BALOGH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2006. évi költségvetés egyik fő prioritása, hogy a lényegesen megnövekvő EU-támogatások fogadására az országot, illetve az önkormányzatokat, a vállalkozókat felkészítsük. Ezen túlmenően a területpolitika céljai alapvetően változatlanok: a versenyképesség fokozása, javítása, illetve a területi felzárkózás elősegítése képezi a 2006-os költségvetés célját ismételten.

Nos, ha átnézzük a vonatkozó vastag költségvetési számokat, akkor nagyon sokféle és bonyolult, sokszor egymást átfedő táblázatokkal van dolgunk. A lényeget bizony nem könnyű kihámozni, de úgy gondolom, aki erre nem sajnálja az időt és a fáradságot, az számos hasznos és érdekes tapasztalatot szerezhet a kormány ez irányú céljait illetően. Tény, hogy bizonyos kiadási jogcímek átcsoportosításra, átszerkesztésre kerültek, ezt részben szervezeti változások igénylik, ugyanakkor az erőforrások koncentrálása és összevonása is indokolja.

Én négy rövid témát említenék az említett témakörökben: először, hogy hogyan alakulnak 2006-ban az EU-s támogatások, azután hogyan alakulnak a különböző állami programok, amelyek az előbb említett célok finanszírozását hivatottak vagy megoldani, vagy kiegészíteni, illetve hogyan sikerül a pályázatokat készítőknek, önkormányzatoknak, vállalkozóknak, intézményeknek a saját forrást előteremteni, illetve milyen állami források állnak rendelkezésre a saját forrás kiegészítésére; a negyedik elem pedig az, hogy a kormányzat milyen pénzpiaci forrásokat biztosít a pályázati programok finanszírozásának elősegítésére.

Az EU-s programokra rátérve én a következő összegzést tartom a legjellemzőbbnek: 2006-ban az országba közel 500 milliárd forint érkezik az EU-tól, ez kétharmadával több, mint ami a 2005. évben érkezett. Ha figyelembe vesszük, hogy a következő évben, tehát 2006-ban 217 milliárd forintot fizetünk be az EU-ba, akkor világos, hogy ez a közel 300 milliárd forint az ország gazdagodását, gyarapodását szolgálja.

Nos, az agrár- és vidékfejlesztési támogatási célokat levonva, amely jórészt költségvetésen kívül kerül folyósításra a magyar vállalkozók részére, a strukturális és kohéziós alapok címszó alatt összességében, és egyéb kiegészítő programokat is figyelembe véve 317 milliárd forint áll a költségvetésben rendelkezésre, döntően fejlesztési célokra. Itt két példával támasztanám alá az összeg növekvő nagyságát: az egyik, hogy a fő nyertesek az önkormányzatok, amelyek részére 80 százalékkal több EU-s forrás áll 2006-ban rendelkezésre, mint 2005-ben. Ugyanakkor a jórészt központilag menedzselt operatív programokra összességében 217 milliárd forint EU-s forrás áll rendelkezésre, amit ha még kiegészítünk a 70 milliárdos állami résszel, akkor közel 300 milliárd forint az, ami az operatív programokon belül rendelkezésre áll. Ismert, hogy itt öt főprogram meghirdetéséről, finanszírozásáról, megvalósításáról van szó.

A legnagyobb arányban, több mint egyharmadában a humán erőforrás operatív program kerül finanszírozásra, döntően képzési, foglalkoztatási és szociális célokra. A második legnagyobb tételt a gazdasági versenyképességet elősegítő programok jelentik, ez körülbelül az operatív programok egészének egynegyedét teszi ki. Nagyjából azonos súllyal szerepelnek, 15-15-15 százalékkal az agrár- és vidékfejlesztési célok, azután a regionális operatív programok, illetve a környezet- és infrastruktúra-fejlesztési operatív program.

Úgy gondolom, hogy ez a versenyképességi és területkiegyenlítési célokat jól szolgálja. Ugyanakkor jelentősen decentralizálja a kormányzat ezeket a pénzeket is, ebből egy példát emelnék ki, hogy a decentralizált fejlesztési programokra az elmúlt évi, tehát az ez évi 57 milliárdos előirányzattal szemben 66 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Áttérve az állami programokra: itt elsősorban a címzett és céltámogatásokat kell kiemelni, ennek a 63,8 milliárdos összege tagadhatatlanul csekély, kis összegű, 45 milliós előrelépést jelent, de ez is előrelépés. De tekintettel arra, hogy jelentős számban ezek a pénzek már lekötöttek, éppen ezért már a 2007-2008-as évekre is kötelezettséget lehet vállalni, így tehát pénzforgalmi szempontból jelentősen nagyobb összegek állnak rendelkezésre.

A címzett- és céltámogatási kereten belül a legnagyobb részt az oktatási terület fogja kapni, előreláthatólag mintegy egyharmadával, utána következik az egészségügy, a kultúra, illetve a szociális ellátás javítását célzó programok, illetve a vízgazdálkodási programok. Összességében az előbb említett 64 milliárdos összegből mintegy 2,5 milliárd céltámogatásról a fejlesztési tanácsok döntenek.

Megemlíteném, hogy ugyanaz az összeg áll rendelkezésre a saját források kiegészítésére az önkormányzatok számára 7,4 milliárd forint erejéig, de ez az összeg nem lezárt, ez nyitott, nyilván elsősorban az EU-s pályázatok saját forrásainak kiegészítésére nyitott alapot képez, tehát ez végül is korlátozás nélkül növelhető.

A negyedik téma, amit itt említenék, az, hogy a hazai pénzpiaci források mintegy 80 milliárdos összegben hitelfelvételi lehetőséget biztosítanak, akár 90 százalékos hitelfelvételi lehetőség erejéig.

Én javaslom, hogy ezeket figyelembe véve az Országgyűlés fogadja el a 2006. évi költségvetést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu