KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt, most már mondhatom, hogy két napban lefolyt vitában megítélésem szerint méltatlanul kevés szerep jutott a honvédelmi tárca és általában a honvédelmi üggyel összefüggő kérdések tárgyalásának. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Amennyi pénz van rá.) Én, ha megengedik, akkor ebben vagyok, hogy úgy mondjam, otthon. Bár az imént képviselőtársam, Ecsődi László már beszélt erről a kérdésről, és tegnap is volt két hozzászólás az ellenzékiek részéről.

Azt gondolom, hogy amikor Ecsődi László fölsorolta, hogy milyen költségvetési számok vannak, mindenképpen ki kell emelni ezt a 278 milliárdnál is nagyobb összeget, ami a honvédelemre rendelkezésre áll.

(21.00)

Szeretnék egy más összefüggésben beszélni erről a kérdésről. Nevezetesen arról, hogy elég közismert a közvélemény és nyilván képviselőtársaim körében még inkább, hogy a NATO-nak van egy elvárása az egyes tagországokkal szemben, ez a GDP 2 százalék körüli részesedésének a honvédelemre fordítandó elvárása. A közelmúltban járt itt a NATO főtitkára, aki a miniszterelnök úrral folytatott tárgyalásai során ezt szóvá is tette, hiszen ha kiszámoljuk, akkor ez a költségvetés, ami a honvédelmi tárcának ebben a költségvetési tervezetben jut, valamivel több mint 1,1 százalék. Vagyis ez azt jelenti, hogy azt a bizonyos elvárást, amit a NATO megfogalmaz a tagországaival szemben, ez a költségvetés nem teljesíti.

Mindjárt szeretném megnyugtatni képviselőtársaimat, hogy nem mi vagyunk az egyetlenegy ország, amelyik ennek a NATO-kötelezettségnek vagy elvárásnak nem tud eleget tenni; a NATO-tagországokból, a legjobb helyzetben lévő országok közül hat-hét tudja megtenni azt, hogy a GDP 2 százalékát honvédelmi kiadásokra fordítja. Rögtön azt is szeretném hozzátenni, hogy megítélésem szerint nem is a százalékok a mérce, amit az itt járt NATO-főtitkár egyébként meg is erősített, hanem az a mérce, hogy az egyes tagországok az általuk vállalt feladatoknak eleget tudnak-e tenni a költségvetésükből, vagy sem. Ebben a tekintetben, azt gondolom, jól állunk, ezt a NATO-főtitkár is elismerte, vagyis a Magyar Honvédség azokat a fejlesztési terveket, amelyeket felvállalt az elmúlt esztendőkben, teljesíti. Itt Ecsődi László szólt a Gripen-programról, vagy szólhatok a gépjárműprogramról, szólhatok a rádióhíradással, hírrendszerrel összefüggő programról, vagy szólhatok arról, hogy fölvállaltunk bizonyos rádiólokációs légvédelemmel összefüggő feladatokat, azokat is teljesítjük, de kiváltképpen fontosnak tartom, hogy teljesítjük azokat a vállalásainkat, amiket a NATO-békeműveletek terén a Magyar Köztársaság katonái az utóbbi esztendőkben teljesítettek.

Ebből tehát én azt a következtetést vonom le, hogy valószínűleg, képviselőtársaim, ha most ebben a költségvetésben a honvédelmi tárca 500 milliárd forint körüli költségvetése jelentkezne, nem kizárt, hogy azt mondanák, vannak olyan területek ebben a költségvetésben, ahol indokolt oda átcsoportosítani. Hiszen az elmúlt két napban elsősorban az egészségügyről, az oktatásról, az önkormányzatokról esett szó, és azokon a területeken valóban lenne szükséglet, hogy hol lehetne elhelyezni ezt a pénzösszeget.

Én tehát azt kérem képviselőtársaimtól, hogy támogassák a költségvetés számait. Különösképpen szólnék arról tehát, hogy a honvédelmi tárca költségvetése egy megszorításokat tartalmazó, de az elvárások teljesítésére elégséges anyagi fedezetet biztosító költségvetés, ami a már említett fejlesztéseken és a nemzetközi kötelezettségvállalásokon túl lehetőséget ad a Magyar Honvédség személyi állománya bérjellegű kiadásainak a biztosítására, lehetőséget ad a laktanyák üzemeltetésére, fenntartására, különböző dologi kiadások teljesítésére, és lehetőséget ad arra, hogy a Magyar Honvédség ebben az esztendőben is a kiképzési feladatokat a megfelelő, de nem sokkal több, mint minimális szinten teljesíteni tudja, vagyis az ország védelmi képességeit fenn tudja tartani.

Azt gondolom, ezeket a védelmi kiadásokat mindig úgy kell nézni, hogy egy adott országnak milyen biztonságpolitikai kockázatai vannak, vagyis mi az, ami ellen egy hadsereget fel kell készíteni, mi az, ami ellen a hadsereg technikai ellátottságát megfelelő módon fel kell tölteni. Ebben a tekintetben azzal, hogy a NATO tagországai között vagyunk, azzal, hogy a szomszédos országaink is szinte kivétel nélkül a NATO-hoz tartoznak, azt el tudtuk érni - és ez nyilván egyrészt a külpolitikánk, tehát az ország diplomáciai erőfeszítéseinek, másrészt természetesen a katonai diplomácia erőfeszítéseinek is az eredménye -, hogy a Magyar Köztársaság elégséges szinten tartva a hadseregét, megfelelő diplomáciát folytatva ebben a térségben megfelelő biztonsági garanciákkal rendelkezik, természetesen a szövetségesi kötelezettségek keretein belül. Ez a költségvetés erre a feladatra elég lesz.

Egy mondattal befejezve: ez a jövő évi költségvetés ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy befejezzük a Gripen-program azon részét, ami a 14 repülőgép leszállítására vonatkozik, illetve a repülőgépek kiszolgálásához szükséges földi infrastruktúra és egyéb feltételek megteremtését szorgalmazza, ami azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság a legkorszerűbb repülőerővel fog rendelkezni ebben a térségben, hiszen olyan NATO-kompatibilis repülőgépekkel fogunk bírni, és két év múlva rendszerbe tudjuk állítani, amelyek ebben a térségben az átalakult, politikai átalakulásokon átesett országokban sincsenek.

Kérem még egyszer képviselőtársaimat, hogy a honvédelmi tárca és a Magyar Köztársaság egész költségvetését támogassák. Megítélésem szerint a honvédelmi tárca költségvetése szükségképpen elegendő a feladatok ellátására.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu