DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Elnök Úr! Ivanics képviselő úr zavarba hozott, azt mondja, hogy nyilván nem olvastam a törvényt. Most ez a politikai vitákban megszokott, de felnéztem a karzatra, fiatalok nézik ezt a vitát - és most mi van, ha elhiszik? Van egy képviselő, aki felszólal egy törvényhez, holott nem olvasta volna?

(10.50)

Képviselő úr, persze, elolvastam a törvényt. Ön is hallotta az én felszólalásomat - én nem állítom, hogy nem hallotta, mert hallotta -; én azt javasoltam, hogy e törvény - ami remélem, hogy hatályba lép - alkalmazásának egy időszaka után vonjunk egy mérleget, és állapítsuk meg azt, hogy egy ilyen irányba történő reform mennyire viszi előbbre, mennyire javítja meg az államigazgatást. Lehet, képviselő úr, hogy lesznek olyan tételek, amelyekben önnek igaza lesz, és akkor én nem fogom úgy érezni, hogy kellemetlen dolog azt mondani, hogy kérem szépen, tisztelt Országgyűlés, Ivanics képviselő úrnak ebben és ebben a dologban igaza volt, megint lépjünk talán egyet vissza, mert lehet, hogy túllőttünk a célon, egy szép magyar kifejezéssel élve, ami semmilyen nyelvre nem fordítható le: átestünk a ló túlsó oldalára - lehetséges. De most spekulálunk, a képviselő úr is most spekulál, tehát nem tudjuk, hogy ezeknek az egyes rendelkezéseknek milyen lesz a hatása a bírói és az államigazgatási gyakorlatra.

Én azt mondom, hogy vágjunk bele, mert nincsen veszteni való időnk, és nem azt mondom, hogy na, ez a jövő. Én azt mondom, és ebben talán értsünk egyet, hogy ha eltelik egy kis idő, akkor nézzük meg, hogy e törvény alkalmazásának milyenek a tapasztalatai, még egyszer nyúljunk hozzá, terjesszük ki az egész államigazgatásra, és mire a fiatalok felnőnek, és ők fogják az állam ügyeit intézni, nekik már egy jobb magyar államigazgatás fog a rendelkezésükre állni. Én ezt szeretném.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu