CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány két, a szociális párbeszédet, illetve a kollektív munkajogot érintő törvényjavaslatot nyújtott be a tisztelt Házhoz. Ezekben egyszerre testesül meg a szociális partnerek és a kormány szándéka, hiszen közös célunk, hogy megfelelő garanciákat teremtsünk a foglalkoztatást érintő kérdésekről folyó párbeszéd intézményrendszere számára.

A kormányprogramban vállaltuk, hogy befejezzük az érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd intézményei működésének jogi szabályozását, megerősítjük az Országos Érdekegyeztető Tanácsban születő megállapodásokat, középszinten pedig lehetővé tesszük, hogy a szociális partnerek kollektív döntésükkel maguk alakítsák ki az ágazatra jellemző munkafeltételeket, kapcsolatokat.

A két törvényjavaslat benyújtását alapos és széles körű érdekegyeztetés előzte meg. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban még 2002-ben született megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról, 2004-ben háromoldalú megállapodást írtunk alá a szociális partnerekkel az ágazati párbeszéd bizottságok működési feltételeiről és rendjéről. Az ágazati párbeszéd bizottságok ma is ez alapján működnek.

2005-ben az Alkotmánybíróság felszólította a törvényhozást az Országos Érdekegyeztető Tanács működése törvényi kereteinek megteremtésére. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban és az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsában párhuzamosan folyó egyeztetéseket követően még az előző ciklusban nyújtottuk be a két törvényjavaslatot, melyek további egyeztetést követően kisebb változtatásokkal kerülnek most újra a parlament elé.

(17.40)

Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Érdekegyeztető Tanács háromoldalú, a kormány részvételével működő, országos jelentőségű kérdésekről - így például a minimális bérről, az éves kereseti ajánlásról, jogszabálytervezetekről is - konzultáló testület. Az ágazati párbeszéd bizottságok kétoldalúak, az ágazati munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek részvételével működnek, és az adott ágazat foglalkoztatási kérdéseivel foglalkoznak, illetve olyan kollektív szerződéseket köthetnek, amelyeket a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az ágazatra kiterjeszthet.

Mindkét testület rendelkezik tehát valamiféle közvetett szabályozási hatáskörrel. Mivel ez közhatalmi jellegű funkció, a törvényjavaslatok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, illetve az ágazati párbeszéd bizottságokban olyan munkáltatói, munkavállalói érdekképviseletek vegyenek részt, amelyek kellő súllyal rendelkeznek, és valós érdek-képviseleti tevékenységet látnak el. Ezt a célt szolgálják a részletes feltételrendszerek, illetve a feltételeknek való megfelelés független vizsgálatára a szociális partnerek részvételével létrejövő testületek.

Az országos, illetve az ágazati részvételt megállapító bizottságok a közigazgatási hatósági eljárás garanciális szabályai szerint járnak el, határozatuk ellen az érintettek közvetlenül bírósághoz fordulhatnak.

Az egyértelmű feltételrendszer meghatározása mellett azt is fontosnak tartottuk, hogy a csatlakozás, a részvétel lehetősége biztosított legyen. Ezért írják elő a törvényjavaslatok az alapítás nyilvánosságát, a közzétételi kötelezettséget a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos lapjában. Az Országos Érdekegyeztető Tanács és az ágazati párbeszéd bizottságok tehát nyitottak minden, a törvényes feltételeknek megfelelő érdekképviselet számára.

A törvényjavaslatok megteremtik a kapcsolódást a közigazgatás szervezetrendszerével is, amikor előírják a hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek számára, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal, illetve az ágazati párbeszéd bizottságokkal, azok kezdeményezésére vagy törvény alapján a feladatkörüket érintő kérdésekben konzultáljanak.

Mivel a most törvényben szabályozandó intézményeknek több évre visszanyúló előzményük van, illetve most is folyamatosan működnek, nagy súlyt helyeztünk a megfelelő átmeneti szabályok megalkotására is. A két törvény kellő felkészülési időt követően lép hatályba, az országos, illetve ágazati részvételt megállapító bizottságokat azonban már hamarabb létre kell hozni, hiszen ezek működésével indul az egész folyamat.

A két intézményrendszer szakmai programjainak finanszírozására normatív módon, a felhasználásról a résztvevőkkel egyeztetve a Munkaerő-piaci Alapból kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Érdekegyeztető Tanács speciálisan magyar jogintézmény, hasonlót nem találunk Európában. Ágazati párbeszéd bizottságok azonban másutt is működnek, például Belgiumban, ahonnan szakértői segítséget is kaptunk a hazai szabályozás megalkotásához. Az ágazati párbeszéd bizottságokra vonatkozó törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik, hogy a hazai szociális partnerek utat találjanak a hasonló struktúrában működő európai szociális párbeszéd intézményekhez, illetve hogy saját európai szervezeteiken keresztül közvetlenül képviseljék és védjék sajátos érdekeiket.

A törvényjavaslat elfogadásától azt is várjuk, hogy a jelenleginél több munkáltatóra és munkavállalóra terjedjenek ki a kollektív szerződések és megállapodások, ezáltal egységesebb foglalkoztatási feltételek alakuljanak ki a gazdaságban.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsra vonatkozó törvényjavaslat elfogadása révén a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek, valamint a kormány közötti országos párbeszéd hatékonyabbá válása szélesebb körben teremt biztonságot, stabil viszonyokat a munkavállalók számára a foglalkoztatás feltételeinek vonatkozásában. Emellett nagyobb biztonságot ad a munkáltatók számára is a piaci verseny és a munkavállalók magatartása tekintetében, továbbá a munkabéke biztosításán keresztül lehetővé teszi a kormányzat számára a kiszámíthatóbb gazdaságpolitikai feltételrendszer megteremtését.

Szeretnék ezúton is köszönetet mondani az Országos Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló munkáltatói és munkavállalói szervezeteknek az együttes munkáért, az ágazati párbeszéd bizottságokban dolgozó munkáltatói szervezeteknek és szakszervezeteknek azért a többéves együttműködésért, amelynek eredményeként a két törvényjavaslatot az érintettekkel teljes egyetértésben terjeszthettük az Országgyűlés elé.

Ha tehát önök, képviselőtársaim, egyetértenek ezekkel a célkitűzésekkel, kérem, hogy támogassák a két törvényjavaslatot, melyet az Országos Érdekegyeztető Tanács és az ágazati párbeszéd bizottság is azzal ajánl figyelmükbe, hogy ez hosszú távon biztosítja működésük legitimitását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu