CSIGE TAMÁS, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága 2005. október 19-i ülésén tárgyalta meg a vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot. A törvény elfogadásával együtt hatályát veszti az 1993-as XCV. törvény, amely ma a vasút szabályozását látja el.

Közismert, hogy a környezet megóvásának, a kiotói vállalások teljesítésének, azaz a közlekedésből származó szennyező hatások mérséklésének a megvalósítására a vasúti közlekedés fejlesztése megfelelő válasz lehet. Az Európai Unióban a vasút fejlesztése, a vasúti közlekedés részarányának növelése mutatja azt a felelősséget, amit Európa a Föld, a környezet megóvásának érdekében tesz.

A bizottság környezetvédelmi szempontból azt vizsgálta, hogy az új törvény elfogadása segíti-e a vasút közlekedésben betöltött szerepének növelését. Ez nemcsak a direkt forgalom növekedését jelentheti, hanem a szolgáltatás színvonalának minőségi javulását is, és ösztönzően hathat a vasút használatára. Különösen igaz ez az állítás az elővárosi vasutak esetében. Így az esetleges privatizáció nem tekinthető hátrányosnak, melynek hozadékai környezetvédelmi szempontból is megfogalmazhatók és jelentősek lehetnek. Hatékonyabb lehet a pályakihasználtság, javulhatnak a személyszállítás feltételei, csökkenhet az üres kocsifutás. Kérdezem én, hogy a piaci verseny szereplőinek mi az érdekük: csökkenteni a felesleges költségeket.

A bizottsági ülésen választ kaphattunk arra, hogy a törvény lefedi-e a teljes vasúti hálózatot, illetve hogy a törvény támogatja a kombinált közlekedést is. Az elfogadás után lehetőség nyílik a kisvasutak működtetésének önkormányzati tulajdonba adására is, amelyek a településeik és térségük fejlesztését az adott esetben turisztikai vonzerővel bíró kisvasutaktól remélik.

(10.10)

Ezzel párhuzamosan ez is hozzájárulhat a közutak tehermentesítéséhez.

A környezetvédelmet támogatja a közszolgáltatási szerződés is, amely a személyszállításban kötelező. Ez is a leendő versenyhelyzetet fogja növelni, amely verseny a hatékonyság növeléséhez járulhat hozzá. A bizottság többsége úgy gondolta, hogy a törvény végrehajtási rendeletének nem ismerete az általános vitára való alkalmasságnak nem alapfeltétele. Logikusan végiggondolva: a végrehajtási rendelet tartalma függ a törvény elfogadott, végleges szövegétől is.

A bizottság a törvénytervezetet megismerve, látva a kimozdulás, a kitörés lehetőségeit, 11:10 arányban általános vitára alkalmasnak tartva ajánlja a tisztelt Ház figyelmébe.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu