DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Farkas képviselő úrnak majd bemutatjuk azokat az állattartókat, akik a 2003-as aszály következtében azért hagytak fel a termeléssel, mert csődbe mentek. Aranyáron vették a szalmájukat és az abraktakarmányt, nem tudták fenntartani az állattenyésztést, éppen azért, mert nem tudták maguk megtermelni az állat ennivalóját. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Úgy gondolom, ez téves megállapítás volt.

Járvás képviselő úr pedig örökké vételről beszél. A jogszabály nem vételről beszél, haszonbérbe adásról és elő-haszonbérleti lehetőségről beszél, főleg az állami föld tekintetében, amit önök emlegettek. Nyilvánvaló, a Nemzeti Földalap a kormány döntésének és a birtokhasznosítási elveknek megfelelően hosszú távon bérleti használati lehetőséget biztosít. Tehát itt nincs szó vételről, főleg a nagyobb területek tekintetében, hiszen a jelenlegi lehetőségeket is csak a kisebb területekre, a “Földért életjáradékö programban az NFA-hoz került területekre, illetve más egyéb, elaprózott területekre kívánják biztosítani.

Így, úgy gondolom, azt mondani, amit Kékkői úr mondott, hogy semmi köze a törvényjavaslatnak ahhoz, amit az Agrárgazdasági Tanács leírt, akkor nem értjük meg, hogy mi van abban a javaslatban. Épp a környezeti szempontokat emelte ki, éppen az állattenyésztés hatékonyságát emelte ki, tisztelt képviselőtársam, ehhez hozzátartozik az, hogy ha az állati abraktakarmányt intervenciós áron kell megvenni, akkor lehet, hogy az állattenyésztésen nincs nyereség. De ha valaki megtermeli azt hatékonyan, akkor már tud versenyezni esetleg nyugati versenytársaival.

Tehát erről szólt az én értelmezésemben az Agrárgazdasági Tanács jelentése, teljesen szinkronban van a javaslat. Nyilvánvalóan minden jóindulatú finomítást, javítást elfogadunk, de azért bizonyos elvi kérdéseket, úgy gondolom, helyre kell tenni.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu