HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik törvényjavaslat, amelyik a költségvetést kívánja módosítani, hat javaslatot foglal magában. E hat javaslat mindegyike az állami kötelezettségvállalásokat növeli. Ezeknek a tervezett kiadásoknak és adósságátvállalásoknak az indokát a törvény paragrafusai között és az indokoló részben sem találtuk meg, és nem vagyunk meggyőződve ezeknek a fontosságáról, szükségszerűségéről.

Hadd kezdjem a költségvetési törvény módosításának a 9. §-ával: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az eredeti 10,5 milliárd forint helyett 94,5 milliárd forintot fordíthat az idén üzleti célú befektetésre azok között a kiadások között, amelyek nem érintik a kormányzati szektor hiányát. A törvénymódosító javaslatból kiderül az is, hogy a privatizációs szervezet a tartalékok feltöltését 10 milliárd forinttal 20 milliárdra emelheti. Ezek az államháztartás jelenlegi helyzetében különösen jelentős összegek, de a javaslat részleteiről sem a pénzügyminiszter úr, sem az ÁPV Zrt. nem adott idáig semmilyen tájékoztatást, tehát fogalmunk sincs, hogy ez a pénz, ez a 84 milliárd forint mire fordítódik, mire fogják felhasználni. Ez így számunkra elfogadhatatlan.

A költségvetési törvény erre az évre a privatizációval és a vagyonkezeléssel összefüggő kiadásokra, valamint a tartalékfeltöltésre közel 52 milliárd forintot irányzott elő. A javaslat ezt 147,5 milliárd forintra emeli. A költségvetési törvény alapján az ÁPV Rt. a kiadásain felüli összeget köteles befizetni a központi költségvetésbe. Ezek szerint azonban a kiadások megemelkedhetnek, ez a 84 milliárd forint már nem jelenik meg befizetésként az államkasszában. Kérdezem, hogy miért. Persze ennek lehet számos indoka: államosítás, befektetés valamelyik cégbe, cégátvétel más vagyonkezelőtől vagy valami ilyesmi. Megjegyzem, az ÁPV Zrt. az idén 230 milliárd forintot meghaladó privatizációs és 8,5 milliárd forint osztalékbevétellel tervezett, és ezt főként a MOL-részvényeknek a MOL által történt lehívása következtében már teljesítette is.

A 8. § az autópálya-építéssel kapcsolatos kreatív könyvelési trükkök következménye. Itt nem kis tételről, közel 416 milliárd forintról van szó, hiszen ilyen hiteltartozást készül átvállalni az MFB-től és más kereskedelmi bankoktól a költségvetés. A Nemzeti Autópálya Zártkörű Részvénytársaság a hitelátvállalással szemben kész és félkész útszakaszokat ad át a magyar államnak. A törvényjavaslat indokolásában utalnak arra, hogy ez az átvállalás nem kötelesség, csak lehetőség. Nyilvánvaló, hogy ez az akció tulajdonképpen nem más, mint az NA Zrt. részleges privatizálásának előkészítése. Hogy ezek a sorozatos és zavaros autópálya-építési konstrukciók mennyi veszteséget okoztak már, ezt kellene egyszer kiszámolni és tisztába tenni.

Van ennek a törvénymódosító javaslatnak olyan eleme is, amelyet a Magyar Demokrata Fórum a többi párthoz hasonlóan örömmel támogat. Az életüktől és a szabadságuktól politikai okokból megfosztottak kárpótlási határidejének tervezett megnyitását természetesen támogatjuk, és támogatjuk a Nyugdíj-biztosítási Alap méltányossági alapú nyugdíj-előirányzata keretösszegének 100 millió forinttal történő megemelését is. A baj csak az, hogy ez a szavazatainkkal majd nem lesz jelezhető, hiszen csomagban szavazunk erről, és nyilván ki fogja használni a kormányoldal kommunikációja kapcsán, hogy lám, lám, ez a csúnya ellenzék nem szavazta meg sem a méltányossági nyugdíjalap 100 millióval való emelését, sem a kárpótlási... (Babák Mihály közbeszól. - Dr. Veres János: Meg kell szavazni, és akkor lesz... - Babák Mihály: Ez zsiványság!)

Indokolt lehet az APEH és a VPOP, valamint a munkaügyi felügyelők munkájához a javasolt többletforrások biztosítása, de nem lenne baj, ha a pénzügyminiszter úr ezeknek a mértékéről is adna valami tájékoztatást, mert ha ez valami elfogadható számot jelentene, akkor elképzelhető, hogy ez nem egy rossz közelítés.

A másik törvény, az államháztartásról szóló törvény módosítása már egy másik történet, és ahogy Hargitai képviselőtársam jelezte, ez egy elképesztő salátatörvény. Kilenc törvény módosítását foglalja magában, és valóban nem állná ki az Alkotmánybíróság előtti próbát vagy vizsgát, hiszen az Alkotmánybíróság nemrég hozott egy hasonló eljárás kapcsán egy olyan döntést, amely a törvényhozásnak vagy -módosításnak ezt a formáját alkotmányossági szempontból elfogadhatatlannak minősítette. Ráadásul ebbe a törvénycsomagba beletartozik az önkormányzati törvény is, amely kétharmados jellegű, és kétharmados támogatást fog majd igényelni. Elég nehéz lesz ennek a törvénynek a vonatkozásában a kétharmadot valahogy összekalapálni.

A javaslat 1. §-a nagy horderejű és nagyon komoly következményekkel járó döntés, hiszen 2007. december 31-ei hatállyal a közalapítványok megszüntetéséről rendelkezne. Ez engem azért is érint és zavar, mert a közalapítványokról szóló törvény 1994. január 1-jével lépett életbe az Antall-kormány döntésének következtében. Akkor a kormány azért döntött így, mert valóban úgy gondolta, hogy a közpénzek felhasználásának ez egy jó módja, tényleg irányítottan és ellenőrzötten kerülhetnek olyan szervezetekhez ezek a döntések, amelyek érdekközösséget mutatnak az alapító és a felhasználó vonatkozásában, de sok olyan dolgot küszöbölnek ki, ami csak ebben a formában elképzelhető és lehetséges.

(20.40)

Az az indoklás, hogy ezek a közalapítványok a közpénzek elfolyatásának lehetséges útját vagy eszközeit biztosítják, meglehetősen furcsa indoklás, hiszen rendkívül rossz fényt vet azokra az alapítványi munkatársakra, kurátorokra vagy tisztségviselőkre, akik azért zömükben - nem mondom, hogy nem volt ilyen - tisztességgel teljesítették a feladatukat. Ráadásul, miután itt a kormány és kormány közeli szervek által alapított intézményekről, alapítványokról van szó, ide a kormány delegálta az embereket, tehát tulajdonképpen a kormány saját magáról, a saját maga által oda delegált emberekről állít ki egy rendkívül negatív bizonyítványt. Én ezt vissza is utasítom, és elfogadhatatlannak tartom, hiszen ezek az emberek sok esetben díjazás nélkül végzik a munkájukat, és nem ilyen elbánást érdemelnek.

Ráadásul az Állami Számvevőszékről szóló törvény az Állami Számvevőszéket kötelezi arra, hogy ezeknek az alapítványoknak a működését nyomon kövesse, ellenőrizze, és ha bármi olyat talál, ami a törvényi előírásoknak nem felel meg, akkor azt jelezze. Tehát, ez az indítvány az ÁSZ munkáját is erőteljesen megkérdőjelezi. Ráadásul a kormány 2005 tavaszán még létrehozott két közalapítványt. Csak emlékeztetem pénzügyminiszter urat, hogy az egyik közalapítvány a Demokrácia Központ Közalapítvány volt, 1037/2005. számú kormányhatározat, a Magyar Történelmi Film Közalapítvány létrehozása pedig az 1039/2005. (IV. 28.) számú kormányhatározattal volt.

Felvetődik az a kérdés, hogy ha ezek a közalapítványok megszűnnek, akkor az államtól átvállalt hasznos feladatok további ellátása - a közigazgatás reformja, a szervezetek létszámának csökkentése és karcsúsítása mellett - a jövőben hogyan történik majd. Milyen állami szerv fogja ellátni például a média-közalapítványok, a Szabadságharcosokért Közalapítvány, az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, a Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány, a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, a Hajléktalanokért Közalapítvány, a Magyarországi Nemzeti Etnikai Kisebbségekért, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány feladatait, és még lehetne sorolni, hogy ezeknek a munkáját kik fogják elvégezni. Egyáltalán a spórolás jegyében ellátásra kerülnek-e ezek a feladatok? Erősen megkérdőjelezhető ennek az intézkedésnek a logikája, az indoka, az oka. Azt gondoljuk, hogy ezt át kellene gondolni, és vissza kellene vonni, mert nem előre mutat, hanem inkább visszalépést jelent.

Ráadásul egy későbbi esetben, amikor a Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos törvény módosításáról van szó, azt mondja... - a javaslat e paragrafusának van még egy furcsasága, ez a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényjavaslat, ahol a Regionális Fejlesztési Holding feletti tulajdonosi jogokat tulajdonképpen az MFB fogja gyakorolni, ami meglehetősen furcsa. De ennek a javaslatnak van még egy furcsasága. A javaslat 1. §-a éppen arról szól, hogy mennyire károsak is a közalapítványok, és megszüntetésük indokolt, amikor e javaslat 4. §-ának (3) bekezdése szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. Idetartozik az Agora Ipari Kft., az Erfo Ipari Kht., Kézmű Kht. és egyebek. Tehát van ellentmondás szép számmal ebben a törvényjavaslatban. Nagyon érdemes lenne átgondolni, mert így valóban nem elfogadható.

Azt mondja a 6. §, hogy a Magyar Fejlesztési Bank törvénymódosításának célja a vállalkozói banki feladatok kialakítása, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer hatékonyabbá tétele, továbbá a vállalkozások hitelhez jutásának, valamint a hazai és európai közösségi források felhasználásának elősegítése. A javaslat pontosítja a Fejlesztési Bank feladatait, így lehetővé válik a beruházások mellett a kísérleti fejlesztések finanszírozásában történő szerepvállalás. A javaslat pontosítja azt is, hogy a Fejlesztési Bank az Európai Közösség pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok ellátása során közreműködő szervezetként vesz részt. Az is lehetővé válik, hogy az MFB a külön törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet esetében a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakoroljon, valamint az MFB-törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezet esetében vagyonkezelői tevékenységet folytasson.

A 7. §-ban az egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítása az Egyenlő Bánásmód Hatóság által a munkaügyi ellenőrzések során hozott határozatok, illetve határozatokban foglalt adatok nyilvántartásának jogszabályban meghatározott szervek és személyek részéről történő átadását szabályozza. Ezek olyan módosító javaslatok, illetve olyan törvényjavaslatok, amelyeknek egy része támogatható lenne. Itt még egyszer arra hívom fel a figyelmet, hogy megvonja a kormány és a kormányzati többség ezzel az előterjesztéssel az ellenzéktől azt a jogot, hogy bizonyos módosítójavaslat-részekkel egyetértsen, hiszen a törvény elfogadásakor ilyen különbségtételre lehetőség és mód nem nyílik.

Ezért sajnálattal kell azt megállapítani, és a Magyar Demokrata Fórum nevében kijelenteni, hogy annak ellenére, hogy vannak támogatható elemei ennek a törvénymódosító csomagnak, ezt a Magyar Demokrata Fórum ebben a formában természetesen támogatni nem tudja.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu