemények kialakítását biztosítja a bírósági ítéletek elektronikus közzététele, természetesen a vonatkozó adatvédelmi garanciák betartásával, így megfelelő eljárást követően anonimizálva, szabadon hozzáférhetővé téve azokat. Tekintettel arra, hogy az absztrakt szinten megfogalmazott jogszabályokat a bírói ítéletek töltik meg tartalommal, a hatályosuló joganyag megismeréséhez a bírói gyakorlat ismerete is szükséges, melyet felsőbb bíróságok anonimizált ítéleteinek a közzétételével kívánunk elérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szabadságjogok kiterjesztését nem csupán magam élem meg sikerként új magyar demokráciánkban. A múlt héten szerencsém volt az Egyesült Államokban David Gross úrral, az Egyesült Államok kormányának tematikus nagykövetével, a kommunikáció és információs társadalom államtitkárával találkozni, aki szintén úgy ítélte meg, hogy Magyarország mint új, sikeresen új demokrácia a harmadik világ nyitott államai számára tablót és példát nyújthat a huszonegyedik század működő demokráciájának felépítésével e törvényen keresztül is.

Persze - amint az általam elmondott rövid összefoglalóból is kitűnik - egy hatalmas adatbázis létrehozásáról is szó van, melynek összeállítására, közzétételére az érintett intézmények számára felkészülési időt kell adnunk, ezért terveink szerint a főbb közigazgatási intézmények és a megyei, valamint a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú városok normáinak közzétételi kötelezettsége 2006. január 1-jétől lép hatályba. Az összes többi, még informatikai fejlesztésre szoruló település, illetve intézmény, valamint a bírósági határozatok 2007. július 1-jétől lesznek nyilvánosak.

Az elektronikus információszabadságról szóló törvény és annak koncepciója közel egyéves egyeztetési folyamaton ment keresztül annak érdekében, hogy a törvényt konszenzus alapján lehessen megalkotni. Így a javaslat a realitások, a végrehajtható és működőképes szabályozás kiemelt szempontjainak konszenzusaként jött létre. Az előkészítés során a törvény szellemének megfelelően már alkalmaztuk mi magunk a jogalkotás nyilvánosságának itt megfogalmazott elvét, és a jogalkotás folyamata figyelemmel kísérhető volt a honlapunkon. Nemzetközi konferencián, könyvben és vitafórumokon adtunk helyet a véleményeknek. A javaslatot az állampolgárok is megismerhették, véleményt alkothattak róla.

A bizottsági viták során felmerült, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslatot többen az üvegzsebtörvény egy újabb változatának tekintik. Szeretném, ha egyértelmű lenne: az elektronikus információszabadságról szóló törvény az aktív állampolgári részvételre építve kívánja megteremteni a modern demokráciát, a közszféra egészének átláthatóságát, az állami apparátus tágabb értelemben vett mindennapos működésének átláthatóságát, nyilvánosságát.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor évekkel ezelőtt néhány kortársamhoz hasonlóan tézisekben foglaltam össze az információs technológiák várható társadalmi hatásait, nem remélhettem, hogy egykor miniszterként segíthetem elő az elektronikus információszabadság törvényi szabályozását. De már akkor hangsúlyoztam, hogy a nyitott állam, a nyitott kormányzás víziójának megvalósításához a jogi alapok mellett meg kell teremteni annak kulturális és fizikai hátterét is. Nekiálltunk tehát megépíteni a huszonegyedik század új közművét, az információ korszerű hálóját, a szélessávú internetet. Az új informatikai közmű, a közhálóprogramunk végrehajtása, a kiépülő végpontok révén az ország bármely településén az állampolgárok ugyanazokat a közösségi és közigazgatási szolgáltatásokat vehetik majd igénybe, az e-Magyarország pontok pedig ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen teszik hozzáférhetővé a világhálót.

Magyar tartalommal töltöttük meg a hálót, létrehoztuk a Nemzeti Digitális Adattárat és a Nemzeti Audiovizuális Archívumot. Több mint kilencszáz önkormányzatnál támogatjuk az elektronikus, azaz papír nélküli ügyintézés kifejlesztését. Az új írásbeliség, a digitális írásbeliség megteremtése érdekében pedig minden iskolába eljuttattuk az internetet. Ma már minden diák egy idegen nyelv és számítógép-kezelési ismeretek birtokában kerül ki az iskolából. De már meghirdettük a felnőttképzés különböző formáit is. Bizonyos, hogy ezek a hálózatok és ezek az intézkedések a valódi információszabadság alappilléreit fogják képezni, és az információszabadság megélésének nélkülözhetetlen elemei lesznek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán sokan emlékszünk még arra, hogy 1988-ban a Valóság című folyóiratban a most köztársasági elnöknek megválasztott Sólyom László “Egy új szabadságjog: az információszabadságö című tanulmányában újdonságként, akkor revelatív hatást elérve alapozta meg az általános információs önrendelkezési jog feltételrendszerét, és új szabadságjogként értékelte az információszabadságot. Az elmélet mára gyakorlattá érett. Végre megteremthetjük az új szabadságjogot, az elektronikus információszabadságot, mely az információs társadalom adta lehetőségek révén új tartalommal tölti meg demokratikus jogainkat, és eredményként könyvelhetjük el, hogy olyan politikai és infokommunikációs nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia mellett hazánk is törvényt fogad el az elektronikus információszabadságról.

Meggyőződésem, hogy a magyar állam a nyilvánosság és a párbeszéd demokratikus értékein épül fel, és ezt érvényre is juttatja. E törvény megteremtheti az új információs hatalommegosztást, és kiegyenlíti az állam információs deficitjét a közérdekű adatok napfényre hozatalával. Az állam átláthatóságának új szintjével és az informáltság magasabb minőségével talán újraszövődik és megerősödik az államhatalom és a polgárok közötti bizalmi kapocs, ami a napi politika szintjén többször, több ízben ma már felbomlani látszik.

Tisztelt Országgyűlés! Megtisztelő figyelmüket megköszönve kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Mert, barátaim, itt az alkalom, hogy mindnyájan a modernizáció és az információs hatalommegosztás híveiként, demokrataként szavazzunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu