CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, akkor a kérdéseire szorítkoznék; szakszerűtlen, és a miniszterelnököt mocskoló szavaira most nem reagálnék, mert azt gondolom, hogy az méltatlan volt a Házhoz. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van!)

Ami a gazdaság állapotát illeti, a KSH legutóbbi jelentése szerint ez év január-augusztusában a termelés 6,7 százalékkal, a belföldi értékesítés 4 százalékkal, az export 10,3 százalékkal, a termelékenység 10 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. 2005 harmadik negyedévében a GDP 4,6 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az utóbbi években, pontosabban 1997 óta a magyar GDP növekedése folyamatosan 2-3 százalékponttal az európai uniós átlag felett van. Azt gondolom, hogy ezek a számok - illik önnek is tisztelni - mutatják a magyar gazdaság állapotát. Mindez a gazdaság kedvező irányú szerkezeti átalakulásának következménye, amely persze jár a munkahelyek megszűnésével és munkahelyek létrejöttével is.

Sikerült bővítenünk a foglalkoztatást. A 2001-es népszámláláshoz képest most, 2005-ben 156 ezer emberrel többnek van munkája, mint volt akkor. Ha ön tiszteli a KSH adatait, a 2001-est is és a 2005-öst is, akkor egyszerű matematikai művelettel ez kiolvasható. De megnézhetjük azt is, hogy annak idején, 2002 első negyedévében hányan dolgoztak, ez is nyilvános adat a KSH-nál, és megnézhetjük, hogy 2005 harmadik negyedévében mennyien dolgoztak; azt fogjuk látni, hogy az önök kormányzásának idejéhez képest 87 600 emberrel többnek van munkahelye, mint volt akkor. Szíveskedjék ön is tisztelni ezeket a tényeket!

A kérdéséhez még annyit, hogy nem mi adjuk a munkahelyet - sem ön, sem én -, hanem a magyar gazdaság adja, a kormány ehhez hozzájárulhat közvetett eszközökkel - lám, meglehetősen eredményesen tette. A munkahelyek bővítéséhez, szűkítéséhez, ön is mint valamennyien vásárlók, szolgáltatást igénybe vevők, hozzájárulunk, hiszen azon termékek, azon szolgáltatások mögött, amit megveszünk, munkahelyek bővülnek; amelyeket ott hagyunk a polcon, a pulton, nem igénylünk mint szolgáltatást, azok mögött meg munkahelyek szűnnek meg. Ez így van egy modern piacgazdaságban, az ön naptára valószínűleg még a nyolcvanas éveknél tart a kérdése alapján, azt javaslom, hogy nézzen rá, mert most már 2005 van.

Az eredményekhez az is hozzájárult, hogy a kormány jelentősen csökkentette az élőmunka terheit. A kérdésében megtett állítás tehát nem felel meg a valóságnak.

Csak felsorolásszerűen: csökkent a társasági adó; a helyi iparűzési adó 100 százalékban levonható a társasági adó alapjából; könnyebbé vált a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele; a vállalatok lehetőséget kaptak adómentes fejlesztésitartalék-képzésre, és széles körben vált lehetővé a gyorsított amortizáció. 4500 forintról 1950 forintra mérséklődött, 2006-ban pedig megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, amelyet egyes hátrányos helyzetű munkavállalók esetében már most sem kell megfizetni. A mikrovállalkozások minden új foglalkoztatott után a minimálbér éves összegével csökkenthetik a társaságiadó-alapjukat, jelentős, 100 százalékos járulékkedvezmények ösztönzik a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatását. Most nyújtottuk be azt a törvényjavaslatot, amely alapján egy évig teljes járulékkedvezmény illet 900 ezer munkáltatót, és így 300 ezer munkavállalót lehet újra foglalkoztatni.

Képviselő Úr! Amikor önök átadták a kormányzást, 416 ezer munkanélküli volt. Bizonyára az ő nevükben is szólt a hozzászólása.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu