GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Móricka-viccben ön nyilvánvalóan jobb nálam (Szórványos derültség az MSZP soraiban.), annak mesélésének szerepét, ha nem veszi zokon, meghagyom a következőkben is az ön számára.

Ami a dolog lényegét illeti (Szijjártó Péter közbeszólása. - Folyamatos zaj.), ennek a négyéves kormányciklusnak az a legfontosabb feladata, hogy Magyarország annak a történelmi lemaradásnak egy jelentős részét, amelyet az elmúlt évtizedekben - még tágabban: ennél sokkal hosszabb időszak alatt - felhalmozott, ledolgozza. S ha már korábban volt ebben vita, akkor újra mondom: az a fajta hétköznapi Európa, amely abban ölt testet, hogy a magyar nyugdíjasoknak nem nehezebb az élete, mint az osztrák nyugdíjasoknak, hogy a magyar gazdáknak nem nehezebb az élete, mint a bajor gazdáknak (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ajjaj!), ennek a lemaradásnak nagy részét behozzuk. Erről szól, amit csinálnunk kell. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Micsoda?) Természetesen ahhoz, hogy ezt a politikát sikerrel lehessen érvényesíteni, ennek sok feltétele van. Az egyik feltétele az, amiről az elmúlt hetekben sokat beszéltünk: teremteni egy olyan pénzügyi-gazdasági talapzatot, amelyre erős várként lehet felépíteni egy modern Magyarországot. Ez a dolgunk. De azt gondoltam eddig, hogy önök osztoznak ebben, hiszen az elmúlt hónapokban, években nemegyszer kárhoztattak engem, hogy miniszterelnök úr, hát tegyen már valamit, mert egyébként az államháztartással vagy a költségvetéssel gondok lesznek. Most úgy látom, hogy éppen az a baj, ha cselekszünk.

Aztán van még más feladat is. Úgy kell átalakítani viszonyainkat - igen, a felsőoktatástól az egészségügyig, az igazgatástól majd a nyugdíjrendszerig -, hogy egyszerre több feltételt tudjanak teljesíteni. Ezek közül a legfontosabb, hogy igazságosabban osszák szét javainkat, és valóban hatékonyan használják azt a forrást, amelyik minden fillérjében az adófizetőktől származik. A reformok arról szólnak, hogy egy igazságosabb országot teremtsünk, hogy úgy rendezzük be Magyarországot, hogy nem annak jut belőle több, akinek egyébként is több van, hogy ne határozza meg egy életre a sorsát senkinek sem, hogy milyen faluba, milyen családba született. Arról szól, hogy a közfelelősséget és a magánfelelősséget újraosztjuk, hogy a közösség elismeri a teljesítményt és a sikert, és azt mondja, hogy igen, a ti teljesítményetekből áll össze Magyarország, és harmadsorban áll abból, hogy soha korábban nem látott mennyiségű közcélú fejlesztés valósulhat meg a következő években.

Erről szólnak a kormány programjai, erről szól mindaz, amit Új Magyarországnak hívunk. Erről beszéltünk a kampányban, arról beszéltünk, hogyan lehet ezt megteremteni. És igen, továbbra is arról beszélek, hogyan teremtünk egy jobb, élhetőbb, fejlettebb világot Magyarországon, hogyan teremtünk ehhez stabilabb talapzatot, egyébként úgy, mint ahogy nagyon sokan Magyarországon, amikor személyes céljaikat tűzik ki, új lakást vásárolnak vagy építenek, akkor ehhez a szükséges feltételeket megteremtik, mert tudják, hogy érdemes áldozatot hozni annak érdekében, hogy legyen új lakás, vagy hogy a gyerek menjen egyetemre.

Ha már itt tartunk, és ön lépcsőházakban elmondott mondatokkal példálódzik, hadd osszam meg én is önnel egy másik találkozó eredményét. (Felzúdulás a Fidesz soraiban.) Az én nyugdíjasaim meg, akikkel én szoktam találkozni, azt mondják, hogy miniszterelnök úr, mindaz, amit önök képviselnek ebben az országban, mindaz az érzékenység, amellyel közeledtek hozzánk, nyugdíjasokhoz (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Haha!), mindaz, amit az elmúlt időszakban megtettek, és most is, amilyen módon és mértékben védik a mi érdekeinket, az bennünket arra ösztökél, hogy azt mondjuk, hogy inkább tízszer önök, mint egyszer az a párt, amelyik azzal kezdte kormányzását, hogy elvette a mi járandóságunkat. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólás: Úgy van!) Nekünk olyan kormány kell, amely mer vezetni és mer dönteni; és az az igazság, hogy olyan helyesek voltak ezek a fideszes fiúk valamikor, a kilencvenes évek elején, de mára már nem helyesek, mára már az az igazság, hogy azt sem hiszem el nekik, amit kérdeznek. Nekem ezt mondják a nyugdíjasaim - hát nézze el nekik, hogy ők meg ilyen véleménnyel vannak önökről!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu