DR. MÉZES ÉVA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényhez beadott módosító indítványaink a hozzáférés megkönnyítését, a szolgáltatás kiszélesítését, a szolgáltatási verseny megnyitását célozzák.

Így az ajánlás 10. pontjához benyújtott módosítónk, tulajdonképpen az Európai Parlament közösségi kódexéről szóló irányelvvel megegyezően rendelkezne arról, hogy a tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy a Közösségen belül utazó személyek ésszerű mennyiségben magukkal vihessenek, személyes felhasználás céljából, jogszerűen beszerzett gyógyszereket.

Ugyanezen módosító: a személyes felhasználási célú gyógyszerek határokon történő behozatala ne ütközzön indokolatlan adminisztratív akadályba. Az ily módon, akár személyesen, akár futárszolgálattal vagy lakossági gyógyszerellátásban részt vevő szervezetek segítségével behozott gyógyszereket ki kellene vonni a forgalomba hozatal, engedélyezés általános rendjéből. Több európai bíróság által hozott döntés is megerősíti ma már, hogy nem lehet az ilyen behozatalt hatósági jóváhagyáshoz vagy külön engedélyhez kötni. A rendelkezés beiktatása lehetővé teszi azt, hogy a személyes célú behozatal külön elbírálás alá essen.

Az ajánlás 16-18. pontjában a szolgáltatás kiszélesítése, a szolgáltatási verseny megnyitása volt a célunk a módosítónkkal, amikor is úgy gondoljuk, hogy a gyógyszer végső fogyasztóhoz való eljuttatása több csatornán keresztül is történhet, szintén az irányelvre hivatkozva, ami azt mondja, hogy a gyógyszertárakon, a gyógyszerészeken kívül más, lakossági gyógyszerellátásra engedéllyel rendelkező személyeket is elfogad feljogosított forgalmazóként.

A rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy megteremtsék a törvényi hátterét a gyógyszertárakon kívüli további lakossági gyógyszerellátók tevékenységének, egyúttal jogi felhatalmazást adjanak e gyógyszer-kiskereskedők tevékenysége feletti hatósági ellenőrzés megteremtéséhez.

A gyógyszer végső fogyasztókhoz való eljuttatásában részt vevő lakossági gyógyszerellátásra engedéllyel rendelkező egyéb vállalkozásnak is úgy kell működnie, hogy megfeleljen a termékbiztonságra, valamint a forgalmazási lánc követhetőségére vonatkozó garanciális szabályoknak. A vényköteles gyógyszerek forgalmazásában e szervezetek csupán akkor vehetnének részt, ha teljesítik mindazokat a többletkövetelményeket, amelyeket a gyógyszertáraknak is teljesíteniük kell.

A 35. ajánláshoz a gyógyszerreklám definiálását szerettük volna bevinni, amikor is a módosítónk pontosítja azt, hogy mi minősül gyógyszerreklámozásnak az általános és a laikusok felé való reklámozáson kívül: természetesen a gyógyszerminták személyes átadása, a pénzbeli vagy természetbeni előny nyújtása, a konferenciákon való részvétel utazási díjának vagy szállásköltségeinek megtérítése. Mi fontosnak tartottuk, hogy ez külön kategóriában, illetve törvényben ne legyen dokumentálva.

A 37. ajánláshoz, miután az előbb már mondtam, hogy szerintünk a gyógyszer végső fogyasztóhoz való eljuttatása több csatornán keresztül is történhet, a betegek, illetve az egyéb gyógyszerfelhasználók megfelelő módon történő tájékoztatása elengedhetetlen követelmény. Már jelenleg is, de a jövőben még inkább növekszik azoknak az információközlési technikáknak a fontossága, amelyek a fogyasztók számára lehetőséget teremtenek a közvetlen, személyes kapcsolaton túli információszerzésre. Ezeket a közlési technikákat is indokolt elfogadni megfelelő módszereknek.

A 38. ajánláshoz szintén a gyógyszerreklámmal kapcsolatosan, illetve a közösségi kódex irányelvéből a magyar törvénykezésbe átemelve gondoltuk, hogy a lakosság körében tilos a fogyasztás serkentése, ösztönzése, promocionálása ingyenes gyógyszerminta adásával.

(16.40)

A 39. ajánlási pont is a gyógyszerreklámmal kapcsolatos, amikor is pontosítottuk a módosítónkban, hogy ingyenes termékmintákat csak kivételes esetben és még egyébként milyen feltételek mellett lehet adni.

Az ajánlás 55. pontjában mi a felügyelet erősítését gondoltuk a módosító indítványunkkal. A törvénytervezet számos feladatot és hatáskört telepít az Országos Gyógyszerészeti Intézethez, de nem rendezi annak státusszabályait. Jelenleg az OGYI költségvetési szervként működik, közalkalmazotti státusú főigazgatóval és munkatársakkal. Ez a helyzet mielőbb rendezésre szorul, mert ilyen jellegű, fajsúlyú közigazgatási hatósági eljárásokat főszabályként közigazgatási és köztisztviselői törvényi garanciák mellett, szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal a köztisztviselői státusú alkalmazottakkal szabadna csupán ellátni. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu