DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hamar munka ritkán jó, szokták mondani. Ebben a törvényjavaslatban is a jó szándékot érezni, hogy ezzel foglalkozni kell, ez egy olyan kérdés, ami mindannyiunkat, a mindennapjainkat érinti, bizonyos kérdésekben talán jó irányba is visz bennünket, de igazából a megelőző beszélgetések hiányát kell hogy fölvessem. És amikor itt ezt a kérdést már többen érintették, el kell azt mondanunk, hogy a többszereplősség az előkészítő munkálatokban szükséges, és javítja a beadott javaslatnak a minőségét.

(12.20)

Ugyanakkor, amikor a beadott javaslatban úgy néz ki, hogy túl sok szereplővel végeztetünk el feladatokat, engedélyezéseket, felhatalmazásokat adunk, és akkor megjelölünk négy minisztériumot, akkor talán ott azok a gondok jönnek elő, hogy a sok bába közt elvész a gyerek, és a piac szereplői, az élelmiszer-előállítók, akik ebben a folyamatban részt vesznek, valahogy úgy érzik, hogy több helyre kikerült a felelősség, több helyről számon kérhetnek, egyiken sem oly mértékig, hogy ha egyvalaki megjelenik, miniszteriális ellenőrzés vagy pedig amikor a felügyeletet gyakorolják, akkor köthető jobban ez az ellenőrzési feladat. Ezért úgy gondolom, hogy ahol az élelmiszertörvényt módosító javaslatok szerepelnek, több paragrafusban is, több minisztérium felsorolásában, azt hiszem, hogy az Egészségügyi Minisztérium, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elegendő lenne mindannak a folyamatnak az irányítására, mindannak a folyamatnak az ellenőrzésében, amelyre felhatalmazást adnak. Nem tudom, hogy ez meghallgatásra talál-e, mindesetre ebben a dologban igyekszünk módosításokat elérni.

A folyamatban az élelmiszer-higiénia mint egy nagyon fontos, az embereket szolgáló tudományrész - itt a következőkben majd az állategészségügyről fogunk tárgyalni -, tehát az állat-egészségügyi szolgálat egy jól felkészült élelmiszer-higiéniai munkát tud végezni, kell végeznie mindennap. Ennek a feladatnak, úgy gondolom, eleget is tud tenni. A jelen állapotában viszont én személy szerint gondnak látom, hogy míg valamikor az állat-egészségügyi törvényben írtuk elő az Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozását, ez most kikerült a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alól, és átcsúszott az Egészségügyi Minisztériumhoz. Nem mondom, hogy rossz kezekben van, szükségeltetik együttműködni a két minisztériumnak, de talán az ellenőrzési folyamatok, a megvizsgált élelmiszerek fogyaszthatósági döntéseinek a meghozatala, amit az állategészségügy és az élelmiszer-higiénia tud megtenni, ezek miatt fontos lenne, hogy ez a hivatal itt működjön, innen kapjon miniszteriális felügyeletet. Természetesen nem ez a hivatal fogja eldönteni, hogy Magyarországon az élelmiszer-biztonság milyen mértékű lesz, de a fő irányelvekkel, illetve a felügyelettel kapcsolatosan sok mindent tud segíteni.

Ha a talaj-növény-állat-ember folyamatot nézzük, bizonyos esetekben való ellenőrzések, beavatkozások, ahogy itt ez a törvényjavaslat több más törvényt igyekszik módosítani - ezért mondom, hogy megint egy nagy saláta, nagyba markolunk, és mindenbe úgy bele-belekapunk, mindenen egy kicsit módosítunk, megnézzük az uniós irányelveket, az ottani rendeleteket, és nem születik meg egy egységes szerkezetben ez a törvény. Tehát azt érezzük, hogy mindenből valamit jó szándékkal, de nem biztos, hogy jó eredménnyel fogja tudni használni a jó cél érdekében az, aki erre felhatalmazást kap, vagy munkaköri kötelességeként el fogja tudni végezni. Tehát én ezért javaslom, mondom azt, hogy ennek a törvényjavaslatnak a helyébe egy alapos megfontolással, egy jó előkészítéssel, ott sokszereplősen, és később a törvényben már jobban minisztériumokra nem szétkenve a felelősséget, hanem jobban a minisztériumokra irányítva a felhatalmazásokat, kellene erről tárgyalni. Fontos dologról beszélünk, olyan dolgokról, ami, ha nézzük a szándékainkat - az embereknek olyan élelmiszerrel, ami nem okoz gondot az élet meghosszabbításában és sok mindenben, egyáltalán a mindennapi életben -, akkor ez a törvény többet érdemelne ily értelemben az előkészítési folyamatokban, és akkor biztos jobbat is tudnánk elfogadni, mert így sok-sok mindenbe belekapva nem fogjuk tudni azt a nemes célt elérni, ami miatt itt erről a törvényről vitatkozunk.

Természetesen vannak olyan részei, mint az eredetvédelem és hasonló ilyen napi otthoni gondok, amire a kistermelők, nekik mondhatjuk ezeket a nemes célokat, ők azt mondják, hogy jót kell adni, és ez a feladat. Nem ott van a nagy gond, ott van, ahol a tömegtermelések vannak, ott van, ahol sok emberhez eljut az élelem, ott lehetnek azok a manipulatív lehetőségek, amiket meg kell fognunk. És még egyszer szeretném hangsúlyozni az élelmiszer-higiéniának a napi munkában való aktív ellenőrzési feladatait, a napi munkában azokat a pontokat, ahol dönteni kell arról, hogy ez most élelmiszerként mehet, vagy pedig nem lehet emberi fogyasztásra felhasználni azokat az alapanyagokat. Ezért szeretném még egyszer mondani, hogy emiatt, úgy gondolom, a hivatal is, ha ennek a folyamatnak a vezénylője akar lenni, akkor talán a Földművelésügyi Minisztériumnál jobb kezekben lenne, elismerve természetesen az Egészségügyi Minisztériumnak is ebben játszott fontos szerepét.

Ezeket a gondolatokat szerettem volna erről a törvényjavaslatról elmondani, és igazából azt az egyet sajnálom, hogy ezt nem volt időnk úgy igazából kiérlelni, nem tudtunk erről előzetesen beszélni. A mostani javaslatoknál, ahogy az elmúlt időszakban is megéltük, a javaslathoz beadott módosítóink ritkán szoktak támogatást kapni, holott azt reméljük és azt gondoljuk, hogy egy jobb törvénnyel jobb végrehajtást tudnának az ezzel foglalkozók megvalósítani; a lakosságnak pedig sokkal jobbat tudunk adni, jobb értékeket tudnánk elérni mindazokban, amiről ma itt szó esett, hiszen ha megnézzük, akár a várható életkorra, akár az egészségügyi gondokra bizony megoldást kell találni. Ez az egyik része, és ez az egyik nagyon fontos része.

Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu