DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A tavaly ősszel megalakult kormány a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarok, a határon túli magyar közösségek iránti alkotmányos felelőssége jegyében hármas célt fogalmazott meg. Legfontosabb célnak tekinti a kormány, hogy a Magyar Köztársaság minden lehetséges eszközzel támogassa a határon túli magyarokat, a határon túli magyar közösségeket abban, hogy a szülőföldjükön tudjanak boldogulni. Második célként azt fogalmazta meg a kormány, hogy a határon túli magyarok számára a határok minél könnyebben átjárhatók legyenek. Végül harmadik célként pedig azt, hogy azon határon túli magyarok számára, akik elhatározták, hogy Magyarországon kívánnak élni, és itt, Magyarországon magyar állampolgárok szeretnének lenni, ezt a folyamatot, ezeket az eljárásokat minél egyszerűbbé, gyorsabbá, emberségesebbé tegyük.

E hármas cél alapján fogalmazta meg miniszterelnök úr januárban a nemzeti felelősség ötpontos programját. E program végrehajtásában számos elem megvalósult, más elemeken jelenleg is dolgozik a kormány. Ilyen elem volt az, hogy az Országgyűlés február 14-én elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt, majd - pontosan a határon túli magyar szervezetek javaslatai alapján - ezt a törvényt módosítani tudtuk. Múlt héten a végrehajtási rendeletet is elfogadta a kormány, és a közeljövőben felállhatnak azok a testületek - a tanács, illetve a kollégiumok -, amelyek dönthetnek majd a rendelkezésre álló források elosztásáról.

Másik nagyon jelentős eredmény az, hogy az elmúlt héten az Országgyűlés - a jelenlegi politikai helyzetben szinte példátlan módon - egyhangú szavazással fogadott el egy törvényt, amely törvény módosítja az állampolgársági törvényt és az idegenrendészeti törvényt. E két törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a jelenleg bizony elég hosszú és sokszor meglehetősen bonyolult, néha nem is igazán emberséges eljárások gyorsabbak és egyszerűbbek legyenek, ne legyen megalázó procedúra az állampolgárságot kérők számára.

Ezekhez az eljárásokhoz kapcsolódik az előttünk fekvő törvényjavaslat. Jelenleg ugyanis, ha valaki megkapja a magyar állampolgárságot, azt követően még elég sok dolga van, hogy beszerezzen különböző igazolványokat, jogosítványokat, útlevelet, utána kell járnia ezeknek, amivel viszonylag hosszú idő telik el. Az a cél, hogy részben már az idegenrendészeti eljárásban, másrészt pedig az állampolgársági, a honosítási eljárásban a kérelmezőknek, az ügyfeleknek, a későbbi állampolgároknak minél kevésbé kelljen a különböző hatóságokhoz menni, ehelyett az iratok mozogjanak a hatóságok között, ha lehet, ne is papíron, hanem a sokkal korszerűbb elektronikus úton; ahol csak lehet, valósítsuk meg az egyablakos ügyintézést.

A másik fontos cél, hogy amikor egy új magyar állampolgár leteszi az állampolgársági esküt - s ezzel lesz magyar állampolgár -, akkor ne csak az esküről szóló okmányt kapja meg, hanem lehetőleg minél több igazolványt, amely szükséges az új élet megkezdéséhez. Ezt eddig nem tudták megcsinálni. Azt szeretnénk, hogy ez az új rendszer január 1-jétől működjön, tehát az eskü letételekor az új magyar állampolgár kapja kézhez a személyazonosító igazolványt, a lakcímigazolványt, a személyi számról szóló hatósági bizonyítványt. Ehhez szükséges ez a módosítás.

Jelenleg a körzetközponti feladatokat ellátó település jegyzője vezeti át a nyilvántartáson a személy- és lakcímadatokat, az adatváltozásokat és adatjavításokat.

(12.20)

Ahhoz, hogy az állampolgársági csomagot meg tudjuk valósítani, az szükséges, hogy centralizáljuk ezeket a feladatokat, és a lakcímnyilvántartás központi hivatala kapja meg első fokon ezeket a hatásköröket. Tehát az ő feladata és hatásköre legyen, hogy elsőfokú hatósági jogkörében elvégezze a honosítással, visszahonosítással, a magyar állampolgárságot megszerző polgár állampolgársági és név-, adatváltozásának nyilvántartásba-vételét, másrészt pedig szintén elsőfokú hatósági jogkörben elláthassa a letelepedett polgár személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba-vételével kapcsolatos feladatokat.

Ez a javasolt módosításnak az egyik része. A másik része pedig az, hogy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, tehát a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala a magyar állampolgárság honosítással történt megszerzéséről és a hatáskörében engedélyezett névmódosításról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről értesítse a nyilvántartás szerveit. E kettős feltétel teljesítésével tudjuk elérni, hogy az a folyamat, ami megindult az állampolgársági törvény és az idegenrendészeti törvény módosításával, és amellyel összefüggésben egyébként végre fogunk hajtani egy komoly informatikai fejlesztést is, ez kiegészüljön ezekkel az új feladatokkal, ezekkel az új feltételekkel.

Mindezek együtt teszik majd lehetővé azt, hogy január 1-jén valóban egy gyorsabb, korrektebb, tisztességesebb, emberségesebb eljárás keretében történjen meg a tartózkodási engedélyek kiadása, a letelepedési engedélyek kiadása, a honosítási, visszahonosítási eljárás, és valóban az az ünnepélyes alkalom, amelynek során az új magyar állampolgárok leteszik az állampolgársági esküt vagy állampolgársági fogadalmat, egészüljön ki egy nagyon praktikus, de számukra nagyon fontos aktussal: az állampolgársági csomag átadásával.

Nagy örömömre, hasonlóan ahhoz, ahogy az állampolgársági törvény és az idegenrendészeti törvény módosítása egyhangú szavazással történt meg az Országgyűlésben, tehát egyet tudott benne érteni kormánypárt és ellenzék, jelen javaslat bizottsági vitája során is jelentős támogatást kapott a törvényjavaslat. Tisztelettel azt kérem az országgyűlési képviselőktől, az Országgyűlés egészétől, hogy ezt a javaslatot is támogassák a vitában, majd a parlamenti szavazás során.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu