MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ne az alapfokú művészeti oktatás témakörével foglalkozzam, csak egy megjegyzést teszek hozzá. Én annak vagyok a híve, hogy egy elindított tervezési folyamatban a tervezés végéig jusson a normatíva, nevezetesen: az őszi-tavaszi szezon - labdarúgónyelvre fordítva - egy más megközelítést jelent. Ennyit erről.

A megalapozó törvények közül az államháztartás működési körébe tartozó pénzügyi tárgyú törvényekkel szeretnék foglalkozni. A másik oldalról a költségvetési vita során többször is felmerült, hogy ez reform-e vagy nem. Hát bizony itt az államháztartás környékén reformok bevezetése történik.

Miről is van szó? Egy picit visszamennék a történelemben 2003 időszakára, amikor ezt a bizonyos hosszú nevű, üvegzsebtörvénynek rövidített, de a közpénzek felhasználásával és a köztulajdon használatával és működésével kapcsolatos törvényt fogadtuk el. Ebben a törvényben a személyi garanciákat, illetve a személyi beszámolást - gondolok itt a vagyoni nyilatkozattételre - megtettük, most a szervezeti rendszer reformja történik. Ugyanis az államháztartás idevonatkozó része - ahol a garanciavállalást, a kötelezettségvállalást és e témakörben a polgári törvénykönyv kötelmi jogi fejezetéhez tartozó részletet tárgyaljuk - bizony lyukas volt, hiszen ha egy hosszú lejáratú kölcsön kötelezettségoldalról megjelenik akár a saját háztartásukban, akár az államháztartásban, az bizony öt-tíz évre, meg még hosszabb időszakra is meghatározza a mozgásteret.

Éppen ezért van az, hogy ha már módosítunk, akkor tegyük mellé azt a vagyongazdálkodással kapcsolatos lehetőséget, ami a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az egész vagyoni kör bevételéből származó pénzfelhasználás általánosítását jelenti, nevezetesen, ami a központi költségvetést illeti, és ebben a szigorítás az, hogy fejlesztésre csak a pénzügyminiszter külön engedélyével lehet pénzt fordítani.

(16.20)

Nem kell azt mondanom, hogy egy olyan költségvetésnél, ahol kiadási oldalon bizony nagyon meg kell nézzük, hogy mire költünk, akkor nem a fejlesztéseké az időszak, és úgy gondolom, nem városközpontot, nem kulturális-oktatási intézményeket kell építeni - a legszükségesebbeket természetesen rendbe kell tenni -, és hozzáteszem, nem is kormányzati negyedben kell gondolkozni, ami bizony a hiányt tovább növeli.

Ami a támogatási lehetőségeket jelenti: az átláthatóság, az ellenőrizhetőség minden közpénzfelhasználásnál nyilván alapelvként erősödik, és ez egy jelentős szigorítást jelent még a 2003. évihez képest is. Itt a gazdaságfejlődés jelenlegi szakaszában olyan összhang teremtődik az Európai Unió irányelveivel, amely a személyi-szervezeti szabályozás egységességét teszi lehetővé, és a pénzfelhasználás ellenőre klasszikusan a pénzügyminiszter tud lenni.

Ami a pénzügyminiszteri jogosítványok további növelését jelenti, én azt gondolom, hogy egy fontos helyzet alakul ki. Itt sokan azt mondták - én is korábban, különösen az autópálya-fejlesztések kapcsán -, hogy nincsenek megfelelő gazdasági, megalapozó tanulmányok. Igen, most a fejezeti vezető és a pénzügyminiszter együttesen nyújt be a kormány elé előterjesztést. Amennyiben úgy ítéli meg a pénzügyminiszter, hogy nem megfelelő ez az elemzés, akkor természetesen ezt meg is tagadhatja. Ez nyilvánvalóan a gazdaságos pénzfelhasználást növeli. Az Államkincstár vonatkozásában jelentős szerep hárul rá, és növekszik a szerepe, ami a negyedévente történő fejezeti nyilvántartások összerakását és 60 nap után a nyilvánosságra hozatalt jelenti.

A továbbiakat majd kétpercesben elmondom. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu