SISÁK IMRE JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Főigazgató Úr! Amikor a katasztrófavédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot tanulmányoztam, három kérdés merült fel bennem. Az első: mi teszi időszerűvé a jogszabályok módosítását? Van-e alapja a módosításokat célzó rendelkezéseknek? Mennyiben fogja segíteni az ország védelmét a katasztrófák pusztításától ez a törvényjavaslat? A hatályos törvények közül a tűzvédelemre és a polgári védelemre vonatkozók közel egy évtizede funkcionálnak, míg a katasztrófavédelemmel összefüggő 1999. évi LXXIV. törvény alig több mint öt éve lépett hatályba. Miután a módosító rendelkezések zöme ez utóbbi törvényre vonatkozik, így az időszerűséget ennek függvényében közelítettem meg.

Az elmúlt öt esztendőben az országot több olyan katasztrófa sújtotta, amelyek nemcsak az érintetteket tették próbára, hanem a védekezésre vonatkozó joganyagot is vizsgáztatták. Akár a természeti csapásokat, árvizeket, rendkívüli időjárási helyzeteket, viharokat, kisebb körzetben pusztító tornádókat, vagy akár a közlekedési tömegbaleseteket nézzük, a gondokat alapjaiban nem a jogszabályokban kell keresni. Ugyanis nem tagadhatjuk, hogy valamennyi katasztrófánál, illetve katasztrófahelyzetnél adódtak olyan körülmények, amelyek ha megfelelő a védekezés, megelőzhetők, illetve a hatásuk csökkenthető lett volna.

Tisztelt Országgyűlés! A katasztrófák megelőzésénél, felszámolásánál és helyreállításánál a gondokat - ebben személyes tapasztalataim is megerősítenek - a hiányos felkészültség, a védekezésre fordítható anyagi javak szűkössége vagy esetenkénti megspórolása és a meglévő erők, eszközök összehangolt működésének hiánya okozhatja. Véleményünk szerint ezeken a körülményeken kellene alapvetően változtatni. Alapvetően a meglévő jogszabályok végrehajtásáról kellene következetesen, alaposabb figyelemmel gondoskodni. A kormányzati kapkodás, a lyukak tűzoltómunkával történő pótlása és a baj elmúltával a jövőről való megfeledkezés nem pótolható a szabályozás változtatásával.

Az MSZP vezérszónoka, Gál Zoltán képviselőtársam emlékeztetett arra, hogy a kormány döntést hozott a nemzeti katasztrófavédelmi alap létrehozásáról; információim szerint erről december 31-ig végleges döntést kell hozni. Tisztelt képviselőtársaim, ennek a benyújtott törvényjavaslatnak pont az az egyik legfontosabb hiányossága, hogy a korábbi tervezettel ellentétben, amely rendelkezett a katasztrófavédelmi alap létrehozásáról, egyetlen szót sem említ. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy e törvényjavaslat vitája során a katasztrófavédelmi alapról történő döntés időszerű lett volna, hiszen nemcsak kormányzati döntés van erről, hanem előttünk van a 2006. évi állami költségvetés elfogadása, tárgyalása is. Úgy gondolom, hogy a katasztrófavédelmi alap feltöltése megfelelő pénzeszközökkel most végrehajtható lett volna.

Megítélésem szerint a meglévő jogszabályok átgondolás nélküli újraformázása semmiben sem teszi hatékonyabbá az ország védelmét a katasztrófákkal szemben. Olyan törvénymódosítást, amely az adott jogszabály közel felét kívánja kicserélni, csak akkor indokolt kezdeményezni, ha a változtatásokat bizonyítottan a hatályos szabályozás alkalmatlansága teszi szükségessé. Az előterjesztő nem indokolja, hogy milyen alapvető hiányosságok tapasztalhatók a módosítandó jogszabályokban.

Az elmúlt években egyébként sem a katasztrófavédelem, sem a tűzvédelem, sem a polgári védelem tekintetében nem voltak olyan alapvető gazdasági, társadalmi vagy egyéb változások, amelyek a hatályos szabályozás átfogó felülvizsgálatát indokolták volna. Hozzáteszem, ilyen felülvizsgálat nem is történt. Mindhárom terület szakmai irányításáért a belügyminiszter a felelős, aki tudomásom szerint egyetlen katasztrófa, nagyobb tűz vagy polgári védelmi jellegű esemény alkalmával sem hivatkozott arra, hogy a beavatkozást, a helyreállítást vagy netán a megelőzést a szabályozás hiányosságai vagy alkalmazhatatlansága gátolta vagy akadályozta volna. Mindezek alapján a törvénymódosítás alapjait hiányolom, ezért szükségtelennek tartom a törvény ezen formában történő elfogadását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jogalkotási törvény előírja, hogy átfogó jogszabály-módosítás esetén az előterjesztő készítsen a törvényjavaslathoz megfelelő hatásvizsgálaton alapuló hatástanulmányt. Ebben az esetben az előterjesztő ezt nem csatolta a törvényjavaslathoz. A jogszabályok sorának ilyen méretű módosítása vélhetően anyagi kihatásokkal jár, amelyek a gazdaság egészét érintik, illetve érinthetik.

(10.50)

Ezért utalni kellene arra, hogy a módosítások következtében szükséges lesz-e és ha igen, akkor hol és milyen kihatású anyagi, technikai eszközfejlesztésre, ezek milyen időn belül valósíthatók meg, és a szervezeti változások igényelnek-e létszámbővítést a közigazgatás szervezetében. Jelezni kellett volna azt is, hogy ezek a tervezett változtatások mikor, hol és milyen ütemezéssel hajthatók végre. Be kellett volna mutatni azt is, hogy a mintegy 50 végrehajtási rendelet - kormány- és miniszteri szintű rendeletekre célzok - módosításának előkészítése jelenleg milyen szakaszban van, vagy ha még el sem kezdődött, akkor mikorra várható a kidolgozásuk, hiszen nélkülük a törvény eredményesen nem hajtható végre.

Tudomásom van arról is, hogy az Európai Unió a katasztrófaelhárítás jobb nemzetközi összehangolása érdekében olyan szervezeti és gazdasági változtatásokat tervez, amelyek kihatással lesznek a tagországok belső katasztrófa elleni védekezési tevékenységére is. Ezek megfogalmazásáig, úgy gondolom, nem indokolt a hazai szabályozás változtatása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelentős mértékű jogszabály-módosításokat kezdeményez az előterjesztő, azt gondolom, hogy ezt nem vitathatjuk, hiszen a katasztrófavédelmi törvényt több mint 50 százalékban módosítaná. Ebből az következik, hogy elégedetlen a hatályos jogi rendezés tartalmával. Ha ez ilyen mértékű és jelentőségű szakmai korrekcióra szorul, gondolok itt például a fogalomrendszer szinte teljes átalakítására, akkor érdemes lenne azt is megfontolni, hogy egy új, alapjaiban jobban átgondolt, kellő szakmai tapasztalatokra építkező törvényjavaslatot vitasson meg a parlament, magyarán: meg kellett volna fontolni egy új katasztrófavédelmi törvény benyújtását.

A jogbiztonság követelményeit nehezen tudja kielégíteni egy olyan törvény, amely felerészben új rendelkezéseket tartalmaz, mint ahogy azt már az előzőekben is mondtam. Arról sem vagyok kellően meggyőzve, hogy azok a rendelkezések, amelyeket az előterjesztő most változatlanul hagyott, kiállják-e az idő próbáját. A szakmai megalapozottság kulcskérdése: stabilabb lábakon áll-e majd a hazai katasztrófaelhárítás, nagyobb biztonságban érezheti-e magát az ország, ha a törvénymódosítást a parlament elfogadja?

Aligha hiszem, hogy védettebbek lesznek a rendszeresen árvíz pusztította települések, biztonságosabbak a közutak, a vasúti átjárók. Az, hogy a biztosítókra akarja a kormány a katasztrófaelhárítás kiadásait áthárítani, mint ezt a tűzoltóság fejlesztésénél tette, korántsem megnyugtató. Véleményem szerint a módosítások nem a katasztrófákkal szembeni biztonságot, hanem a jogalkalmazás bizonytalanságát fogják növelni. Az előzőekben már részletesen beszéltem a katasztrófavédelmi alap létrehozásának szükségességéről, de korántsem úgy, ahogy az a korábbi tervezetben is szerepelt, amely egyértelműen a biztosítók felelősségét feszegette volna.

Tisztelt Képviselőtársaim! A korábbi kormányzati ciklusokban ciklusokon átívelő kitűnő programok voltak, emlékezzünk csak vissza az 1997. évben indított tűzoltó-technikai eszközfejlesztésre, amely 8,5 milliárd forint nagyságrendű volt, 175 új tűzoltógépjármű beszerzését tette lehetővé, vagy emlékezzünk vissza az 1997-ben benyújtott és 1999-ben elindított PHARE-programra, amely az országban kilenc műszaki mentőbázis létrejöttét tette szükségessé. A kormány az elmúlt években teljes mértékben kivonult a tűzoltó-technikai eszközfejlesztésből, csak a tűzvédelmi bírságra és a biztosítók által befizetett 1 százalékra alapoz. Úgy gondolom, hogy ez nem a biztonságot növelő tényező, tisztelt képviselőtársaim.

A szakmai aggályokon túlmenően, a benyújtott törvényjavaslat több szabályozási jellegű problémát is hordoz magában. Már maga a törvényjavaslat címe sem szerencsés, hiszen a katasztrófavédelemmel összefüggő egyes törvényekről kíván rendelkezni. A módosítandó törvények egy része eléggé erőszakoltan hozható összefüggésbe a katasztrófavédelemmel. Gondolok itt a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényre, vagy éppen a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényre, vagy netalán a vízgazdálkodási törvényre.

Ha már a Hszt. módosítása felmerül, ugyan a négypárti egyeztetésen ettől mereven elzárkóztak a kormányzat képviselői, azt gondolom, időszerű lett volna arról is tárgyalni, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltókkal megegyező jogok illessék meg a köztestületi tűzoltóságok főállású dolgozóit, hiszen, tisztelt képviselőtársaim, a tüzek oltása, a balesetek elhárítása, a vizeknél a védekezés ugyanolyan feltételekkel történik a hivatásos tűzoltó, mint a köztestületi tűzoltó esetében, csak éppen a jogok nem ugyanolyanok. Azt gondolom, hogy ezen is érdemes lenne elgondolkodni.

Miután a polgári védelmi törvény és a tűzvédelmi törvény csak úgy kerülhet összefüggésbe a katasztrófavédelmi törvénnyel, hogy a tűzoltóság és a polgári védelem országos szintű irányítása egy szervezetbe tartozik a katasztrófavédelemével, indokolt lenne, ha a három szakterületet önállóan szabályozó törvényeket külön-külön jogszabály módosítaná. Ez a salátatörvény a Magyar Demokrata Fórum számára így, ebben a formában nem elfogadható.

Ez átláthatóbbá tenné a hatályos joganyagot, mert már jelenleg is gondot okoz a jogalkalmazók számára, hogy a hatályos rendelkezéseket egymástól tárgyukban eltérő jogszabályokban lelik fel. A három szakterület joganyagának szétválasztását indokolja az is, hogy amíg a katasztrófavédelmi törvény és a polgári védelmi törvény kétharmados, minősített többségű, addig a tűzvédelmi törvény eredetileg egyszerű többséggel bír. Miután most itt kétharmados törvénnyel módosítjuk a tűzvédelmi törvény egy jelentős részét, tessék mondani: ez kétharmados törvénnyé válik vagy sem?

Ami a katasztrófavédelmi törvény kétharmadosságát illeti, a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint ez vitatható, hiszen az alkotmányból abszolúte nem vezethető le ezen törvénynek a kétharmados elfogadása. A Magyar Demokrata Fórumnak az a véleménye, hogy ezen el kell gondolkodni, és a katasztrófavédelmi törvényt ki kell vonni a kétharmados törvények sorából.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül egy kérdésre hívnám fel a figyelmüket. Amikor a katasztrófavédelmi törvény hatályba lépett, és az élet először tette próbára a törvényt - utalok itt a 2000. évi tiszai árvízre -, akkor alapvetően három olyan körülményt tapasztalt a polgári kormány, amely a törvény korrekcióját indokolta. Az egyik, hogy a kitelepítés elrendelése nem volt egyértelműen szabályozva; a másik, hogy rendelkezni kellett volna a veszélyeztetett területeken a katasztrófavédelmi hatóságoknak az engedélyezési eljárásokba történő bevonására, hogy többek között az árvíz után az ártereken ne lehessen ismételten házakat felépíteni; a harmadik, hogy megfelelően kellett volna gondoskodni a helyreállításra fordítandó pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről.

A kormány akkor határozattal kötelezte a belügyminisztert, kezdeményezze a katasztrófavédelmi törvény ez irányú módosítását, erre a mai napig sem került sor. Véleményem szerint a törvénycsomag helyett az elmaradt szabályozások pótlásáról kellene mielőbb gondoskodni.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum az előzőekben elmondott véleményem alapján ezt a törvényjavaslatot nem tartja elfogadhatónak.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Forrás: parlament.hu