DR. GÁL ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szinte közhelyszerű ma már, hogy a biztonság fogalma, összetevői és a biztonság megteremtésének feltételei napjainkban a korábbiakhoz képest gyökeresen megváltoztak. Hosszú lenne sorolni azokat a tényezőket, jelenségeket, amelyek a mai kor emberének biztonságát veszélyeztetik, biztonságérzetét befolyásolják. A civilizációs ártalmaktól kezdve a nemzetközi terrorizmuson és a globális felmelegedésen keresztül, az ismeretlen betegségeken, járványokon át, a gazdasági verseny, a profit előállításának kényszerén túl szinte felsorolhatatlan, hogy mi minden fenyegeti az ember életét, egészségét, javait és a normális társadalmi együttélésének rendjét. És akkor még nem beszéltünk a szociális biztonságot kikezdő folyamatokról. Hozzátartozik mindehhez, hogy az említett káros jelenségek túllépik a nemzetállamok, sőt a földrészek határait, és ennyiben nem fellengzősség, ha a biztonságról nem pusztán nemzetközi, hanem világméretekben beszélünk.

Természetes, hogy ebben a helyzetben a társadalmak újrafogalmazzák a biztonság megteremtése, a veszélyek megelőzése, a károk enyhítése érdekében tehető lépéseiket, újrafogalmazzák a felelősség kérdését, a közbeavatkozás mechanizmusait, hatásköreit, és ami talán a leglátványosabb ebben a folyamatban, az az, hogy a megelőzés és a védelem, de maga a szabályozás is mindinkább nemzetközivé válik. Meg kell jegyezni, hogy az említett folyamatok hatásaként éppen a szabályozásban nemcsak a nemzetköziség, hanem a feszes rend megteremtése és a működési mechanizmusainak kiépítésére vonatkozó trend látszik kibontakozni. Ezzel kapcsolatos az expozéban ismertetett álláspont, hogy Magyarországnak kötelezettsége van ezen törvény kapcsán az Európai Unióval szemben. Elnagyoltan tehát ez az a környezet, amelybe helyezve lehet és kell értékelni a törvényjavaslatot.

A tűzoltásról, a polgári védelemről és a katasztrófavédelemről szóló törvények több kormány működése alatt születtek meg, és véleményünk szerint jelenleg egy általános felülvizsgálatukra egyelőre nincs szükség. Szükség van azonban e törvények pontosítására, és a katasztrófavédelem s -elhárítás szereplői között az előbb elmondottaknak megfelelően a felelősség, az irányítási rendszer és a munkamegosztás pontosabb szabályozására.

(10.20)

Ennek igényét a hatályos törvények végrehajtásának tapasztalatai és az említett nemzetközi kötelezettségeink mellett az ország geostratégiai és fejlesztési koncepciója is felvetik. Ez utóbbiakat illetően gondoljunk például csak arra az általánosan támogatott törekvésre, amely szerint Magyarország a térség logisztikai központja kíván lenni, valamint például arra, hogy az áruszállítás döntő része a jövőben is a közutakon fog történni. Nem kell, azt hiszem, részletesen indokolni, hogy ezekből milyen veszélyforrások következnek. A törvény véleményünk szerint a követelményeket kielégíti, és ezt az államtitkár úr expozéja részletesen igazolta.

Én arról szeretnék beszélni, hogy van néhány elem az utóbbi időben, amely lényegesen érinti a témánkat. Arról van szó, hogy az Állami Számvevőszék a természeti katasztrófák megelőzésére való felkészülés ellenőrzéséről szóló jelentését benyújtotta az Országgyűlésnek. A jelentés, mint címéből is kiderül, a katasztrófák típusainak egyikét, a természeti katasztrófákra, és azon belül is a hidrológiai katasztrófákra való felkészülést vizsgálta. Megítélésem szerint kötelességünk, hogy az ÁSZ jelentésének tükrében is vizsgáljuk a benyújtott törvényjavaslatot.

Véleményünk szerint azt állapíthatjuk meg, hogy az ÁSZ javaslatainak jó része beépült a törvénybe, így mindenekelőtt gondolok a védelmi rendelkezések fogalomhasználatának egységesítésére vonatkozó javaslatára, a védekezés irányítási jogköreinek egyértelműsítésére és az önkormányzatok, a polgármesterek feladatainak világos meghatározására. Úgy gondolom, hogy a törvény megítélése ebből a szempontból is jó, és az ÁSZ javaslatainak végrehajtása érdekében szinte mondhatni, erkölcsi kötelességünk a törvény támogatása.

Fontos továbbá megemlíteni, hogy a kormány határozatot hozott a nemzeti katasztrófavédelmi alap létrehozása feltételeinek megvizsgálásra, és elrendelte a költségvetési fejezetek katasztrófavédelmi célú tervezésének felülvizsgálatát is. Úgy véljük, hogy a törvénymódosítással és az említett intézkedésekkel jobb feltételek jönnek létre a katasztrófák megelőzésére. Természetesen garanciát adni a katasztrófák elkerülésére nem lehet. Felelősen törődni magunkkal és javainkkal azonban lehet és kell.

Hozzátartozik még ehhez a helyzethez, hogy amikor megítéljük a katasztrófavédelemmel kapcsolatos törvényi szabályozást, nem lehet véleményem szerint arra törekedni, hogy valami örök időkre szóló, kőbe vésett szabályok között képzeljük el az életünket. Hiszen éppen az említett, gyorsan változó körülmények teszik szükségessé, hogy szabályaink is alkalmazkodjanak ezekhez a változó körülményekhez, és mindenkor működjék az a feszes rend, világos felelősségi és irányítási mechanizmusok, amelyek képesek megelőzni, és ha bekövetkeztek, a kár elhárítását a leghatékonyabban elvégezni.

Nagyon bízom abban, hogy ezekre tekintettel képviselőtársaim véleményét nem presztízsszempontok fogják meghatározni, hanem részben a nemzetközi kötelezettségeink teljesítésére vonatkozó valamifajta - mondom még egyszer - erkölcsi kötelezettség is, de leginkább jól felfogott saját érdekünk, hogy biztonságosabban éljünk, és ha a baj bekövetkezik, akkor a kár minél kisebb legyen.

Ha erre vonatkozó pontosító módosító javaslatokat nyújtanak be, biztos vagyok benne, hogy a Szocialista Párt országgyűlési frakciója érdemben fogja ezeket megvizsgálni, és nyitottak vagyunk minden olyan változtatásra, amely beleillik az előbb elmondott felfogásunkban a törvény koncepciójába, mert ahogy a bizottsági előadó képviselő úr is hangsúlyozta, meggyőződésünk, hogy itt nem politikai tartalmú törvényről van szó, nem pártpolitikai érdekeknek kell dominálni, hanem az emberek egészsége, élete és javaik iránt érzett felelősségnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu