DR. WEKLER FERENC (SZDSZ), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az említett, elnök úr által is említett módosító javaslat egyetlen sorból áll, a lényegét tekintve az atomtörvény egyetlen sorát módosítja.

Az indoklása ennek a módosításnak a következő - és ez a módosítás kiegészül egy felhatalmazó rendelkezéssel a kormány számára -: 1996-ban fogadta el az Országgyűlés az atomtörvényt, és ebben a törvényben azt rögzítette az Országgyűlés, hogy az atomerőmű, illetve az atomerőműben keletkező hulladékok elhelyezésére szolgáló telephelyek térségében vagy leendő telephelyek térségében élő társadalmi ellenőrző társulásoknak a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból tájékoztatási célú támogatás adható. Az elmúlt években ezt a tájékoztatási célú összeget az említett társulások megkapták.

Jelesül négy régióban működik ilyen társulás Magyarországon: Püspökszilágyiban, ahol működő hulladéklerakó van; az atomerőmű környékén, ahol az atomerőmű területén kétfajta hulladék átmeneti tárolása is zajlik, a kis és közepes aktivitású, valamint a kiégett fűtőelemek, vagyis a nagy aktivitású hulladékok átmeneti tárolása; Bátaapátiban évtized óta zajlik a kutatás, és a parlament éppen az előbb döntött nagy többséggel arról, hogy elindítható a beruházás, amennyiben megfelel a tervezés és a kivitelezés a hatósági előírásoknak; valamint Boda térségében, a volt uránbánya térségében zajlik kutatás a nagy aktivitású hulladék elhelyezése céljából.

Ezeket a tájékoztatási célú forrásokat a tájékoztató testületek, amelyeknek különböző neve van a négy térségben, megkapták, polgármesterek, képviselők ezekben a társulásokban, ezekben a társadalmi társulásokban, településeken, és ezeket a forrásokat természetesen el is költötték az adott társulások, illetve települések polgármesterei és a települések.

Egy apró kis gond az, hogy ezeket a pénzeket nemcsak tájékoztatási célra, szűken vett tájékoztatási célra költötték el az elmúlt években ezek a települések, hanem értelemszerűen azokra a célokra - és itt elsősorban kistelepülésekről van szó és közepes településekről -, amelyek a települések gondjait is megpróbálták orvosolni, ilyenek voltak a járdaépítések, az oktatási intézményeknek a fejlesztése, felújítása és más hasonló célú beruházások. Ezt a pénzfelhasználást az Állami Számvevőszék kétszer, 2001-ben és 2005-ben is kifogásolta, az éves jelentésében leírta, hogy a pénzek felhasználása nincs összhangban az atomtörvényben, az atomenergiáról szóló törvényben rögzítettekkel.

Javaslatunk, amelyet képviselőtársaimmal, Podolák Györggyel és a fideszes Harrach Péterrel közösen adtunk be, arra szolgál, hogy ezt az ellentmondást feloldja. Arra teszünk javaslatot, hogy a jövőben azok a társulások, amelyek létrejöttek az elmúlt években - tájékoztató társulások -, és azok a társulások, amelyek ezekben a térségekben fejlesztési céllal jönnek létre - vagyis fejlesztési társulások -, a kapott pénzeszközöket ne csak tájékoztatásra használhassák, hanem a fejlesztési céljaiknak a támogatására is.

Szilárd meggyőződésem nekem és képviselőtársaimnak is, hogy azok a lakosok, azok a települések és azok a térségek, amelyek a társadalmi problémák megoldásából többletfeladatot, vagy ha úgy tetszik, többletkockázatot vállalnak, értelemszerűen jogosultak többletforrásoknak a megszerzésére is, és azt gondolom, a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest a magyar demokrácia van olyan fejlett, hogy ezt a társadalom többsége tolerálja is.

Tehát a javaslatunk arról szól, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak a forrásait ne csak tájékoztatási támogatásokra lehessen felhasználni, hanem fejlesztési, település- és területfejlesztési forrásokat is lehessen képezni, természetesen az Országgyűlés által meghatározott költségvetési kereteken belül.

A javaslatunk másik pontja arról szól, hogy a kormány által kialakított keretek között... - a másik problémája az említett, atomenergiáról szóló törvénynek, hogy nem határozta meg az elmúlt években, hogy kik tekinthetők érintettnek egy ilyen létesítménynek a körzetében. A javaslatunk az, hogy a kormány kapjon felhatalmazást arra, hogy meghatározza az érintettség kritériumait, és ez alapján korrekten meg lehessen határozni, hogy mely települések vagy mely régiók érintettek, és mely települések és mely régiók azok, amelyek az említett forrásokhoz hozzájutnak, ha társulnak, ha tájékoztatási társulásban vagy területfejlesztési társulásban vesznek részt.

A javaslatunk remélhetőleg elnyeri az Országgyűlés többségének a támogatását, ezt jelzik az aláírók is: a két legnagyobb frakció képviselői, valamint a Szabad Demokraták Szövetsége képviselői írták ezt alá. Az önkormányzati bizottság vitáján ma felmerült, hogy az MDF-től miért nem írta alá senki. Nyitottak vagyunk, hogyha az MDF-ben is van érdeklődő képviselő, akit ez a téma érdekel, szívesen vesszük, ha ők is csatlakoznak ehhez a kezdeményezéshez.

Mi, képviselők pedig azért vállaltuk ezt, mert az elmúlt időszakban többszöri ígéret ellenére az átfogó módosítása ennek a törvénynek nem került a parlament elé, és ezt olyan súlyú társadalmi kérdésnek ítéljük, aminek a megoldása szükséges, különösen szükséges akkor, amikor a már említett bátaapáti beruházás elindulhat, és a Paksi Atomerőmű már említett - illetve az előbb szavazott erről is a parlament érintőlegesen - élettartam-hosszabbítása is meg fog valósulni, így az ott keletkező hulladék hosszú távú elhelyezése szükséges. Ebben a történelmi időszakban szükséges az, hogy az érintettek, a befogadók támogatását továbbra is megőrizzük, ehhez pedig szükséges az, hogy ezt a törvényt ebben a pontjában ilyen módon módosítsuk.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, vitassa meg az előterjesztést, és kérem, hogy az esetlegesen felmerülő módosító javaslatok elfogadása után mielőbb szavazzunk ennek a kérdésnek a pozitív megoldása érdekében.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)

(19.50)

Forrás: parlament.hu