KOCSIS RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor elolvastam a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, akkor két dolog vált számomra azonnal nyilvánvalóvá. Az egyik az, hogy az előző szabályozáshoz képest ez a mostani jelentősen bonyolultabb, kevésbé átlátható, és tapasztalataim szerint azok a szabályozások a jók és hatékonyak, amelyek egyszerűek. Erről a részéről nem is nagyon beszélnék, hiszen most azt a három esetet, ami további kombinációkra ad lehetőséget a munkaügyi ellenőrzés során, azt hiszem, nem érdemes értelmezni, ismertetni, viszont arról, hogy mennyivel szigorodik az a törvény, és mennyivel lesz keményebb az eddigiekhez képest, azt hiszem, érdemes néhány szót ejteni. Hoznék néhány példát a törvényből.

Tehát a bírság már akkor kiszabható, ha a megsértés egy munkavállalót érint. Korábban ez úgy volt, hogy akkor lehetett bírságot kiszabni, ha a megsértés több munkavállalót érintett. Korábban egységesen voltak szabályozva az esetek, az új tervezet három esetet különböztet meg a díjszabás mértékét illetően, ez az, amire az előbb utaltam.

A bírság első alkalommal egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 ezertől 200 ezer forintig terjedt korábban, az új szabályozás szerint 30 ezer forinttól 8 millióig fog terjedni. Tehát a felső határ itt négyszeresére emelkedik. Több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedt korábban, az új szabályozás szerint pedig 30 ezer forinttól 10 millió forintig fog terjedni ez a büntetési lehetőség. Húsz fő alatti foglalkoztatás esetén a büntetés felső kiszabhatósági határa a felére csökken, de korábban csak több jogszabályi rendelkezés megsértése, illetve három éven belüli újabb jogsértés esetén, az új módosítás szerint viszont minden esetben.

A javaslat új pontjai, amelyek eddig nem voltak. Ha három éven belül azonos jogsértést követ el az érintett munkáltató, 100 ezer forinttól 20 millió forintig lesz büntethető. Nem is nagyon sorolnám tovább az idevágó változásokat, mert azt gondolom, hogy ezek is jól szemléltetik azt, hogy mennyivel szigorodik, mennyivel lesz keményebb az új módosítás, ha ezt így fogadja el a parlament. Arról volt szó korábban a vita során, hogy az előző szabályozás nem volt eléggé elrettentő. Ettől nem kell most tartani, azt hiszem, ez elég elrettentő lesz. Más kérdés, hogy az a véleményem, hogy a szigorítások talán éppen az ellenkezőjét fogják elérni. Ugyanis a maximális büntetési összegek kiszabása esetén a rajtakapott cég lehet, hogy inkább csődöt fog jelenteni, hiszen egy új vállalkozásba is átszervezheti a rendelkezésre álló 60 nap alatt a tevékenységét, és inkább ezt teszi, mint kifizeti a bírságot.

A szigorítás mögött a szándékot kutatva azon gondolkodtam, hogy bizonyára nagy szüksége van az államnak a bevételekre, ha ilyen rigorózusan kiterjeszti a bírságokat. Megjegyzem, a bírságok korábban sem voltak alacsonyak, az ellenőrök alapesetben sem vetettek ki 50 ezer forintnál kisebb összeget, nem is volt erre lehetőség, de ezt általában minden esetben kivetették. Gyakorlatilag a munkaügyi ellenőrzés, főleg a multiknál nem talál rendellenességet, vagy ha igen, nekik nem gond a kifizetés, illetve a teljesen újonnan létrehozott cégek lehetnek kivételek ez alól, már azok a cégek, akik majd e szerint az új szabályozás szerint alakulnak meg. A szabályozás ilyen jellegű módosítása a kisebb vállalkozásokra nézve lehet elsősorban katasztrofális következményű. A maximális büntetési mérték akár többéves haszna is lehet egy kisebb vállalkozásnak. Kis túlzással, ezzel az eszközzel egy céget vagy egy egész ágazatot szisztematikusan el lehet tüntetni a gazdaság színpadáról.

Azt gondolom, hogy sem az eddigi törvény, sem a mostani módosítás nem ad arra eszközt a felügyelőségeknek, hogyan kezeljék az illegálisan működő, teljes egészében feketemunkásokat foglalkoztató vállalkozásokat. Pedig ez lenne a legfontosabb feladat a jelenlegi helyzetben. Keveset beszélünk arról, hogy vannak bizonyos ágazatok, ahol döntő többségében feketemunkásokat alkalmaznak, és bizony ide nem nagyon megy ki a munkaügyi ellenőr. Ennek az a következménye, hogy gyakorlatilag a munkaügyi ellenőrzés azokat a cégeket, vállalatokat ellenőrzi, amelyek többé-kevésbé legálisan működnek. Tisztelt képviselőtársaim, ezt ahhoz a példához tudnám hasonlítani, amikor a pap a templomban mindig a jelen lévő híveket ostorozza a távolmaradók mulasztásáért, és valójában sohasem éri el a kívánt szándékát, miszerint minél többen jöjjenek el a misére vagy az istentiszteletre.

Ezzel együtt hiányolom a tervezetből, hogy a munkáltatókat érdekeltté tegyék a legális foglalkoztatásban. A nagyobb bírságösszegek meggyőződésem szerint nem alkalmasak erre, különösen akkor nem, ha még csőddel is fenyegetik a cégeket. Mellékesen pedig a versenyképességet sem javítják az ilyen és az ehhez hasonló intézkedések. Sokkal hasznosabb lenne - mint ahogy azt tartalmazza is a törvény - a felügyelők létszámának növelése, esetleg technikai felkészültségének javítása.

Aztán az is megfordult a fejemben, hogy az új közbeszerzési szabályozás szerint csak azok pályázhatnak majd sikeresen, akik nem követtek el ilyen jellegű szabálytalanságot. Tehát elegendő a legkisebb stikli, és máris elesik a pályázó egy esetleges közbeszerzési pályázaton való részvétel lehetőségétől. Önök szerint arányban van az elmarasztalás súlya egy akármilyen apró szabálytalanság miatt történő nyilvántartásba kerüléssel?

(18.30)

Egyszóval az új, szigorúbban hangszerelt szabályozás nem segíti elő a megelőzést, a jogkövető magatartást, túl nagy hatalmat ad a hatóság kezébe, ezzel szinte élet és halál urává teheti a munkaügyi felügyelőt.

A magam részéről ezért ezt a törvénytervezet ebben a formában nem fogom tudni támogatni. Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu