DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit békésebb vizekre szeretnék evezni, a haza védelmének kérdésével szeretnék foglalkozni. Abban általában egyet szoktunk érteni ellenzéki és kormánypárti képviselők, hogy a hadsereg, a rendőrség és a polgári titkosszolgálatok fokozott figyelmet igénylő területek, és konszenzust is igényelnek.

Éppen ezért eléggé meglepő volt számomra az, amikor az ellenzéki képviselők kisebbségi véleményét olvasva arra a mondatra találtam, hogy a 2005. évi költségvetés nem volt elégséges a haza védelmére való felkészüléshez.

(16.50)

Képviselőtársaim! Ha azt mondták volna vagy azt írták volna, hogy az a pénz, amit a hadseregre vagy a rendőrségre, vagy a titkosszolgálatra költünk, az kevés, azzal még egyet is tudtam volna érteni, hiszen mi magunk is sokkal, de sokkal több pénzt szeretnénk költeni minden területre. De így ez a mondat nem fedi a valóságot, a 2005. évi költségvetés megfelelő módon képes volt kezelni a haza védelmével kapcsolatos kiadásokat.

Képviselőtársaim aztán azt is kifogásolják, hogy a Honvédelmi Minisztériumban 7 milliárd forintos többlettel zárt a tárca, és ennek hivatkozási alapja az, erre úgy hivatkoznak, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem tudja rendesen megtervezni a költségvetését.

Képviselőtársaimat szeretném arról tájékoztatni, hogy a konfliktusokat, a nemzetközi konfliktusokat általában nem január 1-jével egy papíron nyújtják be az ENSZ-be, hogy kérem szépen, akkor május 5-ével kezdődik egy kis konfliktus valahol Afrikában, augusztusban pedig egy konfliktusra lehet valahol számítani, mondjuk, Afganisztánban, ahova kérik majd a NATO-tagországokat, kérik majd az ENSZ-tagországokat, hogy nyújtsanak némi támogatást.

Tehát szeretném képviselőtársaim figyelmét arra fölhívni, hogy a honvédelemmel és a nemzetvédelemmel kapcsolatos költségvetés természetesen változik év közben, lehetséges, hogy többletforrást kell biztosítani bizonyos missziókra, és egyébként képviselőtársaim nagy örömünkre - néhány kivételtől eltekintve - rendszeresen támogatják az Országgyűlésben ezeket a missziókat, amelyek azt szolgálják, hogy a Magyar Köztársaság demokratikus értékrendjét külföldön is megvédjék.

Visszatérve a zárszámadási törvényjavaslatra, a Honvédelmi Minisztérium 2005-ös beszámolóját az Állami Számvevőszék úgy minősítette, hogy az valós képet ad a pénzügyi helyzetről, és a benne foglalt adatok megbízhatóak. Ez nagyon fontos, képviselőtársaim, hiszen itt többször elhangzik, hogy nem pontosak az adatok, esetleg nem megfelelőek az adatok. Én azt gondolom, hogy az ÁSZ véleményét el lehet fogadni kiindulási alapként, ott teljesen világosan leírták, hogy a leírt adatok megbízhatóak.

A 2005. év azért volt egy nagyon érdekes év a Magyar Honvédség számára, hiszen ez volt az első olyan év, amikor már csupán a hivatásos és a professzionális hadseregről beszélhetünk, és a sorkatonai szolgálat már nem is szerepelt az állománykategóriában. Míg 2004-ben 2905 sorkatona volt, 2005-ben már egyáltalán nem volt sorkatona, szintén köszönhetően az Országgyűlésnek, némi ráhatással azért ellenzéki képviselőtársaink is támogatták a sorkatonaság általunk javasolt eltörlését.

Azt gondolom, hogy a személyi létszámot illetően tapasztalható az az ésszerű és tudatos reform, amelyet 2002-ben elindított a kormány, és ennek az eredményei már 2005-ben láthatóak voltak. Ha az állománykategóriákat megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a hivatásos és a szerződéses tiszti létszám csökken, míg a tiszthelyettesi létszám jelentősen és feladatorientáltan növekszik. Azt gondolom, ez nagyon lényeges, a hadsereg állandóan küzd azzal a problémával, hogy van egy vízfej, s a csapatoknál igazából kevés feladatorientált katona van. A hivatásos és szerződéses tisztek létszáma 164 fővel csökkent, míg 197 tiszthelyettessel több szolgált a Magyar Honvédségben 2005-ben. Látható az is, hogy a hivatásos hadsereg megvalósulásának az éve volt ez, ahogy korábban is említettem.

Az ellenzéki bizottsági tagok a bizottsági ülésen is azt állították, hogy a szerződéses katonák létszámcsökkentése látható. Én azt gondolom, hogy azok a beosztási helyek, ha megfigyelik képviselőtársaim, amelyek a feleslegessé vált intézményekkel együtt megszűntek, ez nem azt jelentette, hogy a katonák létszáma csökkent és a képesség csökkent, hanem azt jelentette, hogy a haderőreform során a szerződéses katonák a harcképesség fokozásában vettek részt, magyarul, a csapatoknál szolgáltak. Én azt gondolom, hogy ez a helyes, és ebbe az irányba kell továbbmennünk, meg kell szüntetni azt a fajta bürokráciát, ami a honvédséget nagyon sok évig jellemezte, és igenis olyan harcképességekre van szükség, amivel a magyar hadsereg bármikor bevethető a világon.

A leépítések során az állomány közel 90 százalékban a Honvédelmi Minisztériumból és a Honvédelmi Minisztérium közvetlenül alárendelt szervezetei köréből került ki, és az állománycsoportonkénti megosztásnál is elég nagy különbség látszik mind a tiszti, mind a tiszthelyettesi állománycsoportot illetően. Ez pedig azt mutatja, hogy már akkor sem fűnyíróelvszerűen történtek a leépítések, hanem igenis nagyon célirányosan annak érdekében, hogy a tiszti karrier valóban tekintélyt kapjon, míg fokozatosan megoldjuk a tiszthelyettesi állománykategóriában fellépő hiányokat.

Szeretném elmondani, hogy elindult ebben az évben az úgynevezett teljesítményorientált fizetésemelés is, amelynek mértéke a szolgálati helytől függ. Azt gondolom, ez nagyon helyes, aki alakulatoknál van, az természetesen kapjon több pénzt. Azt gondolom, hogy ezzel fejeztük ki a csapatszolgálat értékét és fontosságát. Természetesen folytatódott a laktanya-rekonstrukciós program, a haditechnikai eszközök fejlesztése, ebben a Gripen-tender az, ami egy közös, fontos feladata az Országgyűlésnek.

Nagyon nagy dolog, hogy komoly fejlődést értük el már 2005-ben is a nemzetközi szinteken is, NATO-ban, ENSZ-ben, EU-ban misszióban teljesítettek katonáink szolgálatot. Ez 2005. december 31-én 810 főt jelentett. Ez egy magas szám volt, a tendencia folytatódik. Természetesen ennek a költségvetési fedezetét megkapta a tárca, és a jövőben is, én egészen biztos vagyok benne, így fog eljárni a kormány. Ezek a területek azok, ahol, képviselőtársaim, tudunk konszenzust teremteni, tudunk beszélgetni egymással, én ezt nagyon fontosnak tartom.

A következő terület, ami szintén ilyen konszenzusos lehetne, a rendőrség. A rendőrség tekintetében óriási eredménynek mondható az, hogy ezt az évet adósság nélkül zárta le a rendőrség, és a szolgálatot teljesítő állomány illetménye az előző évhez képest 7 százalékos növekedést mutat.

Az elmúlt időszakban többször elhangzott Schengen kapcsán, és ellenzéki képviselőtársaim bizottsági ülésen is ezt mondogatták, hogy nem sikerült abszolválni, teljesíteni a schengeni kritériumokat. (Dr. Kontrát Károly közbeszól.) Én azt szeretném mondani képviselőtársamnak, hogy ahogy akkor is, a bizottsági ülésen tévedett, most is téved, ha azt gondolja, hogy a schengeni kritériumokat nem teljesíti az ország. Ön is nagyon jól tudja, Kontrát képviselő úr, hogy a pénzügyi feltételek alapján, amelyeket a 2004. évi CXXXV. törvény szerinti előirányzat megteremtett, 2005-ben erre a feladatra több mint 3 milliárd forintot elköltöttünk.

Itt négy prioritást határoztak meg, és minden területen folyt a munka. Az első prioritás nyilván a külső határok védelmével, őrizetével kapcsolatos fejlesztések. A mélységi ellenőrzés a második prioritás, a mélységi ellenőrzés hatékonysága, annak növelése, integrált határrendészet, csak néhányat szeretnék megemlíteni. Nyilván az egyes nyilvántartások harmonizációja, a schengeni elvárásoknak megfelelő adatcsere, egyszerűbb és gyorsabb idegenrendészeti ügyintézéseket lehetővé tevő fejlesztések - ezek mind pénzt igényeltek, erre a forrás megvolt a költségvetésben.

Azt gondolom, ha ezen túlmenően megvizsgáljuk még... - és nagyon sok mindenről lehetne beszélni, képviselőtársaim, a rendőrség kapcsán is, még egy területre szeretnék rátérni, a polgári titkosszolgálatokat illetően. Itt nagyon fontos volt, hogy a terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladataira közel 950 millió forint többlettámogatásban részesültek a polgári titkosszolgálatok. Én azt hiszem, hogy ezekben a biztonságpolitikai helyzetekben, ezekben az időkben, amikor komoly kihívásokkal néz szembe minden állam, nem csak Magyarország, nagyon fontos, hogy az állam a lehető leghatékonyabban költse el a rendelkezésére álló erőforrásokat, például az állampolgárok biztonságát védő, a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló beruházásokra is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Önök tudják, hogy a magyar hadsereg küldetése a Magyar Köztársaság területi épségének, függetlenségének megvédése, a határaink megvédése, és természetesen, miután a Magyar Köztársaság tagja a NATO-nak és az EU-nak, az ebből eredő kötelezettségek teljesítése is volt. Ha végignézzük a 2005-ös költségvetést, amelynek az egyik fő prioritása a haderő professzionális jellegének megteremtése volt, akkor azt láthatjuk, hogy ez a fejlesztés megvalósult, arra a költségvetési forrás megvolt. A rendőrség esetében említettem, és nyilván Kontrát képviselő úr majd e tekintetben sokkal bővebben fog beszélni, tényleg nagyon nagy eredmény az, hogy a rendőrség a belső alapjait is megerősítette azzal, hogy megfelelő okos gazdálkodással nem halmozott föl adósságot.

Ami pedig a polgári titkosszolgálatokat illeti, az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a beszámolók megfelelnek a törvényi előírásoknak. Azt gondolom, hogy hibák mindenhol voltak, hiszen ha megnézzük, például éppen a titkosszolgálatoknál van olyan hiányosság, ami az Információs Hivatalnál, mondjuk, egy szabályozás elmaradása, az valóban egy hiányosság, folyik a munkaterv alapján ennek a kidolgozása.

Mégis azt gondolom, hogy ha végigolvassuk mind a zárszámadási törvényt, mind az Állami Számvevőszék jelentését, akkor azt tapasztaljuk, hogy egy megalapozott költségvetés volt, amely költségvetés a haza védelmét, tisztelt képviselőtársaim, kellőképpen szolgálta. Én éppen ezért azt kérem önöktől, hogy támogassák a zárszámadási törvényt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(17.00)

Forrás: parlament.hu