DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Nyilván a jelzők, a hangulat, a lendület egy picit visszafogottabb lesz, hiszen a televízió már nem közvetíti a vitát. Talán a televízió jelenléte volt annak is az oka, hogy az utolsó tizenkét percet a kormánykoalíció nem a kidolgozott, hangsúlyos, előre elkészített hozzászólásokra, hanem a parád riposztokra szánta. (Domokos László: Személyeskedésre!)

Az egészségügy költségvetése egészen biztos, hogy vesztese a 2006-os évnek. Még akkor is, ha ideszámítjuk azokat a lehetőségeket, amiket az Unió megjelenít, vagy azokat, amelyek a privát partnerséggel a rendszerbe kerülnek. Végül is a csökkenés a 2005-ös évhez képest 36 milliárdnyi, és ennek a vesztesei a fogászati ellátás, a gondozóintézet, a betegszállítás, az otthon ápolás. A tervezetet látva számunkra legalábbis világos, hogy a 2002-es ígéretek valahol kútba estek. Egy részük talán csak halasztódott, de jó részük már soha nem fog megvalósulni, vagy talán csak akkor, ha egy koncepcióra épített előrelépés történhet majd 2006 után.

Egyszerűen döbbentő számomra, hogy a népegészségügyi program kiiktatódott a költségvetésből, ilyen nincs a költségvetésben. A bizottsági vitában hallottuk azt, hogy 35 milliárdnyi tétel szerepeltethető akkor, ha összeszedjük a többi tárca egészségre fordított elemeit. Megkértük a bizottságban a szereplőket - és ezt a kérésünket írásban is megújítjuk a kormány felé -, hogy szeretnénk látni ezt az összeget. A 21 lépés, ami a százból az egészségügyre esik, 1,7 milliárd forintot kapott, és a bizottsági tájékoztatás szerint ebből 1 milliárd mozdítható el a népegészségügyi program felé. Huszonegy lépésre 700 millió forint kevésnek tűnik az ígéretek birtokában.

Szomorú számunkra, hogy a járványügyi tevékenység 2,6 milliárd forinttal kisebb összeggel dolgozik akkor, amikor a világ figyelme ma vitathatatlanul éppen a járványügy felé fordul. Azt, hogy az Élelmiszer-biztonsági Hivatal és a Vérellátó Szolgálat - amely biztonságot ad - költségvetését szintén csökkentették, ezt szinte el se tudtuk volna képzelni, ha megkérdeznek minket, hogy hol fog csökkenni a költségvetés.

Az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalára egy kétperces hozzászólásban már utaltam, amikor idéztem azt, hogy az Állami Számvevőszék ezt az 1500 milliárdos tételt összesen és részleteiben is megalapozatlannak tartja. A felültervezésre magyarázatot sem, utalást sem talált a Számvevőszék.

Az egyéni egészségbiztosítási járulékok tervezett közel 14 százalékos növekedését a Számvevőszék ugyancsak irreálisan magasnak tartotta, és ugyanígy nem kaptunk magyarázatot a bizottsági vitában arra sem, hogy milyen számításokra alapozták a központi költségvetésben járulék címén átvett 303 milliárd forintot. Külön gond az is, hogy ennek ellenére maradt a rendszerben 46 milliárd forint hiány, tehát még így sem nulla a kiadás-bevétel oldala. A 303 milliárd megjelenítése úgy hangzik, mintha először történne a társadalombiztosítás egészségpénztárra és nyugdíjpénztárra bontása óta, holott nem így van, mert keresztfinanszírozás már volt, hiszen az Antall-kormány idején végrehajtott változtatások után a nyugdíjkasszából és a költségvetésből - akkor még a létező sorkatonaság és a nyugdíjasok miatt - keresztfinanszírozás volt.

(16.20)

A Bokros-csomag szüntette meg, tehát a Bokros-csomag óta valóban most először megjelenik egy ilyen összeg.

Csak alkotmányossági gondjaink vannak, mert ha azt mondjuk, hogy a magyar állampolgároknak az alkotmány biztosította jogainak fedezetére, ami kormányzati kötelesség, megjelenik egyszer a járulékfizetők halmaza, és megjelenik az a halmaz, akiknek a járulékfedezetét a költségvetés biztosítja, tételesen felsorolva a nyugdíjasokat, a gyesen, gyeden lévőket, munkanélkülieket és még néhány csoportot, ha mindazt a tételes csoportot számszerűsítjük és kivonjuk a 10 millió magyar lakosból, akkor kiderül, hogy százezrek mögött nincsen ténylegesen fedezet. Ez nem is lenne gond akkor, ha nem ehhez kötnénk az ellátást és az ellátás biztosítottságát, és a magyar alkotmány nem engedi meg, hogy különbséget tegyünk állampolgárok között.

Hogy a kórházak nehéz helyzetbe kerültek, ezt észleltük. Egy konszolidációs kísérlet után vagyunk, mert a ciklus elején erre kísérlet történt; azóta úgy az adósságállomány mennyisége, mint az adósságba keveredett, csődhatárra jutó intézmények száma megnőtt.

Az Állami Számvevőszék a jelentésében most már azt emelte ki, hogy “a 134 ezer forintos alapdíj emelésére nincs esélyö. Ezt hallottuk itt, a parlamentben is és a bizottságban is. Ez intézményi bevételcsökkenést eredményezhet, ami teljesítménykorlátozó további intézkedéseket tehet szükségessé. Több egészségügyi intézmény kerülhet nehéz pénzügyi helyzetbe, ha nem kezdődik el az egészségügyi struktúra átalakítása.

Még egy eleme van a költségvetésnek, amiről szót kell ejteni, ez a gyógyszerkassza költségvetése. A jövő évi 298 milliárd forintos előirányzat 40 milliárd forinttal kevesebb a várható 2005-ös teljesítésnél. Ez azt jelenti - és ezt ugyancsak idézem a Számvevőszéktől -, hogy a lakossági terhek növekedésével jár együtt. Mivel tudjuk, hogy a gyógyszereket gyakorlatilag kétharmadban a nyugdíjasok fogyasztják, az elesett, rossz anyagi körülmények között lévők, és ha arra átterhelünk 40 milliárdnyi összeget, akkor ez a nyugdíjemelés felét elviszi.

Ugyanilyen gond a gyógyászati segédeszközök kasszája, és ha azt vesszük, hogy egy társadalmat meg lehet ítélni aszerint, hogy hogyan bánik az öregjeivel, az elesettjeivel, akkor érzéketlenségre utal az, hogy egy nem elegendő fedezetet biztosító költségvetése van a segédeszközkasszának. Az idézet a számvevőszéki jelentésből származik.

Külön szomorúság az, amikor már a huszonkettedik lépésnél a gyerekekről hallunk, és az élet indításánál a koraszülöttek szállítását lehetővé tevő és eszközöket biztosító rendszer kevesebb pénzt kap. Beadtunk módosító javaslatokat, reméljük, hogy akceptálni fogják mindezt.

Igazán a kritikánkat módosító javaslatokkal igyekeztünk alátámasztani és a rossz költségvetést javítani; reméljük, hogy ezek elfogadásra kerülnek, a bizottság legalábbis hármat elfogadott közülük.

A mai sajtóban megjelent hírrel szeretném befejezni a hozzászólásomat. Tavaszig nincs remény, hogy a légi mentés rendeződjék. A szó és a tett összhangjára utalnék: amikor a pécsi helikopter-baleset történt, miniszterelnökünk azt mondta, hogy még ebben az évben három mentőhelikoptert fog biztosítani. Aki látott belőlük egyet, az a kérésem, hogy szóljon nekem.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu