DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány megjegyzés az itt elhangzottakhoz.

Pálinkás képviselő úr azt mondta, hogy jogbizonytalanságot teremt az, ha egy év után átkerülhet valaki az államilag finanszírozott kategóriából. Ez bizony így igaz, képviselő úr. Ugyanolyan jogbizonytalanságot teremt, mint annak a kartársnak az esetében, aki nem jutott be a felsőoktatásba, hanem elhelyezkedett a versenyszférában, és amennyiben a munkája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, akkor elbocsátják. Sőt, őt akkor is elbocsátják, ha egyébként kiválóan dolgozik, de a piac követelményei közben megváltoztak, és nincs szükség a munkájára. De ezt most hagyjuk. Ugyanez a helyzet akkor, ha, mondjuk, egyéves, határozott idejű szerződéssel vették fel, és ha nem váltja be a reményeket a munkája, akkor egy év után nem hosszabbítják meg a szerződését. Tisztelt képviselő úr, ez bizony jogbizonytalanság mindannyiunk esetében. Nem látom be, hogy miért pont a hallgatókat kellene mentesíteni ez alól.

Hasonlóképpen azt mondta Pálinkás képviselő úr, és ebben is igaza van, hogy jelentősen megemelkedik a költségtérítés összege. Képviselő úr, az a helyzet, hogy jelen pillanatban a költségtérítésesnek nevezett képzést, kis híján félig, még mindig keresztfinanszírozás formájában állami forrásokból finanszírozzuk. Azt, amiről Almássy Kornél az imént beszélt, a hihetetlen mennyiségű diplomás-munkanélküli képzését bizony jórészt költségtérítéses formában végezzük, úgy, hogy az állam mindannyiunk pénzéből a munkanélküliek képzéséhez jó sok pénzzel hozzájárul. Azt gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy erre sincs szükség. Olyan költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókra van szükség, akik utána el is tudnak helyezkedni, és akiket nem azon az alapon finanszíroznak, hogy a nagyobbik részét úgyis kifizeti a költségvetés.

Köszönöm szépen

Forrás: parlament.hu