HÁRS GÁBOR (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Amikor Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde nyilvánosságra került, s nemcsak az derült ki, hogy sok éven át, ciklusokat átívelően szenvedett csorbát az igazságmondás, hanem az is, hogy éppen az ország újrajelölt miniszterelnöke akar ennek véget vetni, Orbán Viktor és csapata újult erővel indította meg a kormány leváltását célzó kampányát. A puszta elhatározás azonban ehhez kevésnek bizonyult. A választók október 1-jén komoly figyelmeztetésben részesítették a kormánypártokat és magát a kormányt, de ez itt a parlamentben nem teremtett új helyzetet. A kormányfő bizalmat kapott a koalíció pártjaitól, és az Európai Bizottságtól kapott megerősítés után a konvergenciaprogram immár nem vitákra, hanem megvalósításra vár.

Orbán Viktor ezt persze nehezen tudja elviselni. A konstruktív parlamenti munka helyett utcára hívja híveit, s olyan, a távoli jövőbe vesző ötletekkel áll elő, mint legutóbb a népszavazási "heti hetes". Hadjáratába bevonja külföldi partnereit, így az Unió néppárti frakcióelnökét, aki készségesen támadja meg a magyar miniszterelnököt. "Ő az - idézem -, aki az országot politikai és legfőképpen erkölcsi válságba sodorta azáltal, hogy félrevezette az embereket." - mondja Martens elnök. Vele az Európai Parlament másik nagy tömörülésének vezetője, a szocialista Rasmussen veszi fel a kesztyűt: "Ön sajtójelentések szerint kijelentette, hogy: A jelenlegi magyar forrongás egy ember miatt tört ki. Valóban, lehet, hogy egy ember miatt, de ki lenne az? Nyomós érvek szólnak amellett, hogy kijelenthessük, a kialakult helyzet valódi okozója Orbán Viktor (Felzúdulás a Fidesz és a KDNP padsoraiban.), akinek meghívását egy utcai tüntetésre (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) ön meggondolatlanul elfogadta. Orbán Viktor nem akart részt venni..." - hangsúlyozom, képviselőtársaim, hogy idézek...

Forrás: parlament.hu