DR. JÓZSA ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés gazdasági bizottsága január 30-án, azaz tegnap tárgyalta a magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló törvényjavaslatot, és döntött annak általános vitára való alkalmasságáról. A törvényjavaslat bizottsági tárgyalásán a bizottsági tagok egyetértettek a felzárkózási program megalkotásának szükségességével, hiszen ez az egyike az európai uniós tagságunkból eredő kötelezettségeinknek, és ezen túlmenően alapvető gazdaságpolitikai, mondhatni, stratégiai jelentőségű kérdés.

A bizottsági ülésen a vita főleg a program megvalósításának eszköze és a program tartalma körül alakult ki. Az ülésen egymástól függetlenül elhangzottak olyan vélemények, amelyek szerint ezt a felzárkózási programot nem törvény formájában kellene megalkotni. Ugyancsak elhangzottak olyan vélemények is, amelyek szerint a törvényjavaslatban számszerűen meghatározott célkitűzések túlságosan pontosan, konkrét értékekkel, tizedes jegyre vannak meghatározva, ezért nehéz így, ebben a formában teljesíteni. Természetesen a vitában ez az értelmezés a helyére került.

A bizottság többsége azonban ezekkel a véleményekkel szemben az alábbi álláspontra helyezkedett. Egyrészről a magyar gazdaság felzárkózási programját célszerű és szükséges törvényi szinten szabályozni, mivel ez a program kormányciklusokon átnyúló, középtávú szabályozási követelményeket határoz meg, a kiszámíthatóság egyik lényeges feltétele.

(12.20)

Ezen követelmények teljesítése csak törvényi szintű szabályozással valósítható meg, ez jelent megfelelő szintet és garanciát. Ezzel elejét lehet venni a későbbi, a stabilitási programmal kapcsolatos felesleges és bizonytalanságot keltő politikai vitáknak is. Ezek a jóslatok, politikai viták önmagukban is stabilitást rontó tényezők, tehát meg kell gondolni, hogy ki milyen álláspontot hangoztat. Mindenképpen a magyar gazdaság és Magyarország pénzügyi egyensúlyi megítélésének pozitív elmozdulását eredményezheti, eredményezi a törvény megalkotása - ez a pénzügyi része.

Másrészről szükséges a magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjában foglalt célkitűzéseknek az ott meghatározott módon történő számszerűsített meghatározása, mivel ezek a rendelkezések a költségvetési törvény megalkotásának szabályaira vonatkoznak, annak tekinthetők. Egyfajta kötelezettségvállalás ez törvényi szinten, ami a költségvetési törvényekben kell hogy megvalósuljon, a költségvetési törvénynek kell ezzel összhangban állnia a későbbiekben. Ezen túlmenően egyértelművé, kiszámíthatóvá teszi a magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózására vonatkozó programmal kapcsolatos intézkedéseket, a magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózásának ütemtervét is.

A bizottságban megfogalmazott vélemények után - van még egy kis időm - szeretnék egy kis kitérőt tenni. Én úgy gondolom, hogy a magyar gazdaság ma is egyensúlyban van. Ezt bizonyítja a forint értékállósága - e mellett a kismértékű ingadozás mellett alapvetően stabilnak tekinthető -, ezt mutatja a növekedési trend pozitív, emelkedő vonulata, és ezen túlmenő, tehát a mai dinamikus növekedésen túlmenő távolabbi cél az euró bevezetése a lehető legrövidebb, de még a fejlődésünket nem veszélyeztető, a forrásokat fel nem faló formában.

Az a vélemény alakult ki, hogy ez a beterjesztés egy kemény, de teljesíthető program, nem veszélyezteti a fejlesztési célokat, ugyanakkor reális alapot teremt az euró 2010-re történő bevezetésének.

Mindezek alapján az Országgyűlés gazdasági bizottsága 14 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett általános vitára ajánlja az Országgyűlésnek a javaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu