DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr egy konkrét büntetőügyre kérdez rá, amellyel összefüggésben a képviselő úr annak a véleményének adott kifejezést, hogy ma Magyarországon a törvény csak a besúgókat védi, a megfigyelteket azonban nem. Az interpelláció szerint, ahogy hallottuk, e törvényi rendelkezések érvényesítéséhez az ügyészség segítséget nyújt.

Elöljáróban szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy jogállamban a jogalkalmazó a törvények tartalmáért felelősséget nem visel, azonban azért igen, hogy a hatályos törvényeket végrehajtsák. Ez egyébként az előző interpellációra is vonatkozik. A büntető törvénykönyv büntetőjogi oltalmat biztosít a személyes adatok számára, és valójában a személyes adattal visszaélés vétségét elköveti az, aki a Btk. releváns paragrafusát megsérti. Az új büntetőeljárási törvény szerint a nyomozást el kell rendelni már egyszerű gyanú esetén is, nem szükséges ehhez a bűncselekmény megalapozott gyanúja.

A Btk.-ban megfogalmazott törvényi tényállást elsősorban az adatvédelmi törvény rendelkezései, illetve az úgynevezett ügynöktörvény, tehát a 2003. évi III. törvény előírásai töltik ki tartalommal. Az ügynöktörvény értelmében a megfigyelt személy megismerheti a vele kapcsolatos összes adatot, ám nyilvánosságra nem hozhatja azokat. A törvény a nyilvánosságra hozatalt a megfigyelt számára kizárólag a vele kapcsolatba hozható személyes adatok esetében teszi lehetővé. Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat csak akkor kezelhető, ha az érintett ehhez hozzájárul, vagy pedig a törvény, illetve felhatalmazása alapján helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Az adatok körének kifejezett megjelölésével elrendelhető a személyes adat nyilvánosságra hozatala, minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz, ahogy említettem, az érintett hozzájárulása szükséges.

Ebben az ügyben, ahogy a képviselő úr is említette, újságírók is érintettek. Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy a hatályos sajtótörvény szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt. Ezen törvényi rendelkezések képezik tehát a jogszabályi alapját ennek az adott ügynek. Az interpellációval érintett ügyben a törvényi rendelkezésekre figyelemmel valóban sor került az eljárás elrendelésére, illetve a gyanú közlésére, különböző eljárási cselekmények foganatosítására. Az eljárás során a feljelentő egyébként becsatolta az adatvédelmi biztos véleményét, amely szerint jogellenesen hoztak nyilvánosságra a feljelentőről III/III-as kapcsolatra utaló személyes adatokat, mert a feljelentő nem tekinthető közszereplőnek.

Mindezek alapján az ügyészségnek törvényes kötelessége a tényállás teljes körű tisztázása, mert azokat a körülményeket, amelyek a konkrét cselekmény konkrét társadalomra veszélyessége ellen szólhatnak, csak és kizárólag nyomozás menetében lehet tisztázni. Az ügyben hozott érdemi döntésről, figyelemmel arra, hogy még az eljárás közepén tartanak, természetesen képviselő urat tájékoztatni fogom.

Kérem a képviselő urat, hogy mindezek alapján válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu