SZABÓ ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az információszabadság leegyszerűsítve az állam átláthatóságát jelenti, miközben biztosított az állampolgár átláthatatlansága. Ez minden demokratikus jogállamban alapvető követelményként fogalmazható meg.

Az állam, a kormányzati működés átláthatósága azt jelenti, hogy megismerhetőek a működéssel kapcsolatos közérdekű adatok, a döntéshozatali eljárás és a döntéseknél mérlegelt szempontok. Korábban ezekhez az adatokhoz az állampolgár csak időigényes és költséges módon férhetett hozzá, hiszen a közintézményeknek fáradságot és munkát jelentett a megfelelő tájékoztatás, az állampolgár számára pedig fáradsággal járhat az adatok megszerzése, ha egyáltalán erre lehetőségük nyílt.

Az elektronikus információszabadság leegyszerűsítve az információszabadság elektronikus változata. A fogalom azonban ennél részletesebb kifejtést igényel. Az információszabadság azokban az országokban, ahol a gyakorlatban egyáltalán érvényesül, az internet használatának elterjedése következtében elmozdult az elektronikus információszabadság irányába abban az értelemben, hogy a közérdekű adatok a hagyományos mód mellett az új kommunikációs eszközök segítségével is megismerhetővé és megérthetővé válnak.

A törvényi szabályozás lényege tehát az volna, hogy mindezt előírja, azaz bizonyos közérdekű információkat kérés nélkül, vagyis proaktív módon az állampolgárok rendelkezésére kell bocsátania, ki kell tennie a honlapjára.

(21.10)

Másrészt állampolgári joggá válik az elektronikus úton történő kommunikáció. Technológiasemlegesen, közérdekű információt kérni és kapni többféle módon, többféle elérési módon válik lehetővé. Az elektronikus információszabadság tehát a hagyományoshoz képest nem jelent tartalmi újdonságot vagy nem kellene hogy újdonságot jelentsen, csupán a közérdekű adatok megismerésének egy újabb módja. Jelentősége azonban mégsem csekély. A hozzáférés ezen egyszerű formájának biztosítása az információszabadság tényleges érvényesülésének eszköze.

Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapelvei, amelyekre épül maga a törvényjavaslat, mint azt a bizottsági véleményben is megfogalmaztam, úgy gondolom, hogy minden demokratikus gondolkodású és az állami működés átláthatóságát szorgalmazó és azt kívánatosnak tartó politikai szereplő számára kétségbevonhatatlanok, és ezek megvalósulásának elősegítése mindenkinek célja kell hogy legyen. Így a közzététel, a hagyományos információszabadság védelme, az esélyegyenlőség elve, a technológiasemlegesség elve, illetve a személyes adatok védelme mind-mind olyan fontos alappillérei lehetnek egy ilyen tárgyú szabályozásnak, amelyek elengedhetetlen kellékei is egyben, és magukban hordozzák azokat a garanciális elemeket - ha ezek megfelelő módon kerülnek kodifikálásra a törvényben -, amelyek a kívánt célok elérését szolgálják.

Ugyanakkor e helyütt muszáj kitérnem azokra a területekre, amelyeket a törvényjavaslat hiányosságainak tartunk, és amely területeket módosító javaslataink érinteni fogják majd. Ezek elsősorban a törvény által alapított felelősségi viszonyok, a visszamenőleges hatály, a jogszabályalkotás nyilvánossága és az ezzel kapcsolatos felelősségi viszonyok, illetve a jogszabályok nyilvánossága. Ennek megfelelően a tervezetben szereplő kötelezettségek betartásának megítélésünk szerint nincs garanciája, hiányzik a nem jogkövető magatartás szankcionálása. Nem látható, hogy mi fogja rákényszeríteni a közfeladatokat ellátó szerveket, hogy tegyék közzé adataikat, illetve ki a felelős, ha nem teszik ezt közzé.

Továbbá a közérdekű adatok szűkebb körének nyilvánosságával már az üvegzseb néven elhíresült törvény is foglalkozott. Mint tudjuk, nem kifejezetten teljes sikerrel, mondhatnánk, kifejezetten kevés sikerrel. Így úgy gondoljuk, hogy amennyiben a kormány komolyan gondolja az elektronikus információszabadságról szóló törvényt, a demokrácia alapjait jelentő, az állami szervek működésének legfontosabb közérdekű adatait nem csupán a jövőben teszi elérhetővé, hanem visszamenőlegesen is úgy gondoljuk, hogy ezzel a visszamenőleges hatállyal lenne képes az előttünk fekvő törvényjavaslat orvosolni az üvegzsebtörvény végrehajtása során tapasztalható hiányosságokat, így tehát úgy gondoljuk, hogy ez a visszamenőleges hatály legalábbis az üvegzsebtörvény hatálybalépéséig kellene hogy terjedjen.

A jogszabályok nyilvánossága a jelenlegi formában, a tervezet jelenlegi formájában nem biztosítja azt a megfogalmazott célt, amelyet a tervezet indokolásában is olvashatunk, hiszen a jogszabályok gyűjteményében való keresés korlátozott volta miatt - amennyiben is nem lehet a szövegben tárgyszó szerint keresni, a jogszabály címében annak címrészlete szerint keresni -, úgy gondoljuk, az ezekhez az adatokhoz való hozzáférés korlátozott; laikus, jogi képesítéssel nem rendelkező állampolgár nehezen tudja megtalálni az őt érdeklő, illetve a rá vagy érdeklődésére vonatkozó hatályos jogszabályokat, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeit.

A jogszabálytervezetek nyilvánossága szintén fontos eleme a tervezetnek, éppen ezért nem érthető, hogy a kormány miért puhítja fel az ezzel kapcsolatos kötelezettséget. Nem vitatjuk, hogy lehet olyan helyzet, amikor nem kell nyilvánosságra hozni meghatározott adatokat a jogszabály-előkészítéssel kapcsolatosan, ez esetekben azonban egyértelművé kell tenni, hogy ki döntött ezen információk visszatartásáról, hiszen a felelősség egyértelmű rendezése fogja rákényszeríteni a jogszabály-tervezetet előkészítő minisztert vagy az azt előkészítő országos hatáskörű szerv vezetőjét a rendelkezés tényleges betartására, illetve arra, hogy csak valóban indokolt esetben tartson vissza a jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos információkat.

Mindezen szempontokat figyelembe véve mondhatnám azt, hogy korlátozott támogatásban és fenntartásokkal való támogatásban részesítjük az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hangsúlyozottan egyetértve annak alapelveivel, alapvető célkitűzéseivel, de úgy gondoljuk, hogy az általam említett szabályozási területeken és szabályozási részletekben korrekcióra szorul a törvényjavaslat. Mindezen korrekciók végrehajtása után, úgy gondoljuk, valóban nagy jelentőségű törvényjavaslat, illetve elfogadása után törvény születhet, amely jelentős előrelépés, és jelentős alapokat biztosít az állami élet átláthatósága, áttekinthetősége, a közérdekű adatok és információk széles körű hozzáférhetősége felé tett úton.

Köszönöm a figyelmet. (Pettkó András tapsol.)

Forrás: parlament.hu