NAGY LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ez év június 28-i ülésén megtárgyalta a T/366. számú törvényjavaslatot, amely a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szól.

(19.40)

A bizottsági ülés vitájában többségi álláspontként fogalmazódott meg, hogy helyes a törvényjavaslatban megfogalmazott azon törekvés, hogy egységesíteni kell a végkielégítés kifizetésére vonatkozó szabályokat. Az érintett törvényekben ugyanis eltérő rendelkezések voltak. A törvények fele arról rendelkezett, hogy a felmentési idő utolsó napján, a másik része pedig arról, hogy az utolsó munkavégzési napon kell kifizetni a végkielégítést. Most tehát egységesek lennének a szabályok: a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni a végkielégítést.

Ha valaki a közszférában helyezkedik el, már a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt, akkor nem fogja megkapni a hátralévő időre járó átlagkeresetet, és nem fogja megkapni a végkielégítést, hanem majd a következő, közszférán belüli munkaviszonyának a megszűnésekor. A versenyszférára ez már nem vonatkozik.

Másrészt a javaslat rendelkezése szerint tulajdonképpen visszatérést eredményez a végkielégítés eredeti funkciójához, nevezetesen ahhoz, hogy a felmentési idő, illetve a jogviszony megszűntét követően egy meghatározott ideig, mégpedig az új munkaviszony létesítéséig biztosítja az érintett személy megélhetését. Ezért a törvényjavaslat akként fogalmaz, hogy amennyiben már a felmentési idő alatt teljesen egyértelművé válik, hogy valaki a közszférában ismét el tud helyezkedni, akkor a végkielégítésre nem lenne jogosult a mostani jogviszonya megszűnésekor, viszont a következő jogviszonyában, amikor majd az megszűnik, akkor összeszámítják a végkielégítésre jogosító időket és a végkielégítésre való jogosultságot.

Harmadrészt lényeges rendelkezés, hogy megszűnne a munkakör-felajánlási kötelezettség felmentés esetén. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy eddig is formális volt ez a felajánlás.

Negyedrészt lényeges változás, hogy a jövőben nemcsak az Országgyűlés, a kormány, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, hanem maga a szerv vezetője is dönthet a létszámcsökkentés kérdésében. Nyilvánvalóan ő ismeri a finanszírozási helyzetet, a költségvetési lehetőségeket. Az előbbi feltételezésből kiindulva indokolt megadni a szerv vezetőjének is a létszámcsökkentésre való döntéshozatalt.

A bizottság a vitát követően 10 igen szavazattal, 8 ellenében általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu