DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétségtelen, hogy az Országgyűlés egy országgyűlési határozati javaslatban nagy többséggel azt mondta, hogy a kisebbségeknek a települési önkormányzatokban is biztosítsuk a képviseletét.

Megjegyzem, én azt gondolom, hogy erről a magyar alkotmány is rendelkezik, amikor úgy szól a 68. § valamelyik bekezdése, hogy amellett, hogy a kisebbségek létrehozhatnak helyi és országos önkormányzatot, azt is kimondja az alkotmány, hogy a Magyar Köztársaság törvényei a kisebbségek képviseletét biztosítják. Itt az alkotmányozó nyilvánvalóan nem az országos önkormányzatokról és a helyi kisebbségi önkormányzatokról szólt, mert ha csak ebben gondolkodott volna, akkor nem lenne az előbb idézett alkotmányos rendelkezés.

Ha feltesszük a kérdést, hogy hol kellene képviseletet biztosítani a hazai kisebbségeknek, akkor nyilvánvalóan adódik, hogy az a képviselet megteremthető a helyi önkormányzatokban, és kívánatos lenne megteremteni a parlamentben. A parlamentet tegyük is mindjárt félre. Csak megjegyzem, ahogy mindig meg szoktam jegyezni, alkotmányos kényszer nincs arra, hogy a parlamentben létrejöjjön a kisebbségek képviselete - én speciel szeretném, ha ez megtörténne.

A helyi önkormányzatokban azonban nagyon kívánatos lenne, hogy ott legyenek, ahogy eddig is ott voltak a kisebbségek képviselői. Ahogy Teleki államtitkár úr felidézte azt, az Országgyűlésnek volt egy kísérlete - meg-jegyzem, előre látható volt, hogy az a kísérlet alkotmányellenes lesz -, az a kísérlet megbukott. Most képviselőtársaim teljesen jó szándékúan jöttek egy új javaslattal.

Ez a javaslat az én álláspontom szerint, és ez persze nem sokat jelent, ugyanúgy sérti az alkotmányt, sajnos - bár ne sértené, mert akkor ezt megoldásnak tekinthetném. Miért gondolom ezt, hogy sérti az alkotmányt? Most képzeljük el ezt a helyzetet - a kisebbségi törvényhez nem nyúl ez a tervezet, kínos is lenne, mert most fogadtuk el -: a kisebbségi önkormányzatok vezetőit, akik tényleg a kisebbségekhez tartoznak, hisz a regisztrációs listáról lehet majd csak meríteni, kik fogják megválasztani ezeket a kisebbségi önkormányzati vezetőket? Azok, akik szintén rajta voltak ezen a regisztrációs listán. Tehát jelölt csak kisebbségi lehet, és a kisebbségiek fognak róla szavazni. Ez a kisebbségi önkormányzati vezető ilyen szempontból legitim módon bekerül a testületbe szószólói jogállásban, ha nem választják meg települési képviselőnek. Szószólóként tényleg a kisebbségekhez tartozó ember képviseli a kisebbségeket.

Erre mit csinálunk mi most? Meghonosítunk egy új jogintézményt, és azt mondjuk, eddig ilyen ugyan nem volt, most azt mondjuk, hogy a jövőben lesz ilyen, hogy "akik a kisebbség képviseletét felvállalják" című jogintézmény, azok bekerülhetnek a települési önkormányzatokba. Már a cím is azt mondja, hogy nem kell, hogy kisebbséghez tartozók legyenek. Teleki államtitkár úrnak abban igaza van, hogy kisebbségi civil szervezetek állíthatnak jelölteket, de nem feltétlenül a kisebbségi közösség tagjaiból kerülnek ki ezek a jelöltek. Tehát jelölt mindenki lehet a települési önkormányzati választások során, aki Magyarországon választójoggal rendelkezik.

A választásokon kik fognak voksolni ezekre a képviselőkre? Mindenki, aki a települési képviselő-választáson választójoggal rendelkezik, azaz a legitimitását a magyar választópolgárok összességétől kapja, és nem a kisebbségiektől kapja.

Ezek után megkérdezem önöktől, hogy ez mitől a kisebbségek képviseletét megvalósító jogintézmény. Nincs erről szó, nem valósítja meg a kisebbségek képviseletét, hanem kisebbségi ügyeket felvállaló magyar állampolgárokat juttat be surranópályán a testületbe.

Teleki államtitkár úr kitért arra, hogy ahol kompenzációs lista létrejön, ott van lehetőség arra, hogy az ilyen jelöltek könnyített módon bekerüljenek a testületbe. Igen, ez a normál választásokon igaz. Októberben, ha települési és kisebbségi választások lesznek, akkor ez igaz. Az a kompenzációs lista a választások után megszűnik létezni, és négy múlva, amikor újra választások lesznek, akkor lehet megint települési névjegyzéket csinálni.

Mi lesz akkor, államtitkár úr, amikor időközi választásokat tartunk valamely településen? Nincs kompenzációs lista, és könnyített módon már nem kerülhetnek be a kisebbségek az adott településbe. Vagy azt gondolja, államtitkár úr, hogy az megoldás, hogy, mondjuk, a normál választásoknál bekerülnek könnyített módon, egy év múlva bekövetkezik egy időközi választás, mert a települési önkormányzat feloszlatta magát, akkor viszont az alkotmány el fogja fogadni azt, hogy mivel nincs kisebbségi lista, akkor a kisebbségek nem tudnak bekerülni könnyített módon ebbe a testületbe? - Hogy csak egy anomáliát vessek fel a sok közül, amiket ez a kérdés felvet.

(13.10)

Egy másik dolog, hogy miért gondolom azt, hogy sérti ilyen szempontból a kisebbségek érdekeit: mert még egyszer mondom, az alkotmány a kisebbségeknek ígér képviseletet, és itt nincs arra alkotmányos garancia, hogy a kisebbségek jutnak ezekhez a mandátumokhoz. Ráadásul, gondolkodjunk egy kicsit önkormányzati fejjel, az igazi gondot ott fogja okozni ez a megoldás, ahol egyéni képviselőhelyek és listák is működnek, tehát a tízezer főnél nagyobb településeken. Mivel egy viszonylag erős küszöbszámot állapítottunk meg, hogy milyen számot kell megugrania ennek a kisebbségi jelöltnek, hogy bekerülhessen a testületbe, ezért a kisebbségek abban lesznek érdekeltek, hogy minél több jelöltet állítsanak, hogy össze tudják lapátolni azt a rájuk leadott mennyiséget, ami számukra mandátumot biztosít. Ilyen szempontból tehát a pártok és a kisebbségek, ha úgy tetszik, egymás ellen mennek.

Ez még nem lenne olyan nagy baj, csak én már látom a pártképviselőknek azt a gondolkodását, hogy azzal fogják a saját táborukat alakítani, hogy megcsinálják a saját kisebbségi szervezeteiket, államtitkár úr, mert ez nem művészet: mi itt tízen, ha vagyunk tízen a parlamentben, csinálhatunk kisebbségi szervezeteket, egy óra alatt akár tizenhármat vagy amennyit éppen akarunk. Egyszerre lehetünk egy német kisebbségi szervezetnek tagjai civil szervezetként, és mi, ugyanazok a személyek egyszerre egy görög, egy hottentotta és nem tudom, minek a tagjai leszünk. Tehát nemhogy szűkíti az etnobizniszt, amit itt csinálnak: ez lesz az etnobiznisz melegágya. És azt a viszonylag zárt rendszert, aminek én azért teljes mértékben nem tapsoltam, amit megcsináltunk a kisebbségi önkormányzatok között, de talán már a kisebbségi világ is elfogadta a névjegyzék problémáját - néhányan kényszerből elsősorban, de nem tudtunk nehezebb megoldást találni -, ez az intézmény, amiről úgy beszélünk, mintha egy kisebbségi intézmény lenne, valójában nem az, de ezt a viszonylag zárt rendszert teljesen tönkre fogja tenni. Ezt én jószándékúan mondom, államtitkár úr, mert nem hiszem, hogy nekem meg kellene győznöm önt arról, hogy én tényleg akarom, hogy a kisebbségiek kerüljenek be a települési önkormányzatokba, mert a jelenlegi jogi helyzet visszalépés a tegnapihoz képest. Tegnap ott voltak a magyarországi kisebbségek a települési önkormányzatokban, sőt, ahogy fogalmazni szoktam, létrejöhetett egy térségi autonómia is, hiszen akár többségbe is kerülhettek: az önkormányzati jogok teljességét a kisebbségiek gyakorolták, hatvanegynéhány ilyen kis települési autonómia volt Magyarországon. Ezeket mind-mind megszüntettük az új kisebbségi joganyag létrehozásával; most pedig behozunk egy teljesen testidegen intézményt, jó szándékkal, de azt gondolom, hogy nagy-nagy dilettantizmussal. Nekünk még sokat kell barkácsolnunk ezen a jogszabályon, hogy ez alkotmányos legyen, és tényleg kisebbségi érdekeket szolgáljon, de haladjunk ezen az úton, hogy ezt tető alá hozzuk.

S még egy megjegyzés. Az azért érdekes dolog, hogy választójogi törvényt módosítunk a választások évében, és a kormánynak nemhogy álláspontja nincs, bujkál a bizottságok elől, vagy bujkálni kényszerül, mert bizottsági ülésen sem fejti ki a kormány az álláspontját (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és láthatólag itt sincs a kormánynak álláspontja.

Forrás: parlament.hu