KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért azt ugye leszögezhetjük, hogy már ötödik éve önök vannak kormányon, államtitkár úr, és ötödik éve lenne vagy lett volna idő azzal foglalkozni, hogy mi tartozik ebbe a körbe, hogy túlhaladott-e ez a kör, ez a veszélyes munkahelyi kör. Tehát nem kellett volna úgy, tudták pontosan, hogy most jár le a határidő - igaz? Idehozhattak volna egy olyan törvényt, vagy módosító javaslatot, ahol ezt szépen rendezik, és kiveszik belőle azt, ami már nem aktuális, és beletesznek újakat, mert azért egy ilyen nyáklemezt aki forraszt, és ennek a forrasztócinnek a gőzét szívja be, az se egészséges - ezt nem tették meg.

Azért azt is tisztázni szeretném, hogy ezek a lenézett emberek, ezek az önök által bagatellizált problémák, ugye, kohóban dolgozó olvasztárok vagy kerámiaipari kemencemunkások, vagy üvegipari munkások, vagy a szakács, egyszerű szakács... - mert azt elfelejtik, hogy ott is több mint 60 fokos hőmérséklet van, egy konyhában, egy vendéglő konyhájában, az sem egészséges munkahely, és gőzök vannak, amik szintén nem egészségesek, hogyha ezt valaki munkaként, mindennapi munkaként végzi. De ugyanígy lehetne sorolni különböző tevékenységeket, például a röntgenorvosokat, nővéreket, akik ezzel a tevékenységgel foglalkoznak. Őnélkülük, igaz, nem tudunk élni, igaz? Hát hol van a társadalmi szolidaritás? Milyen alapon tesszük át a járulékfizetést, hogy ők az egészségüket adják miértünk, azért, mert mi szeretünk vendéglőbe járni, szeretünk mit tudom én, milyen eszközöket kézbe venni, használni, amelyeket ezek az emberek hoznak létre, ezek a munkatevékenységek hoznak létre.

Azon lehet vitatkozni csak, hogy melyik tartozzon ebbe és melyik nem, de hogy ezek nem kegyeletet kapnak, hogy ez nem egy kegy, hogy elmehetnek előbb nyugdíjba, az biztos, mert az egészségük biztos, hogy károsodik. Mindig lesz olyan ember, aki ilyen munkát vállal, és mindig a társadalom lesz a fogyasztó. Önök a saját szavazóbázisukat rúgják szét. Önök ezeket az embereket bántják, ezeket! Ezeket állítják szembe a munkaadóikkal. Ha most azt mondja, hogy nem kell fizetni, de a stressz benne van ebben az emberben...

Ott van például a buszsofőrök dolga. Filló úr azt mondta, hogy hát igen, a buszsofőrök ki lettek véve ebből a körből, mert típusonként van ez meghatározva. Mert az már nem is munka, az már nem is stressz, meg semmilyen nagy felelősség nincs azon, aki egy légkondicionált fülkében vezet egy buszt. Igaz, hogy 150 ember vagy 200 van mögötte, igaz, hogy a stressztől rákot kapni, szívmegbetegedéseket, koszorúér-megbetegedéseket lehet kapni, ez igaz. Nade milyen alapon veszik ki? Milyen alapon bántják ezeket? Ezek magukból többet adnak. (Csizmár Gábor: Nem.) Dehogynem! Dehogynem, mert a munkaadójuk elteszi őket másik munkahelyre csak azért, hogy ne kelljen nekik kifizetni ezt a járulékot, de! A munkaadó mindig a gyengébb irányba megy el, nem akar fizetni. Nem akar fizetni, ez egy emberi természet.

(14.50)

Ez mindenhol a világon így van, Amerikától kezdve mindenütt, amit önök annyira nagyon szeretnek követni.

Úgyhogy önök szembeállítják a munkaadót a munkavállalóval. A munkaadó nem akar ennyi járulékot fizetni. Nem most, igaza van, az én unokám idejében, akkor is még hatályban lesz a törvény - önök azt mondják, hogy a jövőt építjük. Ez az én problémám, hogy most csinálunk egy rossz törvényt, ami az én unokámat fogja érinteni. Hát csináljunk jó törvényt, mi konstruktívak vagyunk, de ne oktassanak ki, mert mi se kővel dobáltuk a repülőt! Kikérem magamnak ezt a hangnemet, amit egyikük-másikuk meg tud ejteni, különösen államtitkár úr jeleskedik a kioktatásban. Én "csak" harmincöt éve dolgozom, munkásként, onnan hozom, az életből a tapasztalatokat, és annak alapján tudok beszélni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Forrás: parlament.hu