PAIZS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! A kistérségi vitához kapcsolódóan szeretném elmondani, hogy a kistérség és a kistérségi igazgatás nem előzmény nélküli. Göndör István is utalt arra, hogy már 2002-ben is létezett egy ilyen elképzelés, sőt én korábbi időszakra nyúlnék vissza: a magyar közigazgatás történetében a XIX. században a kiegyezés utáni törvénykezés eredményeképp jött létre az az államigazgatási eljárási rend, amely a második világháborúig, mondhatnám, tulajdonképpen zavartalanul funkcionált. A Bibó-szakkollégistáknak talán nem kellene megemlíteni, mégis megemlítem Bibó István nevét, aki nagyon sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel.

Nem akarok a megye kontra régió vitában elmerülni. Azt gondolom, hogy a megye betöltötte a szerepét. Csak egyetlenegy dolgot hadd említsek. Földrajzilag nem létezik az a vármegye, amire a miniszterelnök úr olyan nagyon lelkesen hivatkozott. Azt gondolom, hogy olyan társadalmi változások sokasága következett be, amire nem volt precedens. Tehát precedenst kell teremteni újszerű dolgokra, azért, hogy egy hatékony működés következzen be.

Végül a törvény megalkotása és elfogadása-elfogadtatása, valamint az ellenzék bekapcsolása számomra azért is nagyon fontos lenne, mert meggyőződésem, hogy a kistérségi lépték kérdésében csak akkor lehet reálisan dönteni, ha eldől, hogy milyen funkciók ellátására kívánjuk alkalmassá tenni. Ennek függvényében azt gondolom, hogy szükséges egy erősödő alapszint kialakítása. Ha ez nem következik be, akkor marad egy gyenge, dezintegrált alapszint, ami biztosítja ugyan a működőképességet, de nem lesz képes a középszintű feladatok ellátására. Nagyon örülnék annak, ha a kistérségi társulásokban nemcsak célok fogalmazódhatnának meg, hanem döntések is, hiszen alkalmasak erre.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu