DR. IVÁN LÁSZLÓ, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Mint hallottuk, ennek a tervezetnek az ifjúsági, szociális és családügyi bizottságon belüli tárgyalása során kisebbségben maradtunk 16:13 arányban, és ezért néhány szempontot szeretnék megfogalmazni, mi indokolta azt az állásfoglalásunkat, hogy nem tartjuk alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot a mai plenáris ülésre megvitatásra.

Az egyik, amit szeretnék hangsúlyozni, az, hogy az idősödés folyamatának, ahogy erre Csizmár Gábor államtitkár úr is utalt, része mindenképpen a nyugdíjazás. Azonban az idősödés és az egész életünk nem más, mint esélyek és kockázatok aránya szerint jó vagy rossz, vagy valamilyen. Ahhoz, hogy valamilyen módon ezt a folyamatot befolyásolni lehessen, természetesen az idősödés folyamatát kell nagyon alaposan górcső alá venni, és az idősödés folyamatának azokat a társadalom-lélektani, társadalomgazdasági és társadalompolitikai oldalait is elővenni, megfigyelni, megvizsgálni és modellezni, amelyek sajnos ebben az előkészítésben - számunkra legalábbis - elérhetetlenek voltak, vagy - merem mondani - nem voltak kellően megfelelőek ahhoz, hogy rá lehessen építeni egy reformot.

Úgy tűnik, hogy ezt a jelenlegi tervezetet egy felhalmozódott problémákkal együtt járó deficitgazdaság technokratikus konstruktumának kell tekintenünk, és nem reformnak. Továbbá azok a kockázatok, amelyek az idősödéssel velejárnak, olyan súlyos problémákat jelentenek, hogy éppen az áthajlás korúak, nyugdíj előtt állók, kora nyugdíjasok, nyugdíjasok és öregségi nyugdíjasok számára is sajnálatos módon a kockázatok növekedését, növelését rejtik magukban.

Az idősödéssel és időskorral kapcsolatosan nem tudjuk támogatni azért sem, mert az előrehozott öregségi nyugdíj határát nem tartanánk helyesnek megemelni.

(18.40)

Az előrehozott öregségi nyugdíjaknak az indulási összegét se - 12-15 százalékkal történő csökkenése révén, feltételezhetően - tartjuk elfogadhatónak. A nyugdíj-szüneteltetést munkavállalás esetén ugyancsak komoly kockázatnak tekintjük. Az öregségi nyugdíjkorhatár feletti és alatti keresőtevékenység közötti különbségtételt pedig kifejezetten problémásnak tekintjük, hiszen itt az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód kérdése is előtérbe kerül. A megváltozott munkaképességűek felülvizsgálatának az átalakítását - mivel nem kínál, nem ad lehetőséget a kikerülőknek munkahely eléréséhez - ugyancsak felhoztuk és felhozzuk mint támogatást kizáró tényezőt.

A törvénymódosítás tervezeténél azt is figyelembe kell vennünk, hogy azok az előtanulmányok, azok a modellezések, amelyek megtörténtek, kétségtelen, hogy nem rendszerben gondolkodó és nem rendszerre épített nyugdíjtervezetet és idősödésgondolkodást tartalmaznak. Ezért azt kell mondanom, és azt kell mondanunk, hogy az a kockázathalmaz, amely éppen a mai magyar valóság alapján fogalmazható meg, és a jövő nemzedékek szempontjából éppúgy, mint az idősödésben előrehaladó nyugdíjasok szempontjából, tehát a rászorultság, tehetetlenség, kiszolgáltatottság súlyos kockázataival járó időskorúak fenntartható egészsége és a fenntartható élet minősége szempontjából jelent aggályosságot számunkra. Feltétlenül szeretném hangsúlyozni ennek a gondolkodásmódnak a hiányát, az előkészítés gyengeségét, és sajnálatos módon a megfelelő időtartamban történő vitáknak sem látjuk a garanciáját.

Azt hiszem, az önmagáért beszél, hogy ennek a nagyon fontos témának a megbeszélése, exponálása a televízió kizárásával történik, és nem televíziós főidőben történik. Ezt külön szeretném hangsúlyozni, és a kisebbségi véleményünket ezzel szeretném is befejezni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Forrás: parlament.hu