HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szabó képviselő úr mondta, hogy az ellenzék leleplezte magát; én meg azt gondolom, hogy nem leplezte le magát, hanem azokat a kérdéseket tette fel, és azokra a körülményekre igyekezett rávilágítani, amelyek hiányoznak ezekből az előterjesztésekből. Amikor ön azt mondja, hogy Svédországban 18 százalék, Magyarországon meg 23 százalék, és ez nyilván ordító különbség, azért ne felejtse el, hogy Svédországban a polgárosodásnak nem voltak akkora törésvonalai, mint Magyarországon, és bizony, tetszik vagy nem tetszik, Magyarországon az államnak ezt a fajta gondoskodó szerepét még nem sikerült kiradíroznunk az emlékekből oly mértékben, ahogy az kívánatos lenne. Ezt sem lehetett kihagyni, ha a társadalompolitikai összefüggéseit is vizsgáljuk a kérdésnek.

A közoktatás kérdése. Önmagában azzal, hogy a közoktatásban az állam szeretné az eszközeit hatékonyabban használni, nincsen probléma, viszont akkor megkérdezem önöktől, hogy akkor miért nem mertek bátran lépni. Miért lett elmaszatolva a kötelező óraszámok kérdése? Miért hozzák olyan helyzetbe a munkáltatói jog gyakorlóit, hogy ők heti legfeljebb négy órát elrendelhetnek? Nem tisztázták a fenntartó és a munkáltató viszonyát ebben a kérdésben, nem tisztázódott, hogy a költségvetési törvénnyel az állami normatívákon keresztül milyen helyzetet fognak teremteni. Ezek a kérdések mind megválaszolatlanok maradtak.

Nem tisztázódott az a kérdés sem, ami szerintem alkotmányos problémákat is felvet, hogy egy ágazati, szakmai feles törvénnyel önök kétharmados törvényeket igyekeznek módosítani, lásd kötelező önkormányzati iskola-, intézményműködtetési társulások létrehozása. Ezekre a kérdésekre, azt gondolom, szakmailag megalapozott, adekvát válaszokat kell adni, és nem arra mutogatni, hogy az Orbán-kormány mit akart vagy a jegybank elnöke mit akart meg egyebek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) 2006-ot írunk, önök kormányoznak; az ellenzéknek az a dolga, hogy kérdezzen, és ha van jó válasz, akkor nem tudunk mást tenni, mint elfogadjuk. Csak egyelőre a jó válaszok hiányoznak.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu