HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár: Először szeretnék reagálni Simicskó képviselő úr napirend előtti felszólalásának címére: "Az erő és befolyás kötelez". Szeretném leszögezni, hogy a nemzetpolitika nem erő és nem erőfitogtatás kérdése, hanem az együttműködésé; együttműködés a világban élő magyar közösségekkel és együttműködés azokkal az országokkal, amelyek ezeknek a közösségeknek az otthonául szolgálnak. Rá szeretnék mutatni arra is, hogy az elmúlt években alapvető változások következtek be térségünkben és a magyarság körében egyaránt, és az a valódi kérdés, hogy képesek vagyunk-e válaszokat adni ezekre a kihívásokra.

Mi azt szeretnénk, hogy a magyar kisebbségi közösségek ne elszenvedői, hanem aktív alakítói legyenek a térségbeli folyamatoknak, elsősorban azoknak a pozitív fejleményeknek, amit az Európai Unió kibővítése jelent. Csak az identitás megőrzését segítő gazdasági és szociális háttér megteremtése vezethet el ahhoz, hogy valódi bázisa alakuljon ki az autonómiatörekvéseknek is. Éppen ezért a normativitásra épülő identitásmegőrzést elősegítő támogatáspolitikából és a versenyképességet, a gazdasági-társadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztési stratégiák rendszeréből álló támogatáspolitikát kívánunk megvalósítani. A tavaly októberi közös kormányülésen ennek szellemében szerepelt a román féllel napirenden például a negyedik páneurópai folyosóhoz kapcsolódó útfejlesztés vagy az egészségturisztika kérdése.

Néhány gondolatot a román kisebbségi törvény elfogadásának nehézségeiről. A kisebbségi törvény sorsának alakulását önmagában is kiemelt jelentőségű kérdésnek tekintjük a román parlament napirendjén lévő, a demokratikus jogrendet és az európai uniós értékeket szolgáló törvényjavaslatok közül. Érzékeljük, hogy Romániában az utóbbi időszakban aktivizálódtak azok a politikai erők, amelyek a magyar-román megbékélés és aktív stratégiai partnerség ügyét inkább konjunkturális, a pillanatnyi érdekeknek megfelelő tényezőnek tekintik, és az adott kérdésekben olyan álláspontra helyezkednek, amely a két ország kapcsolatainak fejlesztése során - már meghaladott korábbi időszakokra jellemző - magyarellenes hangulatkeltésre emlékeztet.

A kisebbségi törvénynek a kulturális autonómiát is magában foglaló eredeti tartalommal való elfogadására az Európai Unió is várakozással tekint, hiszen ismeretes, hogy az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése a törvény elfogadását üdvözli, és jelentős lépésnek tekinti a nemzeti kisebbségek jogai érvényesülésének tekintetében.

(9.10)

Most szeretnék kitérni néhány szóval a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseire. A magyar külpolitika a határon túl élő magyarság jogainak és érdekeinek érvényesítését az Európai Unió normáival összhangban támogatja. Támogatjuk a határon túli magyarságnak az európai gyakorlati megoldások szellemiségével egybevágó, a többség és a kisebbség megegyezésén alapuló autonómiatörekvéseit.

A konkrét autonómiaformák tekintetében a határon túli magyar közösségek számára nem Budapestről kívánunk recepteket adni, hanem azt szorgalmazzuk, hogy az adott nemzeti kisebbség legitim szervezetei és a többségi nemzet a politikai párbeszéd útján egyeztessenek egymással és a többségi társadalom képviselőivel.

Meggyőződésünk, hogy az autonómia olyan tartalmi elemei, mint az önkormányzatiság, az ügy közeli döntéshozatal, a szubszidiaritás elve, a decentralizáció erősítése a központi államigazgatásban vagy a helyi költségvetések központi támogatásának növelése olyan európai uniós vívmányok, amelyek a többségi és a kisebbségi társadalom érdekeit egyaránt szolgálják.

A közigazgatás decentralizációjának, a helyi önkormányzatiság erősítésének folyamata a Románia európai uniós csatlakozási felkészülése során megindított közigazgatási reformnak is részét képezi, melynek eredményeit a kormány is figyelemmel kíséri. A március 15-ei székelyudvarhelyi és a június 18-ai gyergyóditrói székely nagygyűlésen a résztvevők megerősítették autonómiaigényüket. Ennek az elkötelezettségnek különböző formájú kinyilvánításában nincs új elem vagy szenzáció, hiszen az autonómia bizonyos formáinak célkitűzései az RMDSZ programjában is szerepelnek.

Összességében a kormány egyértelmű törekvése az Európai Unió kisebbségi dimenziójának erősítése annak érdekében, hogy a kisebbségi politikában az egyéni emberi jogi megközelítés mellett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a kollektív jogok szemlélete nyerjen teret. Ezeket a folyamatokat támogatja a kormány, és lép fel nemzetközi színtéren ennek érdekében. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu