GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyiunk előtt ismert, hogy a mezőgazdaságot, különösen az utóbbi években, a változékony időjárásból adódó rendkívül súlyos következményekkel járó káresemények sújtották.
A kedvezőtlen időjárás okozta károkat az üzleti alapon működő biztosítási rendszer soha nem tudta úgy kezelni, hogy az az érintett termelők számára megnyugtató megoldást jelentett volna. A viszonylag magas biztosítási díjak miatt a termelők jelentős része nem köt biztosítást, továbbá vannak olyan káresemények, például az aszály, amelyekre a biztosítóintézetekkel egyáltalán nem lehet biztosítási szerződést kötni.
Ezen káresemények következményeinek rendezését a termelők mindig az államtól várták, amely korlátozott lehetőségeit kihasználva igyekezett az elvárásoknak megfelelni. Az állam pedig a költségvetésben rendelkezésre álló, eredetileg más célra szánt források átcsoportosításával és kedvezményes hitellel, amely kamattámogatással és állami kezességgel volt alátámasztva, próbált a károsultakon segíteni. Így volt ez például legutóbb a 2003. évi rendkívül súlyos aszály esetén, amikor 10 milliárd forint végleges támogatást és mintegy 46,4 milliárd forint kedvezményes hitelt biztosítottunk az érintett termelőknek.
Az uniós csatlakozást követően a helyzet e tekintetben is megváltozott. Jelenleg sem az Unió által notifikált támogatási konstrukció, sem az ilyen célhoz rendelt pénzügyi forrás nem áll rendelkezésre, ezért a legutóbbi, 2005. év tavaszán tartott nemzeti agrárkerekasztal-tárgyalások során felmerült a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer kidolgozásának az igénye. Ezt követően került sor az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény módosítására, amely kapcsán a kormány feladatává teszi a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer kidolgozását. Jelen törvényjavaslat e feladatnak kíván eleget tenni, amely egyébként része a száz lépés kormányzati cselekvési program intézkedéseinek is.
A törvénybe foglalt kárenyhítési rendszer a súlyos, 30 százalék fölötti hozamkieséssel járó, a fagy, az árvíz, a belvíz vagy aszály okozta katasztrófa jellegű károkat tudja kezelni, ezért a magyar mezőgazdaságban a kárenyhítési rendszer működtetésével párhuzamosan az üzleti típusú biztosításoknak továbbra is szerepet kell vállalniuk a termelők kárenyhítésében és kártérítésében.
A rendszerhez a termelők az általuk használt összes földterület alapján előre meghatározott, viszonylag csekély összegű hozzájárulás befizetését vállalva önként csatlakozhatnak. Az állam arra vállal kötelezettséget, hogy a kárenyhítési kasszába évenként a termelőkkel azonos összeget fizet be. A kárenyhítés a törvényben szabályozott elvek szerint ebből a forrásból fizethető, de csak a rendszerbe belépett termelők részére, és csak az esetben, ha az említett károk miatt a hozamérték az előző három év átlagához képest a gazdaság egészében legalább 30 százalékkal csökken.
A kárenyhítési rendszer működtetésével kapcsolatos operatív feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal végzi. Az ellenőrzésben a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervek is részt vesznek. A kifizetés a rendszerhez csatlakozó károsultak, termelők részére a kárenyhítési igények összesítése után a rendelkezésre álló források felosztásával a tárgyévet követő év elején történhet. Az egyes termelőknek nyújtott kárenyhítés legfeljebb a hozamkiesés mértékéig terjedhet, de természetesen csak a rendelkezésre álló forrás erejéig. Amennyiben például rendkívül súlyos elemi káros évben a fedezet nem elegendő, a kárenyhítés mértékét az egyes termelőknél azonos arányban csökkenteni kell.
Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a kárenyhítési rendszer önmagában nem képes megoldani az elemi károk, következmények kezelését, egyrészt azért, mert csak egy adott mérték fölötti károk enyhítésére szorítkozik, másrészt nem tudja helyettesíteni a termelőknek a károk megelőzését szolgáló intézkedéseit, amelyeket költségtakarékossági okokból esetleg elmulasztottak. A törvény fontos üzenetet is közvetít a termelők számára azzal, hogy csak akkor kaphatnak segítséget az államtól a mezőgazdasági termelést sújtó elemi csapások hatásának enyhítéséhez, ha a forrásokhoz maguk is hozzájárulnak.
Mindazonáltal a törvényben foglalt kárenyhítési rendszer hosszú távon kiszámítható segítséget fog jelenteni a kárt szenvedett termelők számára, de költségvetési szempontból is jobban tervezhető. Ugyancsak a stabilitást és a kiszámíthatóságot jelenti az a garanciális szabály, amely a kárenyhítési célra összegyűlt termelői és állami befizetések maradványát kötelezően a következő év kárenyhítési céljaira irányozza elő, annak elvonását, zárolását, más célra történő felhasználását egyértelműen tiltja.
A tervezett kárenyhítési rendszert szabályozó törvénytervezet bírja az Európai Unió Bizottságának jóváhagyását. A rendszer a törvény elfogadását követően 2007. január 1-jével megkezdheti működését. A kárenyhítési rendszer működésével összefüggő részletes szabályok meghatározására, a csatlakozó termelők tennivalóinak konkretizálására, az ellenőrzés és a kárenyhítés mértékének megállapítására miniszteri végrehajtási rendelet készül.
Azt szeretném még megjegyezni az expozé végén, hogy miután több ország is jelezte az Európai Uniónak, hogy hasonló jellegű kárenyhítési törvényt készít elő, a három héttel ezelőtti miniszteri tanácsülés megbízta a Bizottságot, hogy készítse el az Európai Unió egészére vonatkozó kárenyhítési szabályokat. Én azt gondolom, hogy olyan problémák esetén, amit ez az általunk előkészített és reményeink szerint elfogadott jogszabály nem tud kezelni, tehát egész országokat, vagy mondjuk, az Európai Unió egész részeit sújtó aszály vagy egyéb elemi károk esetében lehetőségünk lesz egy nagyobb és európai uniós méretű kárenyhítési rendszerhez is tartozni.
(20.10)
Mindenesetre ez egy pozitív első lépése annak, hogy az Európai Unión belül is egy ilyen komplett szabály kialakulhasson.
Kérem az Országgyűlést, kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a vita lefolytatása után a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés