DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Remélem, hogy lefelé sem esem le erről a bizonyos lépcsőről. (Derültség.)

Tisztelt Ház! Az áldozatsegítő politika, meggyőződésem, nagyon fontos eleme egy társadalom büntetőpolitikájának. Azt juttatja kifejezésre, hogy az állam a méltányosság és a társadalmi szolidaritás alapján segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akiket a bűncselekményekkel szemben valamilyen oknál fogva nem tudott előzetesen megvédeni.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy nagyon fontos új törvényt kíván megcélozni, azt a törvényt, amely ezt az áldozatsegítő politikát a legmagasabb jogszabályi lehetőség szerint tárja a társadalom elé. Tudjuk, hogy volt egy kormányhatározat, amely már bevezette az áldozatsegítést; ma is hatályos az a 2001-es kormányrendelet, amely szerint folyik is a kárenyhítés és az áldozatsegítés, de meggyőződésem, hogy ennek a törvénynek az elfogadása korszakos jelentőségű a magyar jogfejlődésben.

Fontos tudnunk, hogy az Európai Unió Tanácsa által kibocsátott, a bűncselekmények áldozatainak kompenzációjáról szóló irányelv nagymértékben befolyásolta a jelen törvényjavaslat előkészítését. Úgy látjuk, hogy az irányelvben megfogalmazottakat a törvényjavaslat figyelembe vette, és jól építi fel ennek megfelelően a törvényjavaslatot.

Kell szólnunk arról, hogy ki az áldozat az új szabályozás szerint. A büntetőjog és a büntető eljárásjog ismeri a sértetti fogalmat, de ez a törvényjavaslat, mint ahogy a jelenlegi kormányrendelet szerinti áldozatvédelmi előírások is, tágabb körben fogalmazzák meg azt, akit segíteni kell, mint a konkrét sértetti kör. Ezt azért fontos tudni, mert a büntető eljárásokban a sértetti meghatározás nagyon pontos és precíz, lehatárolt dolog, míg lehet, valójában gyakran elő is fordul, hogy ennél tágabb körben éri személyi, vagyoni vagy lelki bántalom azokat az embereket, akik összefüggésbe kerülnek egy bűncselekménnyel.

A személyi hatálynál le kell szögeznünk, hogy a javaslat rendelkezései a Magyar Köztársaság területén áldozattá vált személyekre alkalmazandók. Ez egy nagyon széles kör, hiszen áldozattá válhatnak olyan személyek is, akik nem magyar állampolgárok, és nem is az Európai Unió tagállamaiban állampolgárok.

Az eljárás során az Unió más tagországainak állampolgárait ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint az eljáró állampolgárait, úgyszintén ideértendők az uniós tagországok területén jogszerűen tartózkodó személyek, illetve a hontalanok is. Egyéb állam polgáraira nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján terjed ki a törvényjavaslat alapján az elfogadandó törvény személyi hatálya. Magyar állampolgár Magyarországon akkor is érvényesítheti az igényeit, ha külföldön vált bűncselekmény áldozatává.

(14.20)

Mit is jelent ez a bizonyos áldozatvédelem? A javaslat tartalma tehát nem más, mint az, hogy az állam garantál bizonyos szolgáltatásokat, és ezek a garantált szolgáltatások az érdekérvényesítés elősegítése, az azonnali pénzügyi segély és a jogi segítségnyújtás. De ezen túl is megy a javaslat, hiszen a tájékoztatási kötelezettséget az áldozatok vonatkozásában minden feltétel nélkül általánosan előírja, és bizonyos rászorultsági esetekben, mint ahogy itt már hallottuk több ízben, kárenyhítést is nyújt meghatározott személyi körnek.

Érdekes a javaslatban, hogy egy új igazságügyi hivatal felállításáról szól, amelyet egyébként egy kormányrendelet már létrehozott. Ebben az igazságügyi hivatalban 2006. január 1-jétől többféle funkciót fognak ellátni, idecsoportosítják ezt a bizonyos áldozatsegítő szolgálatot is, amely e törvény alapján a szolgáltatásokat nyújtani fogja. Feltétlenül fontos megjegyezni azt, hogy ez az igazságügyi hivatal összefogja azokat a büntetőpolitikai döntések alapján működő segítségnyújtó, pártfogó és egyéb szolgáltatásokat, amelyeket együtt kezelve egyértelműen azt mondhatjuk, hogy teljes körű védelmet nyújthat az áldozatoknak. A segítségnyújtás egyik érdekes eleme, hogy a jogi segítségnyújtó hivatalok is közreműködhetnek az áldozatok védelmében, hiszen ha szakjogászi segítségre van szükség, akkor a hivatal köteles lesz jelezni, és a szolgáltatást nyújtani.

Az azonnali pénzügyi segély mértéke megegyezik az alapösszeggel, hallottuk a miniszteri expozéban. Fontos tudni, hogy nem a szokásos, a minimálbérrel meghatározott összegre hivatkozva állapítja meg az alapösszeget a törvényjavaslat. Tudjuk, hogy milyen folyamatok indultak el a minimálbér meghatározásával kapcsolatosan, ezért azt mondja a javaslat, hogy a nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43 százaléka az alapösszeg. Az alapösszeg ebben az évben, mint hallottuk, a 62 ezer forintot fogja meghaladni - az ebben az évben természetesen 2006 -, és ehhez fog viszonyulni például a kárenyhítési szabály.

A jövedelmi viszonyokon alapuló rászorultságot külön meghatározza a törvényjavaslat, hiszen a bűncselekmények bizonyos csoportjának esetében az áldozatokat vagy egyszeri kárenyhítésben, vagy járadékos formában illeti meg a kárenyhítés. Ki a rászorult? A rászorult az, akinek az egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a 125 ezer forintot. Ez az alapösszeg mértékének a kétszerese. Ez egy viszonylag magas egy főre jutó nettó jövedelem, de természetesen érthető, hogy aki erőszakos cselekmény áldozata, személyét erőszakos cselekmény okán érte bántódás, nem biztos, hogy csak a legszegényebb rétegből kerül ki.

Úgy gondolom, hogy erre a törvényre szükség van, úgy gondolom, hogy ezt a törvényt jó időben, talán egy icikét-picikét késve, de mégis jó időben terjesztette a kormány a parlament elé, 2006-tól jó, hogy ez a hivatal működni fog, és azt hisszük, azt reméljük, hogy viszonylag kevés dolguk lesz, hiszen az igazságszolgáltatásban például a polgári jogi igény érvényesítése az eddigieknél hatékonyabban fog működni. Ez persze egy illuzórikus felvetés, amit elmondtam, de természetesen innen is kell sugallni, hogy a jelenleg hatályos törvényeket, jogszabályokat mindenkinek be kell tartani, és mindenkinek be kell tartatnia.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindenkinek mondom innen a pulpitusról is, hogy sajnálatos módon az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység legtöbb áldozata kívül esik az áldozatvédelmi törvényen, tekintettel arra, hogy időben a büntetőeljárás az általuk sérelmezett ügyben nem indult meg, beállt az elévülés, vagy egyszerűen csak akkoriban megtagadták a nyomozást. Az ő esetükben másképpen, más módon, más forrásokból kell biztosítani a segítségnyújtást.

Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében figyelmükbe ajánlom ezt a törvényt és elfogadásra is egyben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu