DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kereskedelemről szóló törvény tárgyalásával a Magyar Országgyűlés egy alaptörvény tárgyalását kezdi meg. A kereskedelem egyfelől mindannyiunkat érint mint fogyasztókat, ugyanakkor szintén jelentős mértékben érinti azt a több mint félmillió embert, aki az ágazatban dolgozik, és hasonlóan nagyon sokakat érint más ágazatban, mezőgazdaságban, iparban, szolgáltatásban, akiknek tevékenysége a kereskedelem, a vendéglátás révén hasznosul. A kereskedelmi ágazat magyarországi helyzetéről elmondhatjuk, hogy a GDP-hez történő hozzájárulása dinamikus mértékben nő, jelenleg 12 százalék, ugyanakkor a közvetlenül az ágazatban foglalkoztatottak aránya 14 százalék, ami szintén igen jelentős. Megállapíthatjuk, hogy a kereskedelem a magyar gazdaság meghatározó ágazata, amelynek szabályozásához egy alaptörvényre, felelős döntésre van szükség.
A jelen előterjesztés egy több mint huszonöt éves törvényt, az 1978. évi I. számú, a belkereskedelemről szóló ágazati törvényt váltja le. Az Európai Unióval szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése során számos rendelkezés már korábban kikerült a törvényből, az valósággal kiüresedett, ugyanakkor új törvény nem születése révén ezek alacsonyabb szintű jogszabályokban, rendeletekben kerültek szabályozásra, más részük, amelyek fontosak voltak a piac működése szempontjából, önálló törvényben fogalmazódtak meg. Ilyenek például a fogyasztóvédelem, a versenyjog vagy a gazdasági reklám területe, amely önálló törvény keretében már hatályban van. A kereskedelmi ágazatban bekövetkezett változásokat, átalakulásokat a szabályozás mindössze a rendeletek szintjén követte; időszerű, hogy a törvényi rendelkezések átfogó módosítása, korszerűsítése is megtörténjen.
A törvényjavaslat megalkotásának célja az átalakult gazdasági környezetnek és jogi struktúrának megfelelő szabályozás kialakítása egy egyszerű, betartható és egyenlő esélyeket teremtő törvény megalkotásával. Ebből következik, hogy keretszabályozásról van szó, amely az alapvető fogalmakat, alapvető folyamatokat, alapvető feltételeket rögzíti, és felhatalmazást ad a további rendelkezések kidolgozására.
Rövid áttekintésként hadd szóljak arról, hogy milyen főbb szabályokat tartalmaz a törvényjavaslat. Újszerű és a mindennapok gyakorlatával összhangban van, hogy a törvény foglalkozik a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalmával, illetve ennek alapvető szabályozásával. A törvényjavaslatban megjelennek a kor követelményeinek megfelelő olyan, eddig nem szabályozott fogalmak is, mint az internetes kereskedelem vagy a jelentős piaci erő, az ár alatti értékesítés tilalma. A kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeire vonatkozó szabályozás alapján törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy kereskedelmi tevékenység fő szabályként kizárólag csak működési engedéllyel rendelkező üzletekben folytatható.
A foglalkoztatás területén is rendelkezik a törvény, hogy a kereskedelmi tevékenységhez meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy szükséges, csak ilyen végezhet kereskedelmi tevékenységet. E rendelkezés elősegítheti a szolgáltatások magasabb színvonalának elérését, ugyanakkor a biztonságot is jelentősen érinti, különösen az élelmiszer-biztonság területén.
Hangsúlyos szerepet kapnak a fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezések a törvényben. Nevezetesen rendelkezik például a törvény arról, hogy a kereskedőnek rendelkeznie kell az áru eredetét hitelt érdemlő módon igazoló bizonylattal. E rendelkezés alapján tehát az ellenőrzés során nyomon követhetővé válik a termék eredete, ezzel csökkenhet a fogyasztók megtévesztésének a kockázata, biztosítható a kereskedés színvonala, a fogyasztók érdekvédelme. Szintén előírja a törvény, hogy a panaszok, bejelentések és javaslatok bejegyzésére vásárlók könyvét kell biztosítani minden egyes kereskedőhelyen.
Kulcskérdése a szabályozásnak, amely már másutt is sok vitát váltott ki, az üzletek nyitvatartási ideje, amelyről úgy rendelkezik a törvény, hogy egyrészt a foglalkoztatottak érdekeinek, a munka törvénykönyve előírásainak figyelembevételével, de a piaci követelményeket, a versenyképességet is tükröző módon maga a kereskedő állapítja meg bizonyos korlátozások mellett. A kereskedelmi vállalkozások, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára ugyanis a működőképesség megtartásához, illetve javításához fontos eszköz, hogy a kereskedő az üzlet nyitva tartását a vásárlói, turisztikai igényekhez alkalmazkodva állapítsa meg. Különösen érvényes ez akkor, amikor valaki mikrovállalkozásként a saját üzletét vezeti, a saját turisztikai, mondjuk így, panziójában önmaga foglalkozik ezzel, tehát túlzó lenne a törvénynek ilyen területen beavatkoznia. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni azokra a piaci tapasztalatokra is, ami elsősorban a nagy szupermarketláncokat érinti, hogy a nagyobb áruházak egész heti forgalmának mintegy 40 százalékát a hét utolsó napján bonyolítják le.
Lényeges, hogy a munkaszüneti napokra, az úgynevezett piros betűs ünnepekre vonatkozó nyitva tartást a törvényjavaslat megtiltja. Ugyanakkor - és ez tisztázandó lesz a későbbi vita során - az illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete, a település jegyzője a tilalom alól bizonyos felmentéseket adhat. Ez ugyanakkor figyelembe kell vegye a lakók nyugalmának, a pihenéshez való jognak a biztosítását, tehát az éjjel 22 óra és reggel 6 óra közötti nyitva tartás csak külön engedély, külön vizsgálat alapján lehetséges, amelyben nem a vásárlók, hanem az ott lakók pihenéshez való joga az elsődleges.
Foglalkozik a törvény azzal is, hogyan lehet körülírni a jelentős piaci erő kategóriáját. Úgy gondolom, hogy ez további szabályozást igényel, de ami a törvényben szerepel, az jelenleg egy 5-10 százalékos forgalmi részesedés az adott piaci területen, ez összhangba hozható a piaci erővel való visszaélés veszélyével; illetve, amin szintén vita folyik, hogy milyen mérték képezze a vizsgálat alapját. A törvényjavaslat jelenleg 150 milliárd forintos forgalmi értéket rögzít, ami egy határa lehet a jelentős piaci erőnek, illetve a részesedés 10 százalékának az elérése.
Szintén kapcsolódik ilyen vélelem ahhoz a helyzethez is, ha a kereskedő a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös helyzetbe kerül. Ilyen sajnálatos piaci helyzetbe - mármint a beszállítók számára sajnálatos helyzetbe - a nagyáruházak, valamint azok a beszerzési láncok kerülhetnek, akik nagy területet fednek le, és a földrajzi adottságok miatt sem kerülhet másokkal szebb kapcsolatba a beszállító. A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozással szemben a mikro-, kis- és középvállalkozó beszállítókat védeni kell, azok kiszolgáltatott helyzetét enyhíteni szükséges.
Tisztelt Országgyűlés! A kereskedelemről szóló T/17701. számú törvényjavaslatot az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a lakosságot és az egész nemzetgazdaságot közvetlenül érintő, magas színvonalú törvényjavaslatnak tartja, általános vitára bocsátását és elfogadását támogatja.
(10.20)
Természetesen a vita során megfogalmazódhat számos olyan módosító indítvány, amelyek még elérhetőbbé teszik azokat a célokat, amelyek a törvény előkészítése során megfogalmazódtak. Ilyen területnek tartjuk a mikro-, kis- és középvállalkozó beszállítók, valamint a hasonló kategóriájú kereskedők védelmének érdekében, továbbá a fogyasztók védelme érdekében a következők meggondolását: a jelentős piaci erő felhasználására vonatkozó feltételek szigorítását, a nagy eladóterű áruházak létesítésének szabályozását és a beszerzési ár alatti értékesítésre vonatkozó tilalmat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés