MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A XXI. század küszöbén a fogyasztóvédelmi gondolat új kihívásokkal néz szembe. A változások középpontjában egy új technológiai újítás, az internet áll.

A számok elképesztőek. Világszerte közel 500 millió ember rendelkezik internetkapcsolattal. Magyarországon az internethez hozzáférők száma ma már meghaladja a 2 millió személyt. Az internet széles körű hozzáférhetősége, több más szolgáltatás megjelenése mellett, elősegítette az elektronikus kereskedelem számos formájának fejlődését is.

Hadd tegyem hozzá, hogy az internet egy olyan új, hatalmas fenoménná vált, amely izmosan fejlődik, és a saját önszerveződő rendszerében. A Műszaki Egyetem egyik tudós professzorát megkérdeztem, hogy milyen egyenletek és törvények alapján tervezik meg az internetkapcsolatokat, mert mi annak idején Shannon tétele, az Erlang-formula és mások alapján terveztük a távközlési hálózatokat. Erre meglepő volt a válasz: semmilyen törvény alapján - önfejlődő. És ebben van a hatalmas ereje, hogy mind a hardverrésze, mind a vezetékes része, mind pedig a szellemi része a sok millió résztvevővel és a sok ezer technikai szolgáltatóval együtt közösen fejlődik. És hadd tegyem hozzá, hogy a műszaki adatok is egyre növekednek. Ma már televíziós közvetítések, filmek, bármi az interneten keresztül lekérhető, nézhető, elvihető.

Hatalmas a jelentősége. Ne felejtsük el, hogy a kultúrtörténetben mindig a technológiai alapnak volt meghatározó jellege. Nyilvánvalóan a kőkorszakban másféle kultúrtörténetet írtak, mint a bronzkorban vagy a vaskorban, és folytathatnám tovább. Most az internet korába értünk el, és ennek megfelelően ez szinte az élet minden területén jelentős változásokat involvál.

Amint arra az expozéban is utalás történt, hazánkban ez a kereskedelmi forma még nem érte el a fejlett országok szintjét, pedig a vásárlók számára számos előnnyel jár, mint ahogy az államtitkár úr mondta, a 24 órás elérhetőség, az árak és a kínálat összehasonlításának lehetősége, az utánajárás és az ehhez kapcsolódó utazások megtakarítása, valamint az udvarias kiszolgálás.

Ugyanakkor igaz az is, hogy számos fenntartás él a fogyasztókban az új kereskedelmi formákkal szemben. Ilyen elsősorban: a személyes adatok kezelésével kapcsolatos bizonytalanság vagy bizalmatlanság, az esetleges reklamációk kezelése. Különösen igaz ez azért, mert ez a kereskedelmi forma tipikusan nemzetközi jellegű; az interneten keresztül bármely ország kereskedelmi kínálata is könnyen elérhető. Itt tehát a bizalom rendkívül fontos.

Sokszor találunk olyan site-okat, ahol nincs pontosan megnevezve a székhelye, az elérhetősége, vagy adott esetben hogy a reklamáció hol bonyolítható le. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat különös szankciókat vezet be az információs társadalmi szolgáltatás nyújtásával elkövetett jogsértések pönalizálására.

Emellett újraszabályozza a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség önálló és szakhatósági hatáskörét. A 2002 óta hatályos elektronikus kereskedelmi törvény megalkotásával, majd annak 2003. évi módosításával Magyarország már jelentős lépést tett az európai információs társadalomba való integrálódása felé.

(15.50)

Megszületett egy olyan jogszabály, amely a szolgáltatók és fogyasztók jogainak és kötelezettségeinek rögzítésével jogi kereteket teremtett a hazai elektronikus kereskedelemnek. Bár a jogalkotók már a törvény megalkotásakor is messzemenően figyelembe szerették volna venni a vonatkozó európai elvárásokat, mégis további pontosítások szükségességére hívta fel az Unió a magyar kormány figyelmét. Egyetértek Szabó képviselő úrral abban, hogy jó lenne ezt a felhívást, illetve az ezt tartalmazó szöveget megismerni legalább a szakbizottság számára, ebben az esetben sokkal jobban tudnánk értékelni a kormány gyors és határozott lépését, amellyel megkeresett bennünket, törvényhozókat. A bizottsági ülésen elhangzottak szerint a javaslatban foglalt fogalmi pontosítások megfelelnek ezeknek a követelményeknek.

Az elektronikus kereskedelmi törvény módosítása tehát két alapvető elvárásnak tesz eleget: teljessé teszi a jogharmonizációt, és az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült jogalkalmazási problémákra is megoldásokat kínál. Ugyanakkor meg kell említeni azt, hogy föl kell készülnünk arra, hogy az élet és az internet fejlődése további változásokat fog kívánni, és úgy gondolom, hogy ez nem is baj. A klasszikus eljárások és a klasszikus fogalmi rendszerek mind megváltoznak, adott esetben összezsugorodnak, gondoljunk csak a szabványosítás visszaszorulására általában. Ez vonatkozik a törvénykezésre is. Tehát nem hiba az, hogy tulajdonképpen harmadszor foglalkozunk ezzel a témával négy éven belül, hanem természetes velejárója a problémának, és a jövőben is készséggel állunk rendelkezésre, ha ez szükséges. El lehetne gondolkodni azon, hogy a kormány kellő felhatalmazást kap a törvényben arra, hogy az adott esetben specifikus kérdéseket saját hatáskörében szabályozza.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvénymódosítási javaslat elfogadásával megvalósul az elektronikus kereskedelmi szektor jelenlegi szinten teljes jogharmonizációja, és bízom abban, hogy a törvény új formájában még áttekinthetőbb, még több garanciát biztosító, keret jellegű szabályozással segíti majd a hazai elektronikus kereskedelmi piac fejlődését. A törvényjavaslat elfogadását mind a magam, mind a Szabad Demokraták Szövetsége nevében javaslom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu