JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! A választási törvényeket érintő átfogó módosítás 1997 óta nem történt, azonban számos olyan, a választások jogi környezetét érintő változás következett be ez alatt a nyolc év alatt, amelyek alapján ma már elkerülhetetlen, hogy a választási eljárás szabályai megreformálásra kerüljenek. Ennek érdekében a kormány kezdeményezésére 2005. február 15-én négypárti egyeztetés kezdődött, melynek eredményeként született meg a jelen törvényjavaslat. A négypárti egyeztetés minden héten folyt, hol politikusi, hol szakértői körben.

A négypárti tárgyalások kezdetén csokorba gyűjtöttük a törvénymódosítási igényeket. A mintegy hatvan pontból álló javaslatcsomag kétharmadára sikerült megoldást találni, negyven pontban született megegyezés, azaz a felvetett jogi problémák kétharmadában konszenzusra jutottak a mindvégig konstruktív hozzáállást tanúsító parlamenti pártok. A törvényjavaslattal tehát mind a négy párt egyetért, és ezt tegnap nyilatkozatban is megerősítette. Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni a politikai egyeztetések során tanúsított konstruktív partneri hozzáállásért.

Tisztelt Képviselőtársak! A választási eljárásról szóló 1997. évi törvény felülvizsgálatát az alkotmány 2002. évi módosítása, az Alkotmánybíróság által több határozatban is megállapított mulasztásos alkotmánysértések, valamint a törvény megalkotása óta eltelt időszakban összegyűlt tapasztalatok, különösen a december 5-ei népszavazás során felmerült jogi problémák indokolják. Az alkotmány 2004. május 1-jével történt módosítása következtében ma már mind az általános és időközi országgyűlési választásokon, mind az országos népszavazásokon, mind pedig az európai parlamenti választáson biztosítani kell a választópolgárok részére a külföldön szavazás lehetőségét. A négy parlamenti párt egyetértése alapján erre a decemberi népszavazáshoz és az időközi országgyűlési választásokhoz hasonlóan a választópolgároknak a Magyar Köztársaság külképviseletein lesz lehetőségük. Újdonság azonban, hogy már nemcsak a nagykövetségeken, hanem a főkonzulátusokon is lehet szavazni a világ mintegy száz városában.

A parlamenti pártok egyetértettek abban, hogy a külképviseleti szavazás eddig alkalmazásra került módja alkalmas arra, hogy a választópolgárok a közeljövőben is így szavazzanak, amennyiben a szavazás napján külföldön tartózkodnak és ezt kérelmezik. A választási eljárásról szóló törvény külképviseleti szavazásra vonatkozó szabályai azonban csak átmeneti jelleggel, 2009. december 31-ig maradnak hatályban annak érdekében, hogy a 2006-os országgyűlési választásokat követően a külképviseleti szavazás tapasztalatai alapján megalkotásra kerülhessen a külföldön szavazás végleges, eredményes, jó módszere.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A külföldön szavazás szabályainak megalkotásán túl az Országgyűlésnek kötelessége az Alkotmánybíróság egyéb határozataiban megállapított alkotmányos mulasztások megszüntetése is. A kormány álláspontja szerint a törvényjavaslatban szereplő, a négypárti egyeztetéseken kialakított megoldások teljeskörűen biztosítják az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott követelmények érvényesülését.

(9.40)

Az 51/2002. (X. 24.) alkotmánybírósági határozatban megállapított alkotmányos mulasztás megszüntetése érdekében a törvényjavaslat elrendeli, hogy az időközi országgyűlési választásokon az Országos Választási Bizottság az ok felmerülésétől számított négy hónapon belülre tűzze ki az időközi választás időpontját. Mivel az alkotmányos mulasztás az időközi önkormányzati választásokon és a helyi népszavazáson is fennáll, a törvényjavaslat határidőt szab ezek kitűzésére is.

Az Alkotmánybíróság 59/2003. és 60/2003. határozatában megállapított alkotmányos mulasztások megszüntetése érdekében jelen törvényjavaslat garanciákkal biztosítja a választási bizottság határozatának az érintett részére történő kikézbesítését, továbbá rendezi a sajtónak a választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogások hatékony elbírálását.

A törvényjavaslat mindezeken túl számos, a joggyakorlat által felszínre hozott problémát orvosol. Így átalakításra kerültek a választási eljárás jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései, és bevezetésre kerül az újraszámlálás jogintézménye. Garanciális rendelkezésekkel is bővülnek a választási szervek szavazásnapi tevékenységére vonatkozó szabályok is.

A választási eljárásról szóló törvény újonnan megállapított rendelkezései részletesebb, konkrétabb és bővebb szabályozást tartalmaznak, mint az eddigiek. Mindezek mellett a törvényjavaslat biztonságosabbá teszi a 2006-os országgyűlési választások lebonyolítását, továbbá megszünteti azokat a joghézagokat - gondolok itt például az időközi önkormányzati választások kitűzésére vagy a területszervezési intézkedések figyelembevételére -, amelyek az önkormányzati választások lebonyolítását eddig nehezítették.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság június 14-én - egy héttel ezelőtt - újabb két, a választójogot érintő határozatot hozott. Az egyik határozatban egyrészt megsemmisítette a választási eljárásról szóló törvény egyes, a jogorvoslati eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, másrészt mulasztásos alkotmánysértést állapított meg az Országgyűlés részére, mert a népszavazás eredményének megállapítására rendelkezésre álló egynapos jogorvoslati határidőt túl rövidnek találta. Örömmel mondhatom, hogy a határozatban foglalt problémákat a törvényjavaslat megoldja. Szükséges ugyanakkor jelen törvényjavaslat mielőbbi elfogadása, mert a választási eljárásról szóló törvénynek az alkotmánybírósági határozattal megsemmisített rendelkezései nélkül a napjainkban zajló időközi önkormányzati választások és a helyi népszavazások jogorvoslati rendszere az elfogadásig hiányos.

Szintén a törvény mielőbbi elfogadását indokolja az, hogy a 2006-os országgyűlési választásokra történő felkészülést még ezen a nyáron meg lehessen kezdeni.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szeretném újra köszönetemet kifejezni a parlamenti pártoknak a politikai egyeztetések során tanúsított eredményes együttműködésükért. Úgy gondolom, a mai politikai helyzetben jelentős eredmény, hogy ilyen fontos kérdésben konszenzus jött létre. Kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu