MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a költségvetési oldalról közelítem meg ismét. Többen vádolnak bennünket azzal, hogy hova költöttük a hazai össztermék jelentős részét. Itt elhangzott, hogy 2002 óta kormányzunk, és bizony a hiány nő.

Szeretnék visszamenni oda, amikor a tisztelt Fidesz-kormány, az Orbán-Torgyán-kormány kétéves költségvetést terjesztett a Ház elé, és meghirdette a belső fogyasztást. A belső fogyasztás ebben a közép-európai kis országban felpörget bizonyos lehetőségeket. Itt Aszódi képviselő úr beszélt a nyugdíjasok ellátásáról, én pedig arról szeretnék beszélni, illetve megemlíteni, hogy ez a kis gazdaság nem hasonlítható össze sem a svéd, sem a német bruttó hazai össztermékkel, hiszen az arányokat mindannyian ismerjük, és a jövedelmi viszonyokról itt szó volt.

Azt azonban szeretném leszögezni, hogy az a bizonyos belső fogyasztás, amit a Fidesz Orbán-Torgyán-kormánya meghirdetett 2001 környékén, egészen pontosan 2000-ben, azt jelentette, hogy úgy kinyílt a kassza, hogy 2002-ben körülbelül 800 milliárd forint mínusszal vettük át a kasszát. Ha jól emlékszem, akkor a gyógyszerkassza hiánya 40 milliárd forint lehetett, most ennek sajnos - nem azt mondom, hogy a többszöröse, de - legalább a kétszerese, tehát 90 milliárd körül áll. Ez mind egy folyamat része.

Azt gondolom, hogy a szakmának, a közgazdasági és az orvosi szakmának úgy kell megteremtenie a lehetőséget, és úgy kell beszélni egymásért (Az elnök csenget.), hogy abból a társadalomnak legyen jobb a következőkben.

Forrás: parlament.hu