ÉLŐ NORBERT (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között - nagyon helyesen - törvényben szabályozta a forrásmegosztást a törvényalkotó. Erre azért volt szükség, hogy a különféle érdekkonfliktusokat egy harmadik, objektív személy kezelje.

Szocialista képviselőtársaimmal azért nyújtottunk be módosítást az elfogadott törvényhez, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy vannak bizonyos ügyek, amik miatt javítani szükséges ezen a törvényen. Megpróbáltuk figyelembe venni mind fővárosi ellenzéki képviselőtársaim, mind a saját képviselőink véleményét.

Miért lett szükség a módosításra? Az derült ki, hogy a vagyonkataszteri adatok nem teljesen tökéletesek. Főleg utalnék az Állatkert ügyére vagy az önkormányzati hivatalok meg nem létére a forrásmegosztásban, illetve a forrásmegosztás során kijöttek olyan lehetetlen adatok, amik egyes adótételeknél magasabbat állapítottak meg, mint a törvényi lehetőség. A harmadik ok, amiért benyújtottuk a módosító javaslatot, hogy a 10 és 20 százalékos eltérés fölfelé, illetve lefelé, úgy néz ki, túl nagy, hiszen akár 1 milliárdos elmozdulást is jelenthet egy-egy önkormányzat életében, ami a 23 kerületi önkormányzatnak nagyon nagy tételt jelent.

Emellett a módosításokat, tehát a vagyonkataszteri adatokban lévő módosításokat máshogy értelmezte a főváros, máshogy értelmezték a kerületek, ezért is szükséges volt, hogy ezt is szabályozzuk. Ötödik elemként egy megerősített véleményezési jogot vett be ez a törvényjavaslat, amire szerintünk szükség van.

Az első módosítást azért hoztuk be, ez a 6. § (2) bekezdése, hogy a felújítási és fejlesztési kiadásoknál az önkorrekciót november 30-áig végrehajthassák az önkormányzatok. Ebből nagyon nagy vita volt. Voltak egyes önkormányzatok, akik be akartak hozni módosításokat. A Fővárosi Önkormányzat hivatkozva a törvényre ezt nem engedélyezte, ezért szükség volt arra, hogy ezt kiemeljük.

A (2) bekezdésben a nyilvánvalóan hibás, téves, illetve lehetetlen adatokat próbáljuk korrigálni. Azt szeretnénk elérni ezzel, hogy olyan adatok, amikor egy nullával vagy egy vesszővel el van írva valamely szám, akkor azt lehessen javítani sokkal korábban, mint évente, ezáltal ne legyen az, hogy a korrekción is végigvonul esetleg egy-egy ilyen hibás adat.

Ehhez kapcsolódik az, hogy határérték és arányok megállapítására azért van szükség, mert ha ezeket a határértékeket és arányokat nem állapítja meg a főváros, akkor előfordulhat az, hogy egyes kerületek túllépnek bizonyos arányértékeket vagy határértékeket, mások alatta vannak, ezáltal sérül annak az elve, hogy mindenki azt a pénzt kapja meg, ami egyébként jár neki.

A forrásmegosztásban a vagyonkataszteri adatoknál természetesen ezeket figyelembe kell majd venni, és nyilvánvalóan az az elképzelés, hogy a főváros és a kerületi önkormányzatok a véleményezési jog keretében megállapodásra tudnak jutni mind a határértékek, mind az arányértékek keretében. Azért javasoljuk azt, hogy a Fővárosi Önkormányzat egyedül állapítsa meg ezeket, mert ha ezt nem jelöljük ki, akkor nagyon hosszú vitának nézünk elébe.

Az eddigi törvényben úgy volt, hogy maximum 20 százalékkal nőhetett, és legfeljebb 5 százalékkal csökkenhetett a forrásmegosztásban az elosztott pénzek aránya. Mint kiderült az idei korrekció során, ez a 20 és 10 százalékos mérték rendkívül magas. Ez azt jelenti, hogy egyes önkormányzatok 1,2-1,3 milliárddal több pénzt kapnak, mások 800-900 millió forinttal többet. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a kerületi önkormányzatok költségvetése 10-18 milliárd forint körül van, tehát igen jelentős tétel ez az ő életükben. Mi azt javasoljuk, hogy legfeljebb 10 százalékkal nőhet, és 5 százalékkal csökkenhet, ezáltal szabályozva azt a kérdéskört, hogy egy-egy önkormányzat félévkor ne kelljen, hogy a teljes költségvetését átszabja, és olyan megszorító intézkedéseket hozzon, amire nem lesz különben szükség.

A forrásmegosztási törvény eddig nem szabályozta azt, hogy a kerületi önkormányzatoknak meddig kell kiküldeni a forrásmegosztási rendeletet. Mi azt javasoljuk, hogy tárgyév január 15. napjáig kelljen ezt megküldeni.

(12.50)

Ez azért fontos, mert február 15-én fogadja el a Fővárosi Közgyűlés a rendeletet, tehát 30 napjuk legyen az önkormányzatoknak véleményezésre. Ezt a 30 napot nem nagyon sikerült eddig betartani, ezért szükséges ezt is a törvényben szabályozni.

Egy másik fontos rendelkezés, hogy minden évben a korrekció során az derült ki, hogy a június 30-ai határidő a korrekcióra rendkívül rövid. Ezért azt javasoljuk, hogy ezt szeptember 30-áig toljuk el.

Erre azért van szükség, hiszen - mint kiderült - a nyári időszakban folyik általában a forrásmegosztás vitája, a vitás kérdések ekkor kerülnek napirendre, kiderülnek a tévedések, hibák, ezért a Fővárosi Közgyűlés sohasem tudja elfogadni időben, és mindig törvénysértést követ el azzal, hogy később kerül sor az elfogadásra, hiszen a kerületek közötti megállapodás általában nem szokott létrejönni június 30-áig, ami sajnos idén is előállhat.

Mint mondtam, az egyik legfontosabb kérdéskör, hogy a véleményezési joga az önkormányzatoknak most már a törvényben kimondva is szerepel, ezáltal, mi azt gondoljuk, ha ezt belerakjuk, akkor a véleményezési joggal megerősödik a megállapodás kényszere, és ha az önkormányzatok erre a törvényre vissza tudnak hivatkozni, hogy a hibás, lehetetlen adatokat, illetve az arány- és határérték-adatokat nem tudták betartani, akkor sokkal egyszerűbben tudják kezelni majd azt a kérdéskört, ha nem értenek egyet.

Felhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy az idei korrekció során is A- és B-változat van meghirdetve. Az A- és a B-változat kérdését ez a törvényjavaslat azzal kezeli, hogy a korrekciókat át kell vezetni, tehát a korrekcióval megerősített javaslatot kell elfogadni, ezért nem lehet A- és B-változat, ami most például szerepel.

A mai tudásunk szerint egyes kerületek az A-változatot támogatják, a főváros is egy változatot támogat, más kerületek a B-változatot támogatják, tehát a megállapodás rendkívül kérdéses. És általában az a baj, hogy nem szakmai alapon zajlik a vita, hanem érdekalapon, tehát akinek csökken a pénze, az nyilvánvalóan nem támogatja általában ezt a forrásmegosztást, akinek meg nő a pénze, az általában támogatja.

Mi azt szeretnénk - és úgy gondoljuk, hogy ez a törvénymódosító javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy egzaktan lehessen kiszámolni ezeket az adatokat -, ha a kerületi önkormányzatokkal a főváros leegyezteti, illetve egymás között leegyeztetik az önkormányzatok. Innentől kezdve nem kerülnek bele olyan adatok, amelyekhez egyesek hozzájárulnak, mások nem járulnak hozzá, hanem valahol egy kompromisszum mentén kialakul olyan forrásmegosztási rendelet, amit el lehet fogadni, és mivel a korrekcióra elég idő áll rendelkezésre, illetve bevezeti ez a törvényjavaslat azt, hogy november 30-ig lehet módosítani a vagyonkataszteri adatokat, ez azt eredményezi, hogy ezek az áldatlan viták, reméljük, meg fognak szűnni.

Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szakmai vitát folytassunk le erről a törvényjavaslatról, hiszen mint az elején is kiemeltem, arra törekedtünk, hogy figyelembe vegyük mind az ellenzéki képviselőtársaink felmerült összes igényét, mind a kormánypárti képviselők felmerült igényét, és reménykedünk benne, hogy egy olyan törvényjavaslatot tudtunk önök elé letenni, amely szakmai vitában jobbá teszi a mostani forrásmegosztási törvényt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu