BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2004. évi zárszámadáshoz kapcsolódó gazdasági és költségvetés-politikai folyamatokat szeretném értékelni, tényekkel bizonyítani azt, hogy annak, ami a kisebbségi véleményben elhangzott és a Fidesz elégedetlenségének nincs helye, folyamatos támadásainak nincs alapja. Azt gondolom, nem nehéz belátni, hogy a mindenkori zárszámadási törvény, az ahhoz kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés a mindenkori parlamenti ellenzéknek kellő alapot szolgáltat arra, és kellő érvrendszert biztosít ahhoz, hogy támadja az éppen aktuális kormányzatot. Nem volt ez másként az elmúlt években sem.

Elöljáróban azt is szeretném leszögezni, úgy ítélem meg, úgy látom, hogy ennek a zárszámadási törvénynek a színvonala az elmúlt évek zárszámadási törvényeinek a színvonalát jelentős mértékben meghaladja. Azt hiszem, üdvözlendő az, ami a parlamenti vitában még nem kapott kellő hangsúlyt, hogy a korábbi évek megszokott gyakorlatától eltérően csupán egyetlen törvény módosítására tesz javaslatot, míg az elmúlt évek során - a Fidesz-kormányzat alatt is - sajnos megszokott gyakorlat volt, hogy a zárszámadási törvényhez kapcsolódóan igen sok más törvénymódosítás is benyújtásra került a parlamenthez.

(11.30)

Én úgy ítélem meg, hogy a magyar gazdaságban 2004-ben felerősödtek a 2003-ban megkezdődött, a fenntartható növekedési pályára való visszatérés irányába ható pozitív folyamatok. A 2003-ban bekövetkezett gazdaságpolitikai irányváltás és ezzel párhuzamosan a kedvező irányban megváltozó külső környezet eredőjeként a gazdasági növekedés ismét felgyorsult. Fontos hangsúlyozni, hogy a növekedés motorjává több mint két év után ismét az export és a beruházások váltak. Azt hiszem, nem szükséges megmagyaráznom senkinek, hogy ezt miért könyvelhetjük el jelentős változásnak. A külkereskedelemben az export a vártnál, a tervezettnél kedvezőbb konjunktúrán alapuló gyors növekedése 2004 egészében folyamatos volt. Az import megugrása az első félévben eseti tényezőknek - mint ahogy azt a pénzügyminiszter úr itt már részletezte -, mint például az európai uniós csatlakozás előtti taktikai vásárlásoknak, vámáruraktárakból való kitárolásnak volt köszönhető, a második félévben azonban a kivitel növekedési üteme már számottevően meghaladta a behozatalét, mely a magyarországi cégek helyzetének javulását hozta. Az egész évet tekintve az áruexport-volumen növekedése elérte a 17 százalékot. 2004-ben az export mellett a növekedés másik fontos tényezője a jelentős ütemben, közel 8 százalékkal bővülő beruházási tevékenység volt. Ebben az időszakban a gazdasági növekedés gyorsulásához elengedhetetlenül szükséges feldolgozó-ipari beruházások rendkívül erőteljesen, 15,3 százalékkal emelkedtek. A vállalatokon kívül dinamikus beruházási aktivitás jellemezte mind az állami, mind a lakossági szektort. Vitatkoznék az előző, kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselőtársammal: 2004 év egészében a rendszerváltás óta a legtöbb, 44 ezer új lakás átadására került sor, tehát 24 százalékkal adtak át többet ebben az évben, mint egy évvel korábban.

Megemlíteném, hogy 2004-ben a 6,8 százalékos infláció az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult. Ez érdemként jegyezhető meg, hiszen az olajárak rekordszintű emelkedése nehezítette a helyzetünket, az európai uniós csatlakozással összefüggő adómódosulások egyszeri inflációs hatása azonban csak átmeneti növekedést okozott, és az év közepétől az infláció üteme ismét csökkenővé vált. Többek között a folyó fizetési mérleg is a gazdasági struktúra érdemi javulását tükrözte; elégedetten jelenthetem ki, hogy a finanszírozási szerkezet egészségesebbé vált. Ha összehasonlítjuk a 2003-as és a 2004-es évet, akkor megállapíthatjuk, hogy a folyó hiány növekedési ütemét sikerült a felére csökkentenünk: a 2003-as évben a növekmény 1,4 milliárd volt, ehhez képest a 2004. évben már csak 760 millió eurós növekményről kell beszélnünk.

Említésre méltó, hogy a fiskális és jövedelempolitikai szigorításhoz képest a 2004. évet szigorú monetáris kondíciók jellemezték. A fogyasztói ár alapú reálárfolyam tovább erősödött, a reálkamatok pedig - egészen a tavalyi év végéig - a korábban megszokott sávjuknál jóval magasabban, 5-6 százalék körül alakultak. A 2003. év végétől a gazdasági fundamentumokban mutatkozó pozitív változások és a pénzpiacok javuló megítélése fokozatosan megjelent az árfolyam alakulásában is. Az árfolyam stabilitásában közrejátszott a kedvező regionális környezet.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném nagy vonalakban ismertetni a 2004. évi fiskális folyamatok alakulását. A 2004. évi költségvetési törvény az államháztartás pénzforgalmi hiányát a GDP 4,5 százalékában határozta meg. A 2003. évben történő események - töretlenül növekvő lakáshitelezés, a kamatok 2003. decemberi emelkedése és a hozamok növekedése - 2004 elejére már nyilvánvalóvá tették, hogy jelentős többletkifizetések várhatók az adósságszolgálati kamatkiadásoknál és a lakáshitelek támogatásánál. Februárban a kormány a folyamatokat áttekintve a várható GDP-arányos pénzforgalmi hiány prognózisát 1,3 százalékponttal megemelte, ennek alapján az új államháztartási hiányprognózis a pénzforgalomban a GDP 5,9 százalékát tette ki. A két prognózis módosítása közti eltérést az adóbevétel-kiesések, valamint az importáfa-szabályozás magyarázta.

Kormányunk ezzel egyidejűleg az új deficitcél megalapozása érdekében a GDP 1 százalékát megközelítő mértékű kiadáscsökkentésről határozott. 2003 decemberében már sor került 35 milliárd forint kiadás zárolására, majd az előzetes tényadatok ismeretében további kiadáscsökkentés vált szükségessé, mintegy 120 milliárd forintos nagyságrendben. A megtakarító intézkedések nettó értéket jelentettek, ugyanis az érintett kiadások mérséklése továbbcsökkentett egyes adóbevételeket: áfa, illetve személyi jövedelemadó. Bruttó szemléletben a zárolás a 155 milliárd forinttal szemben mintegy 185 milliárd forintot tett ki. A megtakarításokat a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál, a kormányzati beruházásoknál, az intézményi kiadásoknál kellett elérni. A kormány számolt azzal, hogy a szigorú monetáris kondíciók mellett a megvalósítottnál nagyobb fiskális szigorítás már veszélyeztetné az erősödő, egészséges szerkezetű export- és beruházásvezérelt gazdasági növekedést.

A központi költségvetésnél pozitívumként figyelhető meg, hogy a bevételek a 2003. évi báziscsökkenés folytán elmaradtak ugyan az előirányzat szintjétől, de a várható értékhez képest magasabban alakultak. Ebben jelentős szerepe volt a társasági adóból, az egyszerűsített vállalkozói adóból, valamint a személyi jövedelemadóból származó, a prognózisnál kedvezőbb befizetéseknek. Az elkülönített állami pénzalapok 27,9 milliárd forintos többlete figyelhető meg a 2004. év végén - úgy gondolom, hogy ez a szám önmagáért beszél -, az alapok egyenlege tehát a tervezettnél jóval kedvezőbben alakult, elsősorban a kutatási alapnál keletkezett egyenlegjavulás következtében.

A helyi önkormányzatok esetében megfigyelhető, hogy a 2004-es évet 16,5 milliárd forint deficittel zárták, amely meghaladta a tervezett mértéket. A hiányt a dologi, valamint a felhalmozási és tőke jellegű túlteljesülés okozta. A felújításokra 15,4 milliárd forinttal költöttek többet, a tárgyi eszközök, föld és immateriális javak felhalmozására 86,5 milliárd forinttal többet költöttek az előirányzatokhoz képest.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék egypár szót szólni az állami feladatellátás változásairól. Példákon keresztül szeretném bemutatni, hogy a feladatellátás az esetek többségében jelentős változáson ment keresztül, és a korábbi évekhez képest fejlődő tendenciát mutat.

Elsőként szeretném ismertetni, hogy az államháztartási szerepvállaláson belül az állami működési funkciók kiadásainak aránya az összes kiadáson belül a 2003. évhez viszonyítva 0,5 százalékponttal csökkent. A 2004-es évben védelemre az államháztartás összes kiadásán belül 2,5 százalékot fordítottunk. Országunkban sokan nem tartották, tartják megfelelőnek a rendvédelmet és a közbiztonságot, ezért kormányunk orvosolni próbálta, eredményesen, ezt a problémát. A rendvédelem és közbiztonság javítása, a szervezett bűnözés megfékezése, valamint az intézményeknél megvalósult fejlesztések a 2004. évi államháztartási kiadások 3,7 százalékát tették ki, ezen belül az igazságszolgáltatásra 2003-hoz képest 0,2 százalékponttal többet fordított a költségvetés.

Szintén példaként említhetem, hogy az állampolgárok helyzetét javító, a társadalmi egyenlőtlenségeket mérséklő jóléti funkciókra - oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás - 2004-ben az államháztartás kiadásainak 62,2 százalékát fordítottuk, az oktatási tevékenységre és szolgáltatásokra fordított összegek nominálisan növekedtek a 2003. évihez képest. Az egészségügy területén prioritásként kezelt célokra, valamint az intézmények működési feltételeinek biztosítására az államháztartási kiadások 10,1 százalékát fordította a költségvetés. A társadalombiztosítási és jóléti funkciókon belül a költségvetési politikában prioritásként is megjelölt nyugellátások aránya 0,4 százalékponttal növekedett az előző évhez képest, ezen felül a 2004. évben tovább növekedtek az egyéb szociális támogatások, valamint szociális és jóléti intézményi szolgáltatások jogcímen folyósított összegek is; ez utóbbi az összkiadások 2,2 százalékát tette ki. Mindenféleképpen említésre méltó a lakástámogatásokra, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra kifizetett összegek arányának 0,7 százalékponttal való növekedése az előző évhez képest. A lakástámogatási rendszerben megvalósult szabályozás lehetőséget teremtett a legrászorultabbak lakáshoz jutásának elősegítésére, valamint a fiatal házasok és gyermekes családok jelentős mértékű támogatására.

(11.40)

Jelentősen nőttek a hitéleti tevékenységre fordított, illetve a sport- és szabadidős tevékenységekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások is.

Tisztelt Országgyűlés! A 2004. évi költségvetés zárszámadásának számvevői ellenőrzéséről szóló állami számvevőszéki jelentés az európai uniós támogatások és az uniós tagsággal összefüggő hazai befizetések című fejezetében, illetve a jelentés függelékében többször tesz említést Magyarország nettó pozíciójáról az Európai Unióval szemben. A jelentés a Pénzügyminisztérium által korábban közölt egyenleg bemutatását követően, abból kiindulva, további három nettó egyenleget számszerűsít, melyek közül egy mutat Magyarország szempontjából negatív pozíciót. Az Állami Számvevőszék tehát a nettó egyenleg kérdéskörét vizsgálva nem kérdőjelezi meg a Pénzügyminisztérium által korábban közzétett, az Európai Bizottság módszertanát követő számítások helyességét, azt be is mutatja a jelentésében. Újabb módszertani szempontok figyelembevételével azonban további három lehetséges egyenleget ír le. Az ÁSZ-ellenőrzés lefolytatásának jogi alapját képező jogszabályok egyike sem írja azonban elő az ellenőrzéseknek, illetve az arról szóló jelentéseknek az EU-val szembeni nettó egyenleg számszerűsítésére történő kiterjesztését, ezenkívül a nettó egyenleg nagyságára a 2004. évi zárszámadási törvényjavaslatban, illetve annak indoklásában sincs utalás, ilyen jellegű számítások a zárszámadásra vonatkozó jogszabályok alapján nem képezik a zárszámadási törvényjavaslat részét.

Ennek több oka is van, és azt hiszem, hogy a pénzügyminiszter úr is utalt erre, melyek közül én is szeretném a két legfontosabb okot megismételni. A nettó egyenleg számításakor olyan EU-transzfereket is figyelembe kell venni, melyek nem képezik a 2004. évi költségvetés részét: a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen, illetve piaci támogatások, úgynevezett belső politikák keretében, a támogatottaknak közvetlenül Brüsszelből folyósított támogatások.

(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A nettó egyenleg számszerűsítésére az Európai Bizottság által használt, pénzforgalmi jellegű módszertanon kívül nincs más, hivatalosan elfogadott módszertan, amely viszont tartalmazza az 1. pontban említett költségvetésen kívüli tételeket is.

Többféle eltérő módszertan alapján tehát ugyanazon adatokból kiindulva számos különböző egyenleg számítható, melyek értékei egymástól jelentősen eltérhetnek. Alkalmasságuk ezért az Európai Unió és Magyarország közötti pénzügyi kapcsolatok bemutatására megkérdőjelezhető.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu