DR. SOÓS GYŐZŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról van itt most szó. Én azt hiszem évek óta a parlamentben levő képviselőként, hogy ez az a törvény, amelyik viszonylag kis nyilvánosságot kap, hiszen igencsak szakmai törvény. Ugyanakkor van itt egy ellentmondás, az ellentmondás pedig az, hogy bár valóban szakmai jellegű törvény, mégis azt hiszem, nincs az országban olyan állampolgár, nincs az országban olyan gazdálkodó szervezet, akit közvetlenül ez a törvény ne érintene.

Van még egy másik furcsaság, amiről itt elöljáróban szeretnék szólni, ez pedig az, hogy még soha ilyenkor nyáron, a tavaszi ülésszak végén nem kezdtük el az adózás rendjéről szóló törvény módosítását, bár minden évben módosította még eddig a parlament a rendszerváltozás óta. Ennek mégis van oka, elfogadható oka és indoka. Elsősorban két okot mondok. Az egyik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló új törvény, amelyik alapvetően meghatározza az adózás rendjét is. Ennek a hatálybalépése 2005. november 1-je. Így tehát alapvetően szükségszerű, szükséges, hogy az adózás rendjét is ehhez igazítsuk, és a legjobb mód akkor már generálisan végigvinni a módosítást.

Bár ellenzéki képviselőtársaim ezzel biztos nem értenek egyet, másik okként el kell mondjam azt, hogy a száz lépés programja sok-sok mindent tartalmaz - többek között adócsökkentésről is szó lesz benne természetesen -, de most csak arról szeretnék szólni, hogy azt is tartalmazza, hogy azokat a bonyolult, bürokratikus eljárásokat, amikkel az állampolgárokat és a vállalkozásokat terheljük, próbáljuk meg mérsékelni. Így cél, célja a kormánynak, és célja az MSZP-frakciónak is, hogy az adóigazgatási eljárást egyszerűsítse, korszerűsítse. Egyszerűsíteni szükséges feltétlenül, mert hiszen ma már tudjuk, hogy aki önadózó, és saját maga végzi el az adóbevallását, tudja, hogy csak elolvasni a kitöltési útmutatást egy fél nap, és akkor még egyáltalán nem biztos, hogy a hozzáértő szakember, félszakember, akinek nem ez a fő munkája, megérti.

Nagyon-nagyon fontos, hogy az adóhatósági munkában, az adóigazgatási eljárásban javítsuk a munka hatékonyságát, javítsuk az ellenőrzés hatékonyságát. Különleges ez a törvény egyébként azért is, mert eltérő hatálybalépési időpontokat fogalmaz meg; számításom szerint összesen ötöt, vagyis 2005. november 1-jét, 2006. január 1-jét, 2006. április 1-jét, július 1-jét és 2007. január 1-jét, természetesen ez mind más-más területre vonatkozik. Mi indokolja az eltérő időpontokat? Részben kényszer van, mint már szóltam is róla az előbbiekben. Van olyan kényszer ebben a törvénymódosításban és időpontban, ami szükségessé teszi a novemberi hatálybalépést. De különböző időpontok eltérő felkészülési időpontokat is tartalmaznak.

(10.20)

Sok esetben biztosítani kell a technikai feltételeket a törvény hatálybalépéséhez és megfelelő végrehajtásához. Különösen az adóalanyoknak kell felkészülniük. Lehetséges, hogy ez bizonyos esetekben többletterhet is jelent számukra, de nem ez az általános.

2005. november 1-jén, mint már említettem, hatályba lép az úgynevezett Ket., a közigazgatási hatósági eljárási törvény, egyúttal hatályát veszti a közismerten Áe., vagyis államigazgatási eljárási törvény. Éppen ideje, hogy ez ilyen formájában hatályát veszítse, hiszen 1957-es törvény, bár a régihez már semmi köze nincs a törvény szövegének, hiszen rengeteg módosításon esett át. Ez a közigazgatási törvény és a volt Áe. mögöttes szabályként működik az Art.-nál, vagyis az adózás rendjéről szóló törvénynél, éppen ezért a kettőt harmonizálni, szinkronizálni szükséges.

Ugyanakkor természetszerűleg vannak specialitások. Az adózás rendjéről szóló törvény egy felsorolással egészül ki, amely meghatározza azt, hogy az adózással kapcsolatos hatósági eljárásokban a közigazgatási eljárásnak mely rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Csak példaként mondok egyet, ez az újrafelvételi eljárás, amelyet az adózás rendjében nem kell alkalmazni, más eljárásokat viszont éppen az Art. szabályoz, mert egy “normálö közigazgatási eljárásban olyan eljárás valószínűleg nincs, mint amit az Art.-ban speciális eljárásként alkalmazunk.

Az adózás rendjéről szóló törvény átveszi a közigazgatási törvény hatósági döntésekkel kapcsolatos fogalomrendszerét is. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy határozatot és végzést fogalmaz meg, vagyis a határozat az érdemi kérdésekben hozott döntés, míg a végzés az eljárási kérdésekben hozott döntés. Új szabályozás van az iratbetekintés korlátozásában a jövőben. Itt végzéssel dönt az adóhatóság, és ez is nagyon fontos. Nagyon-nagyon fontos ennek a szabályozása azért, mert az egyik oldalról biztosítani kell az információszabadságot, a másik oldalról pedig azt, hogy illetéktelenül ne juthasson hozzá senki olyan információkhoz, ami másnak a kizárólagos joga. Éppen ezért az Art. taxatív módon felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyek esetében az adózó iratbetekintési joga korlátozott.

Változások vannak a jogorvoslati rendben is, mégpedig úgy, hogy a végzések fellebbezéssel támadhatók meg. Itt a közigazgatási bírósági eljárás nyilvánvalóan kizárt. De változnak a határidők és a különféle eljárások. Ezeket most itt a parlamentben technikai jellegű változtatásoknak nevezem, de nagy horderejű változtatások. Mindezek 2005. november 1-jén hatályba lépnek.

Egy következő nagy változásról szeretnék szólni, ez az egyéni adó- és járulékrendszer kialakítása. Nagyon fontosnak tartom abból a szempontból, hogy azok után, majd ha ez kialakul, és valóban látható lesz mindenki számára, akkor egyértelművé válik, hogy ki és hogyan viseli a közterheket, hiszen megjelenik egyénileg a közterhekhez való hozzájárulás. A járulékfizetés átláthatóvá tétele érdekében is fontosnak tartom, továbbá azért, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi bevételei megfelelően biztosíthatók legyenek. Mindezt biztosítja az egyéni adó- és járulékrendszer kialakítása.

Ennek alapján ellenőrizhető az, hogy ki jogosult és milyen jogcímen az ellátások igénybevételére, követhető a biztosítottak, illetve a járulékfizetők személye. Az új szabályozás szerint a munkáltató, a kifizető havonként, a tárgyhót követő 12-éig elektronikus úton, vagy gépi adathordozón bevallást tesz a magánszemélynek teljesített kifizetésekkel kapcsolatos adókról, járulékokról. Megszűnik viszont ezzel párhuzamosan a ma létező, a kifizetők nyugdíj-biztosítási szervekhez közvetlenül teljesített adatszolgáltatási kötelezettsége.

Azért szeretném hozzátenni mindehhez a szabályozásváltozáshoz, hogy ha szigorúan betartják, és szigorúan betartatják, akkor lesz ez működőképes. Tehát itt az adóhatóságra az elkövetkezendő időszakban óriási felelősség, feladat hárul, mint ahogy hárult eddig is természetesen más esetekben. Az egyéni adó- és járulék-nyilvántartás céljának elérése érdekében a törvény a mulasztást súlyos jogkövetkezményekkel sújtja. Törvényi szabályozás tehát már lesz, súlyos törvényi szankcionálás, a betartására kell majd nagyon odafigyelni.

Nagyon fontosnak tartom annak megjegyzését is, hogy ez a szabályozás, vagyis a nyilvántartási rendszer 2006. január 1-jén lép életbe, ugyanakkor ez a jelentős szigorítás fél évvel később, július 1-jén. Tehát itt is van egyfajta felkészülési idő, hogy hozzászokjanak a szankcionáláshoz.

A száz lépés program egyik programpontja a feketegazdaság visszaszorítása, és azt hiszem, nem volt még olyan politikai erő, amely ne tűzte volna ezt zászlajára. Remélem, hogy most sikerül valamit elérni ebben. Úgy szól, azt hiszem, az indokolásban a megfogalmazás, hogy a feketegazdaság megszüntetése. Ugye, arra remény nincs, hogy megszüntessük, de célként persze meg kell, és meg lehet fogalmazni; jó lenne a visszaszorítását, jelentős mértékű visszaszorítását elérni. Éppen ezért a fehérítés érdekében az építésügyi hatóság adatokat szolgáltat az állami adóhatóság felé. Az építésfelügyeleti nyilvántartást is felhasználhatja az adóhatóság az ellenőrzésekhez.

A befizetésekben igen sok bonyolultságot tapasztal ma a befizetésre kötelezett. Hiszen valóban, majdnem 50 számlára kell befizetni, és ennek rengeteg negatív következménye is lehet, ha itt túlfizetés van, a másik számlán pedig hiány. Ezek a rendszerek egyszerűsödnek, most külön-külön fizetünk, viszont összevont kötelezettségcsoportok szerint megnyitott számlákra kell majd a jövőben befizetni. Három ilyen fő csoport lesz, mint ahogy ma itt el is hangzott: az adók és járulékok, az áfát az uniós követelmények miatt külön kötelező, valamint az egyéb adók és járulékok.

Szeretnék még szólni mindenféleképpen a munkáltatói adómegállapítás megszüntetéséről, hiszen itt el is hangzott az az egyik bizottsági véleményben, hogy nem is értik ennek a megszüntetését, én pedig azt nem értem, hogy miért maradhatott ez meg ilyen sokáig. Hiszen a munkáltatói adómegállapítás a rendszerváltás előtti időkből származik, amikor még teljesen természetes volt, hogy az állami vállalatok a munkavállalóik adóbevallását elkészítik. Ma már nagyon kevés állami vállalat van az országban a privatizáció után. Úgyhogy ez a régi idők rendszere, nagyon jónak és helyesnek tartom a megszüntetését.

Egyébként pedig az adóhatóság által való adóbevallás-elkészítési lehetőség megvolt már most, 2004-re vonatkozóan, mint emlékszünk rá, csak nagyon kevesen éltek vele. Igen, mert az adózónak végül is mindegy, hogy a munkáltatója készíti el, vagy az adóhatóság, a lényeg az, hogy neki ne legyen munkája vele. Éppen ezért úgy gondolom, az adózók nem nagyon törekedtek arra, hogy az adóhatósággal készíttessék el az adóbevallásukat. Ez az új rendszer 2007. január 1-jével lép majd hatályba, vagyis 2006-ra vonatkozóan 2007-től választhatja azt a személyi jövedelemadót bevalló magánszemély, hogy továbbra is önadózó lesz, vagy pedig az adóhatóságnak adatokat szolgáltatva elkészítteti az adóbevallását.

Fontosnak tartom a szabályozásváltozásokban azokat a pontokat is, amelyek arról szólnak, hogy az adóbevallás elkészítésének felelőssége kit terhel, mennyiben terheli az adózót, mennyiben az adatszolgáltatót, mennyiben az adóbevallást elkészítőt. Az adószakértők felelősségének kérdését szeretném kiemelni. Ugyanis egyértelműen megfogalmazásra kerül, hogy az adózó az adatszolgáltatásért felelős, jelenleg is így van ez, amikor a munkáltató készíti el az adóbevallását, de ha önadózó, és adószakértővel készítteti el a bevallását, akkor is kizárólag az adatszolgáltatásért felelős. Ezt nagyon fontosnak tartom a szabályozásban.

A szabályozással feltétlenül lesz egy olyan változtatás, hogy átcsoportosítások lesznek a munkavégzésben. Mindenféleképpen csökken a munkáltatók kötelezettsége, kevesebb munka hárul rájuk, és egyetértek azzal, hogy az adóhatóságnak viszont többletterhet jelent majd ez.

(10.30)

De az adóhatóságnak van felkészülési ideje, több mint egy éve vagy legalább egy éve arra, hogy felkészüljön erre a feladatra, és remélhetőleg megtalálja a megfelelő módját, mint ahogy eddig is mindig megtalálta a feladatok elvégzésének az útját.

A szokásos piaci ár megállapításáról mindössze annyit jegyeznék meg, hogy szintén a gazdaság fehérítése irányába mutat, hiszen kiszűri annak a lehetőségét remélhetőleg, hogy kapcsolt vállalkozások egymás között alulszámlázással, túlszámlázással, az eredményeket saját érdekeiknek megfelelően tudják változtatni. Sok-sok egyéb módosítás van még ebben a törvényben illetékességet illetően, ellenőrzési kérdéseket illetően, amik nagyon-nagyon fontos szakmai kérdések, és nyilván a részletes vitában még majd erről lehet részleteiben beszélni.

Összességében a szocialista frakció fontosnak, szükségesnek, időszerűnek találja az adózás rendjéről szóló törvény módosítását, az ebben foglalt szabályozások igenis szükségesek, és védelmet nyújtanak a munkavállalóknak, védelmet nyújtanak a polgároknak, áttekinthetőbbé teszik a szabályozást, ezért a szocialista frakció támogatja a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu