DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szakmai hozzáértésével vagy a bennfentességével kapcsolatos hosszú bevezető nyilatkozatára nem kívánok reflektálni, mert az nem tartozik szorosan a költségvetési témakörhöz.

Arra viszont röviden reagálnék, hogy azt tetszett mondani, a biztonság akkor kezdődött ebben az országban, amikor a NATO tagjai lettünk. Hát kérem szépen, mi volt a rendszerváltozás időszakában? Ön a nagyon kedves Antall József barátjára hivatkozott. Önök együtt alkották a paktumot bizonyos kérdésekben. Akkor miért nem döntöttek úgy, hogy a szovjet hadsereg előbb menjen ki, és előbb legyünk a NATO tagjai? De még '88-ban is azt mondták, hogy minden erőnket összpontosítani kell a Varsói Szerződésre, könyv jelent meg ez ügyben, mert a NATO az imperializmus kiszolgálója. Ezt mondták 1988-ban.

Továbbmegyek: évtizedek óta meg kellett volna oldani a helyzetet. Ki akadályozta meg önt, képviselő úr, amikor 1994-ben keblére borult a pufajkás, géppisztolyos Horn Gyulának, hogy mint a honvédelmi bizottság elnöke, bármilyen hatékony lépést tegyen? Ki akadályozta meg? Senki. Mit tett? Semmit.

Az ötvenedik évfordulóval kapcsolatban: annyit mondott, hogy megölt, kivégzett emberek voltak. Önmagáról nem beszélt, pedig bebörtönzöttek is voltak. És hányan! És hány százezreket küldtek el a munkahelyükről, és a megtorlások tragikus helyzetbe sodortak embereket.

(21.50)

Tudja, hogy én hol voltam ötven évvel ezelőtt, képviselő úr?! Az ungvári börtönben! A magyar kormány tagadta, hogy bárkit kivittek, a szovjet kormány tagadta, hogy bárkit bevettek, és Szerov tábornok, KGB-ügynök intézkedésére ötezren ott nyomorogtunk a kárpátaljai börtönökben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Majd még folytatom.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu