DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány előttünk lévő javaslatának lényegét röviden valahogy úgy tudnám összefoglalni, mint ahogy a kisebbségi véleményekben is megvolt, hogy az új Gyurcsány-kormány arra tesz javaslatot, hogyan lehet rövid idő alatt minél több közszférában dolgozó alkalmazottat a lehető legkevesebb anyagi ráfordítással kirúgni az állásából. Bár a bonyolult munkajogi szabályok nem fogalmaznak ennyire egyértelműen, aki kicsit is jártas a munkajog világában, tud olvasni a sorok között. Gyurcsány Ferenc célja az, hogy az államreform címszava mögé bújva köztisztviselőket, közalkalmazottakat tegyen ki az utcára, tekintet nélkül arra, hogy jól vagy rosszul végzik-e munkájukat. A Gyurcsány-féle fűnyíró gépezet nem válogat. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közszférában dolgozók közül ma senki nincs biztonságban, sem a köztisztviselők, sem a tanárok, sem az egészségügyben dolgozók, sem a fegyveres testületek tagjai.

Visszafogott becslések szerint is minimum 600 ezer közszolgálati munkavállalót érint az előttünk lévő törvénymódosító csomag. Gyurcsány Ferencnek nem számít, hogy valaki 3 vagy 30 éve végzi el a munkáját nap mint nap a legjobb tudása szerint, a kormányprogram szerint a központi igazgatásból minden ötödik embert el kell bocsátani. Ha valakinek eddig kétségei voltak afelől, hogy Gyurcsány Ferenc nemcsak beszélni tud, hanem cselekedni is, tessék, itt az élő példa. A kormány javaslata szerint a beterjesztett törvényjavaslat kihirdetését követő 8. naptól kezdődően elkezdődhet a leépítés. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy aki augusztusban kapja meg a felmondólevelét, arra már az új jogszabályok vonatkoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ellentétben az MSZP vezérszónokával, aki igen rövid ideig beszélt, nem használta ki a tíz percet, mert hát nem is lett volna tíz percen keresztül mit mondania, és megvédeni azt, ami megvédhetetlen, én egy másik MSZP-s képviselőt, mivel itt van a teremben, Szabó Zoltánt idézném, aki az oktatási bizottság ülésén a következőket mondotta. Csak szeretném felhívni az MSZP-s vezérszónok figyelmét, hogy a közszférában dolgozók fokozott munkajogi védelme 1992-től datálódott, sajnos akkor még nem az Orbán-kormány volt Magyarországon, hanem az Antall-kormány, de jó intézkedést hozott.

Ezt mondja szó szerint Szabó Zoltán: "Ez egy szerzett jog, valaha, 1992-ben így döntöttünk - mármint a fokozott munkajogi védelem mellett -, hogy a közszférában dolgozókat különböző okokból, de mégiscsak fokozott védelem illeti meg. Nem vitás, ez a törvényjavaslat nem utolsósorban arról szól, hogy ettől a fokozott védelemtől, ennek a fokozott védelemnek egy részétől meg kívánjuk őket fosztani. Világos, hogy a fokozott védelem egyik oldalon jogbiztonság a közszférában dolgozóknak, a másik oldalon teher az államháztartásnak." Ez egyenes beszéd, itt nincs mese, ajándék a köztisztviselőknek most a köztisztviselői napra, csak az a kérdés, hogy hol vannak a szakszervezetek jelen pillanatban, amikor ilyen húsbavágó kérdésekről van szó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány dolgot szeretnék kiemelni ebből a javaslatból. Amennyiben a kormány önkényesen csökkenti az állami szervek, az önkormányzatok költségvetési támogatását, akkor erre való hivatkozással a munkavállaló jogszerűen felmenthető állásából. Csak szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy aki délután itt végigülte az oktatási törvény vitáját, ott megteremtették a munkanélküli-pedagógusok hadát, itt meg megteremtették annak lehetőségét, hogy hogyan tudunk a legolcsóbban megszabadulni tőlük.

Végkielégítés csak a felmentési idő letelte után fizethető ki, előbb egy nappal sem. Felmentés esetén a munkáltatónak nem lesz kötelessége más munkakört felajánlani a munkavállaló számára, ez csak lehetőség marad. Előre borítékolható, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kötelező létszámcsökkentés esetén egyetlen munkáltató sem fog élni ezzel a lehetőséggel.

Ha a munkáltató úgy gondolja, hogy a köztisztviselő a teljesítménykövetelményeket nem vagy csekély mértékben, illetőleg alacsony színvonalon teljesítette, soron kívüli minősítést kell végezni. Erről beszélt képviselőtársam, de ez rengeteg szubjektív elemet hordoz magában, és visszaélésre adhat okot. Amennyiben ugyanis a munkáltató nem jóhiszeműen gyakorolja ezt a szabályt, gyakorlatilag egy hét alatt el lehet távolítani egy alkalmazottat úgy, hogy a munkáltató egy soron kívüli minősítéssel a feladat elvégzésére alkalmatlannak minősíti a munkavállalót, és felmenti állásából.

További, a munkavállalók érdekeit súlyosan sértő módosításokat is tartalmaz a kormány javaslata, amelyek közül kiemelném azt, hogy ha a felmentett közalkalmazott a felmentési idő alatt más költségvetési szervvel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, akkor ezt a korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, a felmondási időből hátralevő időre átlagkeresetre nem jogosult, és természetesen végkielégítésre sem jogosult.

Kedves kormánypárti Képviselőtársaim! Miért van szükség erre a szabályra? Miért nem elég önöknek, hogy minden ötödik közszférában dolgozó alkalmazott munkáját, létbiztonságát felszámolják? Miért kell még egyet belerúgni a munkájuktól megfosztott, de munkát kereső és dolgozni akaró emberekbe?

Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom végére hagytam a törvényjavaslat azon részének ismertetését, amely véleményem szerint a legfelháborítóbb eleme a kormányjavaslatnak. Ezt a törvénymódosító elemet a kormány az előterjesztés záró rendelkezései közé rejtette el. A módosítás lényege az, hogy a kormánytanácsadók, a miniszterek mellett dolgozó politikai főtanácsadók, valamint a miniszteri kabinet tanácsadóinak létszámát a jövőben nem 5, hanem 8 százalékban maximálja a kormány az adott közigazgatási szervnél dolgozó köztisztviselők létszámához képest. Ez azt jelenti, hogy a közszférában dolgozók közül mindenki rosszul jár, kivéve azok, akik közel vannak a tűzhöz. (Babák Mihály: A haverok.) Mindenhol leépítések lesznek és takarékosság, kivéve a kormány háza táján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Reméljük, hogy a kormány visszavonja ezt az előterjesztést, vagy ha nem, a kormánypárti képviselők nem fogják megszavazni ezt a munkavállalók jogait és érdekeit súlyosan sértő jogszabálytervezetet. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem támogatja a kormány javaslatát, és képviselőink nem fogják szavazatukat adni a javaslat elfogadásához.

Köszönöm figyelmüket.

Forrás: parlament.hu